August 22, 2024

MAGYARUL ALÁBB OLVASHATÓ

Romanian Elections Set for December
Three Extremist Parties in the Running

On July 4, Romanian government coalition parties reached an agreement to hold national elections over three consecutive weekends at the end of this year.

• First round of presidential elections: November 24, 2024
• Parliamentary elections: December 1, 2024
• Second round of presidential elections: December 8, 2024

Romanian extremist parties – who already hold significant power in Bucharest and the European Parliament – will compete in the parliamentary and presidential elections. In addition to the far-right Alliance for the Union of Romanians (AUR) led by George Simion and the S.O.S. Romania party led by Diana Șoșoacă, a third extremist nationalist party has reappeared on the scene. On August 4, 2024, ten Romanian entities signed an agreement to establish the National Alliance for Greater Romania. They believe this is necessary because the current parliamentary parties have “completely deviated from the national interest line represented by Vatra Românească since its founding in February 1990.” Vatra Romanesca is a far-right nationalist movement with an explicitly anti-ethnic Hungarian agenda and was the main instigator of the March 1990 violence against the Hungarian community in Târgu Mureș/Márosvásárhely. Vatra Romanesca continues to providethe ideological underpinnings for the notorious Greater Romania Party, originally founded in 1990.
 
The campaign rhetoric is already targeting the rights of the Hungarian minority. On May 29 Alin Coleșa, a parliamentary representative from AUR, announced plans to close Hungarian schools in Cluj/Kolozsvár if his party gains power. Despite Romania’s commitments to native-language education rights, Coleșa falsely characterized these rights as “segregationist” and hindering “multiculturalism.” These proposals echo the ultra-nationalist policies of Gheorghe Funar during his tenure as mayor of Cluj in the 1990s, who has now resurfaced as a potential presidential candidate for the National Alliance for Greater Romania, along with Dorel Onaca, former Greater Romania Party senator and now president of the new Alliance.  
 
Tensions surround election schedule
 
2024 is the first time that elections will be held on December 1, which is Romania’s national holiday. This timing could favor the extreme right-wing factions, because December 1 is celebrated as Great Union Day, marking the annexation of Transylvania to Romania. Even the most European-minded, moderate Romanian parties and politicians often indulge in chauvinistic, and anti-Hungarian rhetoric on this day.

George Simion

Hungarian Minority Conditions Included in Framework Document on EU Negotiations with Ukraine

On June 21, 2024 an agreement was reached on the framework for the EU’s negotiations with Ukraine. Included are legal protections for the Hungarian minority in Sub-Carpathia as part of Ukraine’s EU accession process. This includes specific educational, linguistic, and other rights, elevating these issues to a European level.
 
Ukraine has committed to addressing 11 points of concern raised by the Hungarian government and to respecting the 1991 Hungarian-Ukrainian basic treaty. The European Commission will monitor Ukraine’s progress on these commitments, which are prerequisites for moving forward in the accession process. The Cultural Alliance of Hungarians in Sub-Carpathia (KMKSZ) welcomed these positive developments.
 
Olga Stefanishyna, Ukraine’s Deputy Prime Minister for European and Euro-Atlantic integration, underscored Ukraine’s readiness to negotiate demands concerning national minority rights. She emphasized Ukraine’s commitment to maintaining good relations with its neighbors, especially regarding national minority rights. “We are sincerely committed to resolving and fully implementing the 11 issues raised, particularly by the Hungarian side, which strengthen the protection of national minority rights, as well as to continuing bilateral consultations with Hungary,” added Stefanishyna.

“We want to freely use the Hungarian language in all areas of life and enjoy the rights we had before 2014”
– KMKSZ President, Brenzovics.

Following the July 2, 2024 meeting in Kyiv between Ukrainian President  Zelensky and Hungarian Prime Minister Orbán, the KMKSZ president, László Brenzovics, highlighted the importance of establishing peace and ensuring Hungarian-language educational opportunities from kindergarten  through  university  level for the Hungarian community in Ukraine.

Slovak Authorities Ramp Up Legal Action to Seize Properties from Ethnic Hungarians

The Slovak State is determined to continue taking valuable land – located beneath the Bratislava/Pozsony D4/R7 highway ring road – from private citizens by using confiscation orders issued in the 1940s under the Beneš Decrees.

Despite losing two court cases since December 2022, the Slovak Land Fund(Slovenský pozemkový fond, SPF) filed an “extraordinary motion” with the Supreme Court in June against the heirs of ethnic Hungarian Gyula Wenhardt. The aim: To seize land – without compensation – worth hundreds of thousands of euros by enforcing discredited WWII-era Beneš Decrees that branded ethnic German and Hungarian minorities collectively guilty for the war.

The Slovak Land Fund lost in the Bratislava II District Court, and again in the Regional Court in February 2024, because it couldn’t prove the ethnicity and identity of Wenhardt, thus nullifying the original confiscation order. In its decision, the court did not address the question of whether the Beneš Decrees are a valid legal basis for land confiscation. Instead, it rebuked the state noting, that it had more than seventy years to claim its ownership rights but did not do so.

No immediate relief is in sight for the owners as their legal counsel, Tomáš Plank, estimates “It will probably take a year for a decision to be made,” as reported by Új Szó.

 

Read the comprehensive report on the ongoing application of these discriminatory decrees.

HHRF Assesses the State Department Country Reports on Human Rights Practices for 2023

Read our review of the facts missing from the reports on Slovakia, Ukraine and Romania as regards the treatment of their ethnic Hungarian minority communities.

 

A NYÁR LEGFONTOSABB, A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET ÉRINTŐ HÍREI

Három szélsőséges párt is indul Romániában a decemberben sorra kerülő parlamenti – és elnökválasztásokon

A bukaresti és az Európai Parlamentben már jelentős erőt képviselő román szélsőségesek egy régi-új párttal versenghetnek a decemberben sorra kerülő parlamenti és államfői választásokon. A George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Diana Șoșoacă nevével fémjelzett S.O.S. Románia pártok mellett ismét megjelent a színen a holtnak hitt Nagy-Románia párt. 2024. augusztus 4-én tíz romániai alakulat írta alá a Nagy-Románia Nemzeti Szövetség megalakításáról szóló megállapodást. Álláspontjuk szerint azért van szükség a magyarellenes politizálásáról elhíresült Nagy-Románia Párt újraélesztésére, mert a jelenlegi parlamenti pártok „teljesen eltávolodtak a nemzeti érdekek irányvonalától, amelyet a Vatra Românească képviselt 1990. februári megalakulása óta”.
Mint ismert, a Vatra Românească magyargyűlölő politikája és uszítása váltotta ki 1990 március 19-20-án a Fekete Márciusként ismert marosvásárhelyi pogromot, amelynek eredményeként az addig magyar többségű városban megváltoztak az etnikai arányok. 
De térjünk vissza napjaik eseményeihez. A román kormánykoalíció pártjai 2024. július 4-én megállapodtak abban, hogy ősszel három egymást követő hétvégén rendezikmeg a sorsdöntő elnökválasztást és a parlamenti választásokat.

• Az elnökválasztás első fordulója: 2024. november 24.
• Parlamenti választások: 2024. december 1.
• Az elnökválasztás második fordulója: 2024. december 8.

Az időpontválasztás is a román szélsőséges alakulatok malmára hajthatja a vizet, ugyanis az ország nemzeti ünnepére időzítették a parlamenti választások napját.Romániában december elsején ünneplik a Nagy Egyesülés Napját, amely Erdély Romániához csatolásának ünnepe. 1918. december 1-jén a Gyulafehérvári Nagy Román Nemzetgyűlésen nyilvánították ki az Erdélyben élő románok a Romániához való csatlakozási szándékukat. December 1-jén még a legeurópaibb, mérsékelt politikát folytató román pártok és politikusok is a románok felsőbbrendűségét hangoztató, gyakran magyarellenes szónoklatokra ragadtatják el magukat. 
Ilyen felfokozott hangulatú napon, három szélsőségesen magyarellenes párt részvételével tartanak Romániában parlamenti választásokat. Ennek jó vége nem lehet, a békés együttélést ez semmiképpen nem segítheti.

A kárpátaljai magyar közösség létét szavatoló feltételek is bekerültek az Ukrajnával folytatott uniós tárgyalásokról szóló keretszerződésbe

2024. június 21-én megállapodás született az Ukrajnával folytatandó uniós tárgyalások keretszerződéséről. A dokumentum tartalmazza a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogi védelmét Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának részeként. Ez konkrét oktatási, nyelvi és egyéb jogokat foglal magában, európai szintre emelve ezeket a kérdéseket.

Az Európai Bizottság figyelemmel fogja kísérni, hogy Ukrajna hogyan halad e kötelezettségvállalások terén, amelyek előfeltételei a csatlakozási folyamat előrehaladásának. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözölte ezeket a pozitív fejleményeket.

