Az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség helyzetéről tartott fórum a „A közös otthon védelmében: a magyar nemzeti kisebbség (közösség) Ukrajna védelmében és fejlesztésében” címmel zajlott le az Ungvár melletti Verhovina Hotel konferenciatermében 2024. december 2-án. Az eseményt Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálata és a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás szervezte, és a magyar kisebbség helyzetét, problémáit, valamint az ezekre adható megoldási javaslatokat tárgyalták meg.

A fórum célja

Az esemény célja az volt, hogy teret adjon az ukrajnai magyar közösség és az ukrán állami szervek közötti párbeszédnek, különös figyelemmel a kisebbségi jogok szűkítésével, az anyanyelvi oktatással, a kulturális örökség megőrzésével és a jogi harmonizációval kapcsolatos kérdésekre. Az esemény a kisebbségek helyzetét érintő, az európai integrációval összefüggő reformok megvitatására is lehetőséget teremtett. A fórumon az ukrán kormány, az Európai Bizottság, a megyei vezetés, a helyi önkormányzatok képviselői, diplomaták, népképviselők, tanárok, szakértők, nemzetközi partnerek és mások vettek részt.

A fórum megnyitása

A fórum egyházi áldással és közös imával kezdődött, amelyet a helyi egyházi vezetők – Zán Fábián Sándor református püspök, Molnár János római katolikus esperes és Demkó Ferenc görögkatolikus püspöki helynök – celebráltak. A résztvevők néma csenddel tisztelegtek az ukrajnai háború áldozatai előtt.

A nyitóbeszédet Viktor Jelenszkij, Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálatának vezetője mondta, hangsúlyozva a kisebbségek szerepét Ukrajna európai integrációjában. Oleh Nyemcsinov, a Miniszteri Kabinet tagja pedig kiemelte a nemzeti közösségekkel való együttműködés jelentőségét az európai uniós csatlakozási folyamat során.

A fórum súlyát jelzi, hogy videókapcsolatban jelen volt Olekszandr Ilkov, az Ukrajna Európai és Euro-atlanti Integrációját Koordináló Kormányhivatal főigazgatója, Martin Mühleck, az Európai Bizottság Szomszédságpolitika és Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának képviselője, Andrij Nadzsosz, a kulturális és stratégiai kommunikációs minisztérium európai integrációért felelős miniszterhelyettese. Az előadók vázolták Ukrajna EU-s tagsághoz vezető eddigi útjának eredményeit, külön kitértek a jogszabályok és intézmények harmonizációjára a kisebbségi kérdés területén. Mühleck felhívta a figyelmet a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem fontosságára, mint a sikeres európai integráció kulcsfontosságú feltételeire.

Magyarország Ungvári Főkonzulátusát Vida László ideiglenes ügyvivő képviselte. Vida László kiemelte, hogy a magyar kormány kiemelt figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, és nyitott az eredményorientált párbeszéd folytatására. Mint fogalmazott, a 2023 decemberében elfogadott törvénymódosítások, a 2024 januárban megkezdett szakértői tárgyalásokon elért kompromisszumok előremutatnak, de a magyar fél által felvetett kérdések egyike sem tekinthető véglegesen rendezettnek.

A résztvevők és a témák

A fórum jelentőségét az is mutatta, hogy a központi és helyi hatóságok képviselői mellett nemzetközi szakértők, magyar kisebbségi szervezetek vezetői, önkormányzati képviselők és az egyházi vezetők is részt vettek. A három panelbeszélgetés az alábbi témákra összpontosított:

1. Ukrajna nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos állampolitikájának reformja és kulturális örökségük védelme az európai integráció fényében.
   • Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója kiemelte a kisebbségi médiához való hozzáférés problémáit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Beregszászi járásban nincs megfelelő földfelszíni televíziós lefedettség, ami akadályozza a magyar nyelvű információhoz jutást.
   • Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke rámutatott, hogy Ukrajna nemzetközi kötelezettségeit gyakran figyelmen kívül hagyja, és hangsúlyozta a nemzeti-kulturális autonómia fontosságát.
2. A magyar kisebbség civil intézményeinek szerepe és a kisebbségi jogszabályok végrehajtásának folyamata.
   • Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának ügyvezetője a fórum jelentőségét méltatta, hiszen az lehetőséget teremt a magyar nemzeti kisebbség érdekképviselői és a hatóságok közötti párbeszéd számára. Élismerte az ukrán kisebbségi törvény előnyeit, de hangsúlyozta a további lépések szükségességét, különösen a nyelvi korlátozások megszüntetése és a földrajzi nevek kisebbségi nyelven történő feltüntetése terén.
   • Babják Zoltán, Beregszász polgármestere a magyar közösség kulturális és történelmi szerepét méltatta, és kiemelte a magyar nyelvű főiskola, színház és rádió jelentőségét.
3. Anyanyelvi oktatás és a kisebbségi jogok védelme.
   • Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar közösség nem kér többet, mint a korábban meglévő oktatási és nyelvhasználati jogok visszaállítását. Kitért a nemzeti-kulturális autonómia kérdésére, a nemzeti kisebbségek jogainak szűkítésére, a nemzeti szimbólumok használatára, az állami, egyházi és anyaországi finanszírozású oktatási intézményekre vonatkozó követelményekre, a megfelelő tankönyvek, szótárak hiányára, az anyanyelvhasználat szűkítésére, a nemzeti multitesztek (NMT) nyelvére stb.
   • Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem dékánja a háború okozta demográfiai problémákra hívta fel a figyelmet, és a magyar nyelvű oktatás jövőjének kihívásairól beszélt.

Összegzés és javaslatok

Vida László, Magyarország ungvári ügyvivője kifejezte a magyar kormány elkötelezettségét a párbeszéd folytatása iránt. Hangsúlyozta, hogy bár történtek előrelépések, a magyar közösség számára továbbra is számos kérdés megoldatlan, például az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi jogok szűkítésével kapcsolatos ügyek.

A fórum végén a résztvevők megállapították, hogy az ukrán-magyar kapcsolatok javításának és az EU-csatlakozási folyamat sikerének alapfeltétele a kisebbségi kérdések rendezése, beleértve a Kisebbségvédelmi Akcióterv kidolgozását és végrehajtását.

A fórum eredményeit összegezve Viktor Jelenszkij megjegyezte, hogy a kisebbségek kérdésével nem általánosságban foglalkoznak, hanem minden egyes közösséggel külön egyeztetések folynak, hogy feltérképezzék az adott kisebbség problémáit, terveit és törekvéseiket. Hozzátette: a hangsúly a konkrét cselekvési terv kidolgozásán és végrehajtásán van, amely az Európai Bizottság nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásainak és irányelveinek megvalósítására vonatkozik.

„Az, ami ma itt elhangzott, alapjául szolgál egy cselekvési terv kidolgozásának” – mondta Jelenszkij. A szolgálat vezetője szerint a legégetőbb kérdések az oktatási panel során merültek fel, így nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben az oktatási minisztérium bevonásával folytatni kell az egyeztetéseket, hogy olyan modelleket dolgozzanak ki, amelyek működnek azoknál a nemzeti kisebbségeknél – például a magyaroknál, románoknál, lengyeleknél vagy bolgároknál –, akiknek saját oktatási rendszerük van. A szolgálat vezetője megjegyezte, hogy a fórum eredményei alapján készül egy dokumentum, amely tartalmazza majd az összes elhangzott problémás kérdést és az erre javasolt ajánlást.

Forrás: KISZó

Please follow and like us: