Január 16-án az ukrán államnyelvi törvény újabb szakasza lép hatályba, amely ezúttal kizárólag az orosz kisebbség ellen irányul. A kárpátaljai magyarság jövőjét azonban két kijevi törvénytervezet is befolyásolhatja. Vagy az összes kisebbséget diszkriminálják, vagy „csak” az oroszokat. Egyik megoldás sem teremt békét – nyilatkozta lapunknak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A kisebbségek nyelvi jogait fokozatosan felszámoló ukrán államnyelvi törvény vasárnaptól hatályos 25. cikkelye előírja, hogy ha egy sajtótermék az államnyelvtől eltérő nyelven jelenik meg, kötelező lesz az eredeti példányszámmal megegyező mennyiségben ukránul is megjelentetni. Úthengerszerűen lépnek életbe a törvény egyes passzusai – jelentette ki Fedinec Csilla. A 2019-ben elfogadott ukrán államnyelvi törvény rendelkezései ugyanis 2030-ig szakaszosan vezetnek be változásokat a hétköznapi élet valamennyi területén, a magánbeszélgetésekre és az egyházi szertartásokra korlátozva a kisebbségi nyelvhasználatot. 2020 óta a repülőterek, a vasútállomások és az autóbuszmegállók neve csak ukránul van kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet a szomszédos országban, 2021 januárjától pedig az ukrán nyelvű kiszolgálás is kötelező. Az államnyelvi törvény be nem tartását ráadásul 2022 nyarától pénzbírsággal szankcionálhatják https://magyarnemzet.hu/

Please follow and like us: