Top News on Hungarian Minorities in January 2024

February 5, 2024



Top News on Hungarian Minorities in January 2024



New Government Commissioner for Minorities in Slovakia Tackles Challenges and Opposes Fund Merger

At its December 20, 2023 meeting, the Slovak government appointed Ákos Horony as the new Government Commissioner for Minorities. Hailing from Dunajská Streda/Dunaszerdahely, Horony sees significant challenges in fulfilling his mandate and will build upon the work initiated by his predecessor, László Bukovszky. His focus includes safeguarding language rights and addressing crucial tasks such as a bill on minorities and the issue of financial support for local governments.

Horony has disagreed with a recent proposal to merge the State Arts Fund and the Minority Cultural Fund and has already written to Minister of Culture Martina Šimkovičová, seeking modifications aligned with the government’s official platform. The government has previously declared it will continue its support of national minorities based on the proven methods applied between 2016 and 2020,which is when the Minority Cultural Fund was established. Horony insists on including minority representatives in preparing the law’s amendment and advocates that they be involved in subsidy decision-making.

Assessment: off to a promising start!


Meetings with Fico Raise Hope for the Hungarian Minority in Slovakia
Krisztián Forró, President of Alliance (Szövetség, in Hungarian) and Ákos Horony,Government Commissioner for Minorities, met Slovak Prime Minister Robert Fico for the second time in short order. Fico’s visit to Budapest was preceded by the Fico-Forró meeting where the former promised to meet again to discuss specific issues related to the Hungarian minority. After the meeting, Fico said,
The happy coexistence of Slovaks and members of the Hungarian national minority living in Slovakia is very important to me,” as are friendly and mutually beneficial relations between Slovakia and Hungary.

On January 26, in fact Fico, Horony and Forró did meet following the Prime Minister’s visit to Budapest, and they were joined by Minister of CultureMartina Šimkovičová. Two critical issues were addressed: the state Kult Minor Fund for minority culture will notbe merged with the general fund supporting culture, and Horony confirmed that comprehensive legislation collecting minority-related regulations will be forthcoming.

Reflecting on his participation at the January 16 meeting between Fico and Orbán, Horony assessed:

“Not only was it a novelty for me personally to be part of the Prime Minister’s delegation, but it was also a novelty to have the Minority Government Commissioner present at a meeting of this level. Prime Minister Fico also spoke about the appointment of the new government commissioner at the meeting and at the joint press conference. He also said that we have a lot of useful work to do in this area and that we will discuss the details of this soon.”
Assessment: So far so good.


Romanian Supreme Court Decision Obstructs Justice for Religious Property Restitution

HHRF issued a report on the recent Romanian Supreme Court Decision 21/2023 of November 13, 2023 that has dealt a significant blow to the rule of law and further dimmed prospects for religious denominations to get back properties illegally confiscated from them under communism. The ruling now requires religious denominations to provide nineteenth-century documents, in addition to title deeds, to “prove” prior ownership of buildings still not returned by the state.

In sum, the Romanian Supreme Court’s recent decision on church property restitution has ignited legal and procedural chaos. By imposing a requirement for religious denominations to provide nineteenth-century documents alongside title deeds to prove prior ownership, the ruling introduces even more challenges to successfully concluding religious property restitution that has been protracted for 34 years now. The decision not only seriously calls into question the inviolability of property rights – potentially across the board – in Romania, but also deviates from established principles of the rule of law. The unprecedented judicial overreach of this decision has led to calls for a constitutional challenge; an increased caseload at the European Court of Human Rights is anticipated. Read our report here.

Assessment: Dim.

As religious denominations grapple with the intricate demands of providing historical evidence, only RMDSZ (Democratic Alliance of Hungarians in Romania) is seeking a legislative solution to this latest debacle.

International Religious Freedom (IRF) Summit

The Hungarian Human Rights Foundation, represented by HHRF Fellow and volunteer at the Summit, Imola Vass, actively participated in the International Religious Freedom Summit held in Washington, D.C. January 29-31, 2024, in order to raise awareness about the most egregious religious rights violation affecting Hungarians: Romania’s failure to restitute thousands of properties confiscated from religious denominations under communism.This outstanding event provided us with a valuable platform to spotlight the recent decision of the Romanian Supreme Court before key decisionmakers, NGOs and human rights advocates. Read the latest report we disseminated here.

The inaugural event took place at the Embassy of Hungary in Washington DC, featuring notable figures such as Hungarian State Secretary Azbej Tristan, IRF Co-Chairs Katrina Lantos Swett, and Ambassador Sam Brownback.

Noteworthy speakers included Speaker Mike Johnson and former Vice President Mike Pence. The summit served as a dynamic platform for religious freedom advocates from around the world to foster global collaboration and understanding. The hundreds of attendees had the unique opportunity to engage in constructive dialogues, exchange perspectives, and build meaningful connections.