“Őszintén elkötelezettek vagyunk a nemzeti kisebbségi jogok védelmét erősítő, különösen a magyar fél által felvetett 11 kérdés megoldása és teljes körű végrehajtása mellett, valamint a Magyarországgal folytatott kétoldalú konzultációk folytatása mellett”

– tette hozzá Olga Sztyefanisinya, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese.

Hangsúlyozta: Ukrajna készen áll a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatos követelések tárgyalására. Mint fogalmazott, Ukrajna jószomszédi viszonyra törekszik Magyarországgal, különösen a nemzeti kisebbségi jogok tekintetében.

Brenzovics László és Várhelyi Olivér

„Szeretnénk szabadon használni a magyar nyelvet az élet minden területén, és élvezni azokat a jogokat, amelyekkel 2014 előtt rendelkeztünk”

– jelentette ki Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki örömmel nyugtázta, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok elmozdultak a holtpontról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2024. július 2-i kijevi találkozóját követően. Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar közösség számára elengedhetetlenül fontos a magyar nyelvű oktatás visszaállítása óvodától az egyetemig.

A szlovák hatóságok a Beneš-dekrétumokra alapozva koboznak el földeket felvidéki magyaroktól!

A szlovák állam eltökélt szándéka, hogy a hírhedt a Beneš-dekrétumok alapján kiadott elkobzási rendeletek segítségével folytassa értékes földek elkobzását magyar származású magánszemélyektől a pozsonyi körgyűrű (D4/R7) nyomvonalán.

A Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF), annak ellenére, hogy 2022 decembere óta – alsóbb szinteken – kétszer is pert vesztett a magyar nemzetiségű Wenhardt Gyula örökösei ellen, júniusban a jogilag megkérdőjelezhető „rendkívüli indítványt” nyújtott be a szlovák legfelsőbb bírósághoz az eredeti döntés törlésére. Tomáš Plank, a Wenhardt-örökösök ügyvédjének becslése szerint„valószínűleg egy évbe fog telni, amíg döntés születik a legfelsőbb bíróságon”,igy továbbra sincs megnyugtatóan rendezve az ügy az alperes örökösök számára.
 
A tét?
 
Több százezer eurót érő földek – kártalanítás nélküli – elkobzása a második világháború idejéből visszamaradt Beneš-dekrétumok érvényesítésével, amelyek a kollektív bűnösség elve alapján súlyosan sértették a német és magyar kisebbség jogait.

A Szlovák Földalap azért vesztette el az első két pert az örökösökkel szemben, mert nem tudta bizonyítani Wenhardt Gyula nemzeti hovatartozását és személyazonosságát, így a törvényszék érvénytelenítve az eredeti elkobzási végzést. A szlovák jogállamiság fokmérője, hogy a fellebbviteli bíróság nem a Beneš-dekrétumok eleve igazságtalan és jogtipró volta miatt hozta meg a Wenhardt család számára kedvező bírósági határozatokat. Ugyanakkor a bírák sokatmondóan megjegyezték, hogy az államnak több mint hetven éve volt arra, hogy a tulajdonjogát érvényesítse, de nem tette meg.

Amerikai és kanadai fiatalok tölthettek három hetet Magyarországon és Erdélyben a Reconnect Hungary és Reconnect Transylvania programok keretében

Az 1129 méter magas Székelykő tetején.

Idén is több tucat amerikai és kanadai fiatal vett részt a HHRF által szervezett Reconnect Hungary és Reconnect Transylvania programokon, amely másod-, harmad- és negyedgenerációs tengerentúli magyar fiataloknak biztosít lehetőséget arra, hogy meglátogassák őseik földjét, megerősítsék magyar gyökereiket. A Reconnect Hungary program állandó programpontja a HHRF Emberjogi Műhelye, amelyet idén a szlovéniai magyar közösség látott vendégül Lendván.

 

A szlovén RTV 365 beszámolóját itt nézheti meg.

A két hetes magyarországi tartózkodás után a fiatalok egy része Erdélybe látogatott, ahol első kézből ismerkedhettek meg a legnagyobb határon túl magyar közösség életkörülményeivel. Az egy hetes út tapasztalatairól erdélyi munkatársunk, Moldován Árpád Zsolt számolt be a Kolozsvári Rádióban.

Az adást itt hallgathatja meg.

Üdvözöljük Bence Vivient Washingtonban!

Bence Vivien, a HHRF új gyakornoka, Budapesten kezdte el tevékenységét, és most a kisebbségi jogok iránti szenvedélyét New Yorkba és az ország fővárosába viszi.
Vivien Kárpátaljáról származik, tevékenysége révén fontos szerepet fog játszani a magyar kisebbségek jogainak védelmében és előmozdításában az Egyesült Államokban.