Search
Subscribe
A román szenátus külügyi bizottsága határozott állásfoglalásban kérte a kijevi hatóságokat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások során maradéktalanul tartsák tiszteletben az Ukrajna területén élő román közösség jogait. A dokumentumot hétfőn hozta nyilvánosságra Titus Corlățean, a testület elnöke, hangsúlyozva: a román parlament továbbra is figyelemmel kíséri a kérdés alakulását.
Az egyhangúlag elfogadott állásfoglalás szerint Ukrajnának tagjelölt országként biztosítania kell a csatlakozási politikai kritériumok teljesítését, amelynek szerves része a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. A román külügyi bizottság kiemelte, hogy a kijevi vezetésnek garantálnia kell az országban élő románok nemzeti identitásának megőrzését, összhangban az európai normákkal és a nemzetközi egyezményekkel. A dokumentum külön hivatkozik az Európa Tanács kisebbségvédelmi standardjaira, köztük a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre és az európai regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájára. A román fél szerint ezek a normák mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás és a vallásszabadság valódi garanciáját kell hogy jelentsék az ukrajnai román közösség számára.
Titus Corlățean hangsúlyozta, hogy a román parlament „éberen figyeli” a fejleményeket, és a megfelelő időben, a tények teljes ismeretében nyilvános állásfoglalást tesz. A bizottság valamennyi romániai parlamenti párt képviselőinek részvételével hozta meg döntését, és egyhangúlag kérte a román kormányt, hogy teljesítse kötelességét a határon túli román közösségek jogainak védelmében. A vitán a román külügyminisztérium képviselői is jelen voltak.
A kérdés azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy Corlățean nemrég a strasbourgi felszólalásában azzal vádolta Kijevet: elsorvasztja a román tannyelvű iskolahálózatot. A politikus a Csernyivci megyei tanács 2025 októberében elfogadott, 2026-ra vonatkozó beiskolázási határozatára hivatkozott, amely a jelenlegi 32 önálló román tannyelvű gimnáziumból mindössze négy fenntartását irányozza elő. Bár a dokumentum további kilenc vegyes középiskolát is említ, a román politikus szerint fennáll a veszélye annak, hogy az ukrán többségi iskolák idővel beolvasztják a román osztályokat.
A volt külügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy az anyanyelvi oktatás korlátozására irányuló ukrajnai politika szerinte nem új jelenség, és a háború kezdete óta tovább erősödött, ami azt a benyomást kelti, hogy az orosz–ukrán konfliktus más kisebbségeket is hátrányosan érint.
A bukaresti ukrán nagykövetség ugyanakkor hétfőn közleményben cáfolta, hogy román vagy részben román tannyelvű iskolákat zárnának be 2027-ben, és hangsúlyozta: Ukrajna tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. A román oktatás esetleges fokozatos visszaszorulásával kapcsolatban azonban nem közölt részletes állásfoglalást.
Forrás:Kronika.ro