Assessment: Positive.
Growing Extremism in the Country

Latest numbers from January 8-22, 2024 show the two far-right populist, nationalist, extremist parties, AUR(Alliance for the Union of Romanians – Alianța pentru Unirea Românilor) and SOS Romania polling at a combined 27 percent now.Reminder: 2024 is a critical year in Romania with four elections scheduled: European Parliament, local, presidential, and parliamentary. Not only is the threat of an extremist president real, but the extremists have already tried to raise the 5 percent threshold for parliamentary representation that would totally disenfranchise the Hungarian minority at the national level.

Assessment: Very dangerous.



Amended Minority Law in Ukraine: Hungarian Community Responds

Ukraine took a positive step last December in restoring rights the Hungarian and other smaller ethnic minorities had prior to 2015. The Rada modified a new law on minorities along EU recommendations, but it “did not restore the full range of previously existing minority rights” as noted by the Cultural Alliance of Hungarians in Sub-Carpathia (KMKSZ). Continued shortcomings include no use of minority languages at higher-level administrative units; language rights remain subject to the majority’s good will at the local level; those living outside of “traditional settlements” in the country will have no language rights at all further accelerating their assimilation; and most importantly, the legislation affects only the linguistic rights of minorities still not providing for the free use of national symbols, nor the conditions to ensure political representation. Read the full statement here.  There’s a lot of slanted, factually inaccurate news reporting on the true situation and needs of this vulnerable minority making HHRF’s mission all the more essential.

Assessment: Mixed.



Alliance of Hungarians in Vojvodina Gains Seats in the Serbian Parliament

HHRF reported on the parliamentary elections held in Serbia on December 17, 2023, where the Alliance of Hungarians in Vojvodina (VMSZ), the main party representing Hungarians in Vojvodina, made notable gains, boosting representation of the Hungary community to six seats in the Belgrade Parliament.

The official results, announced by the Election Commission on January 12, 2024, highlight a significant increase for VMSZ, which secured 4,434 more votes than in the previous election. The result is an additional seat in the national parliament.

The parliament must be formed by February 11 at the latest. The elections were won by the Serbian Progressive Party (SNS), which took 129 seats in the Belgrade parliament. Bálint Pásztor, Acting President of the VMSZ, said at the end of last year that they would continue the coalition with SNS as they have done since 2014. SNS President confirmedthat while SNS has an absolute majority of seats in the Serbian Parliament they plan to continue the mutually advantageous government coalition with VMSZ.

Assessment: Positive.

Interethnic relations in Serbia have improved significantly since VMSZ was included in the Belgrade government.


Így indult a 2024-es év a határon túli magyar közösségek számára



A szlovák kormány 2023. december 20-i ülésén Horony Ákost nevezte ki az új kisebbségügyi kormánybiztosnak. A dunaszerdahelyi származású Horony jelentős kihívásnak tekinti új tisztségét, és az elődje, Bukovszky László által megkezdett munkára kíván építeni. Előrebocsátotta, kiemelten kíván foglalkozni a nyelvi jogok védelmével és olyan kulcsfontosságú feladatokkal, mint a kisebbségekről szóló törvényjavaslat és az önkormányzatok pénzügyi támogatásának kérdése.

Horony nem ért egyet az Állami Művészeti Alap és a Kisebbségi Kulturális Alap összevonására vonatkozó közelmúltbeli javaslattal, és kérte Martina Šimkovičová kulturális minisztertől a tervezet módosítását. Horony ragaszkodik ahhoz is, hogy a kisebbségekre vonatkozó törvények módosításának előkészítésébe vonják be a kisebbségek képviselőit. Ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy vonják be a kisebbségeket a támogatási döntésekbe.
Válaszában a kulturális minisztérium azt írta, hogy a hatékonyság növelését célozta az összevonási terv, valamint így akarták csökkenteni a bürokráciával kapcsolatos költségeket. A minisztérium jelezte, hogy minden végleges döntést nyilvános párbeszéd és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció előz meg.
Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke és Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos rövid időn belül másodszor találkoznak a szlovák kormányfővel.

Robert Fico budapesti látogatása előtt röviddel sorra került Fico-Forró találkozón elhangzott az az ígéret, miszerint konkrét kérdések megvitatása céljából ismét fognak találkozni. A tárgyalás után Ficokijelentette, „Nagyon fontos nekem a szlovákok és a Szlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség tagjainak boldog együttélése, valamint a Szlovákia és Magyarország közötti baráti és kölcsönösen előnyös kapcsolatok.”

Robert Fico budapesti látogatása után, január 26-án sor került Forró Krisztián és Horony Ákos újabb egyeztetésére Robert Fico kormányfővel és Martina Šimkovičová kulturális miniszterrel. Ez utóbbi találkozón többek között kiderült, hogy a kisebbségi kultúrát finanszírozó Kult Minor alapot a kulturális tálca mégsem fogja összevonni a nem nemzeti kisebbségekkel foglalkozó alappal. Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos szerint a jövőre nézve bíztató, hogy a kormányfő is egyetért  azzal, egy átfogó törvényben kell rögzíteni a kisebbségeket érintő jogszabályokat.

