A költségvetési hiány csökkentése, a gazdaság élénkítése és a politikai stabilitás helyreállítása lesz a Luca Niculescu vezette román kormány legfontosabb feladata. A kabinetet a parlament 280 szavazattal iktatta be, de a kormányt támogató pártok közül a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ sem vállal kormányzati szerepet. A magyar érdekképviselet ellenzékből, ügyenkénti támogatással próbálja érvényesíteni a közösség érdekeit.

Közel fél évig tartó politikai bizonytalanság után új kormánya lett Romániának. A parlament október 20-án, kedden 280 támogató és 58 elutasító szavazattal bizalmat szavazott a független politikus, Luca Niculescu vezette kabinetnek. A kormány beiktatásához legalább 233 voksra volt szükség. Niculescu szerdán, október 21-én már hivatalba lépett, miután a miniszterek letették az esküt Nicușor Dan államfő előtt.

A kormányválság májusban mélyült el, amikor megbukott Ilie Bolojan kabinetje. Az azóta eltelt hónapokban több kormányalakítási kísérlet sem vezetett eredményre.

Az új kabinet a Szociáldemokrata Párt, vagyis a PSD politikusaiból, valamint független szakértőkből áll. A szociáldemokraták 11 miniszteri tisztséget kaptak, a többi tárcát függetlenek vezetik. A kormány tehát nem egy hagyományos, több pártból álló koalíció, hanem olyan kabinet, amelynek működéséhez a parlamentben más pártok támogatására is szükség van.

A beiktatáskor támogató szavazatot adott a PSD mellett a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója is. A támogatás azonban nem jelent közös kormányzást: a PNL és az RMDSZ egyaránt ellenzékből politizál tovább. Az ellenzék másik két fontos szereplője, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), valamint a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) nem szavazta meg a kabinetet.

A kormány fő vállalásai közé tartozik az államháztartás rendbetétele, a hiány csökkentésére tett vállalások teljesítése, a beruházások és a külföldi pénzügyi források bevonzása, valamint a foglalkoztatás bővítése. A kabinetnek emellett a 2027-es költségvetést is időben elő kell készítenie. A legnagyobb kérdés az, hogy a takarékossági intézkedéseket miként tudja összeegyeztetni a lakosság szociális biztonságával.

Az RMDSZ ellenzékben marad – de nem zárkózik el az együttműködéstől

A magyar kisebbséget képviselő RMDSZ számára az új politikai helyzet egyik legfontosabb változása, hogy a szövetség nem lesz tagja a kormánynak. Kelemen Hunor elnök bejelentette: az RMDSZ ellenzékbe vonul, ugyanakkor bizonyos ügyekben kész támogatni a kabinetet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövetség nem vállal közvetlen felelősséget a kormány döntéseiért, de nem is utasít el automatikusan minden javaslatot. A támogatásról ügyenként dönthet, attól függően, hogy az adott intézkedés mennyiben szolgálja az ország, illetve a magyar közösség érdekeit.

Kelemen Hunor szerint Románia nem engedheti meg magának, hogy letérjen a politikai párbeszéd útjáról. Arra is figyelmeztetett, hogy a hagyományos pártoknak hiteles, kiszámítható alternatívát kell kínálniuk a szélsőjobboldali AUR által képviselt politikával szemben.

Mit ígér az új kormány a nemzeti kisebbségeknek?

A kisebbségpolitika szempontjából fontos, hogy a kormányprogram külön fejezetet szentel a nemzeti kisebbségeknek és a vallási felekezeteknek. A dokumentum több olyan vállalást tartalmaz, amely a magyar közösséget is érinti.

A program egyik legfontosabb vállalása egy, a nemzeti kisebbségek jogállását átfogóan rendező kerettörvény kidolgozása. Ennek célja a kisebbségi identitás védelmének megerősítése, a közösségek és az állam közötti egyeztetés szabályainak tisztázása, valamint a már megszerzett jogok védelme. A kormány azt is ígéri, hogy a kisebbségi jogokat érintő változtatásokról előzetesen egyeztetnek az érintettekkel, és elkerülik a különálló, egymással nem összehangolt módosításokat.

A parlamenti képviselet kérdésében a program garantálni kívánja, hogy a nemzeti kisebbségek képviselete akkor is fennmaradjon, ha megváltozik a választási törvény, vagy csökken a parlamenti képviselők száma. Ez különösen fontos azoknak a közösségeknek, amelyeknek a parlamenti jelenléte nem kizárólag a választási eredményektől, hanem a kisebbségi képviselet külön szabályaitól is függ.

Az oktatás területén a kormány a kisebbségi nyelveken folyó tanulás lehetőségének biztosítását ígéri az óvodától egészen a doktori képzésig. A vállalás kiterjed az anyanyelvi oktatás finanszírozására, az iskolahálózat fenntartására, a tankönyvekre, a tantervekre és a pedagógusok képzésére is, a kevés tanulóval működő közösségekben is. A kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásának kiszámíthatóságát szintén védenék: a program szerint a törvényben jóváhagyott összegeket nem lehetne közigazgatási döntésekkel vagy más végrehajtási eszközökkel önkényesen csökkenteni, átcsoportosítani vagy visszatartani.

A dokumentum a kisebbségi intézmények stabil finanszírozását, valamint az etnikai és vallási alapú diszkrimináció és gyűlöletkeltés elleni fellépést is célként jelöli meg.