Ehhez szükség volt a magyar és szlovák kormányfő közt kedvezően alakuló kapcsolatra is. A két miniszterelnök január 16-i találkozóját Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos a következőképpen értékelte:
„Nemcsak személyesen számomra volt újdonság, hogy a miniszterelnöki delegáció tagja lehettem, hanem eleve az is új volt, hogy a kisebbségi kormánybiztos jelen lehetett egy ilyen szintű találkozón. Fico miniszterelnök úr a tárgyaláson és a közös sajtótájékoztatón is szólt az új kormánybiztos kinevezéséről. Szintén elhangzott részéről, hogy sok hasznos munka vár ránk ezen a területen és ennek részleteiről hamarosan tárgyalni fogunk.”

Miután az Európai Bizottságban és az Európai Törvényszéken is megbukott a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amely az európai őshonos kisebbségek védelme érdekében javasolt uniós szintű intézkedéseket, a jelenlegi tárgyalások reménykeltőek a felvidéki magyarság számára.



A restitúciós folyamatot még jobban megnehezítő döntést hozott a román legfelsőbb bíróság

Lesújtó következtetéseket vont le az az elemzés, amelyet a HHRF készített a román legfelsőbb bíróság 2023. november 13-én elfogadott 21/2023. számú határozatáról. A bírói testület döntése jelentős csapást mért a jogállamiságra, és tovább rontotta a vallási felekezetek kilátásait arra, hogy visszakapják a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingatlanokat. A döntés értelmében az egyházaknak a telekkönyvi kivonatok mellett XIX. századi dokumentumokat is be kell mutatniuk, hogy “bizonyítsák” az állam által még mindig vissza nem adott épületek korábbi tulajdonjogát.

Összefoglalva, a román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló legutóbbi döntése jogi és eljárási káoszt idézett elő. Azzal, hogy az egyházak számára előírja, a korábbi tulajdonjogot igazoló telekkönyvi kivonatok mellett XIX. századi dokumentumokat is be kell mutatniuk, a döntés még több kihívást jelent az immár 34 éve elhúzódó egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében. A döntés nemcsak a tulajdonjog sérthetetlenségét kérdőjelezi meg Romániában, hanem semmibe veszi a jogállamiság bevett elveit is. A határozat példátlan bírói túlkapást jelent, az egyházak és az RMDSZ alkotmányossági felülvizsgálatot kért.

Várhatóan az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is megnövekszik az ügyek száma. Az egyházak számára komoly, sokszor teljesíthetetlen kihívást jelent a történelmi bizonyítékok beszerzése, ezért az igazságos ingatlan restitúció kilátásai egyre távolabb kerülnek. Olvassa el jelentésünket itt.


IRF Summit – Nemzetközi Vallásszabadság Csúcstalálkozó

Alapítványunk Vass Imola révén képviseltette magát a 2024. január 30-31-én Washingtonban megrendezett Nemzetközi Vallásszabadság Csúcstalálkozón. Erdélyi munkatársunk számára ez a fórum nagyszerű lehetőséget biztosított arra, hogy felhívja a kulcsfontosságú döntéshozók, civil szervezetek és emberi jogi aktivisták figyelmét a román legfelsőbb bíróság közelmúltbeli döntésére. Olvassa el legfrissebb jelentésünket itt.

A nyitórendezvényt Magyarország washingtoni nagykövetségén tartották, ahol olyan neves személyiségek vettek részt, mint Azbej Tristan magyar államtitkár, valamint az IRF társelnökei, Katrina Lantos Swett és Sam Brownback nagykövet. A figyelemre méltó felszólalók között volt Mike Johnson házelnök és Mike Pence volt alelnök is. A csúcstalálkozó dinamikus platformként szolgál a világ minden tájáról érkező, a vallásszabadság védelmezői számára, hogy elősegítse a globális együttműködést és megértést. A résztvevőknek egyedülálló lehetőségük nyílt arra, hogy konstruktív párbeszédet folytassanak, eszmét cseréljenek, és értelmes kapcsolatokat építsenek ki.


Aggasztóan megnőtt a szélsőséges pártok támogatottsága Romániában

A legfrissebb, 2024. január 8-22. között gyűjtött adatok szerint aggasztóan megnőtt az AUR (Szövetség a Románok Uniójáért – Alianța pentru Unirea Românilor) és az SOS Románia támogatottsága. A két szélsőjobboldali szélsőséges párt együttesen 27 százalékon áll a választási felmérések szerint. Az idei választási év kulcsfontosságú Romániában, hiszen európai parlamenti, helyi, államelnöki és parlamenti választások várhatóak. Ráadásul nem csupán egy szélsőséges elnök megválasztásának fenyegetése áll fenn, hanem a szélsőséges politikusok már próbálkoztak a parlamenti küszöb 5 százalékra emelésével, amely kizárólagosan a magyar kisebbséget érintené, megfosztaná az RMDSZ-t az országos szintű képviselettől.



A kárpátaljai magyar közösség nem felhőtlenül elégedett a kisebbségi törvény módosításával

Az elmúlt év decemberében Ukrajna – uniós nyomásra – módosította a kisebbségi törvényt, visszaállítva a magyar és más etnikai kisebbségek 2015 előtti jogainak egy részét.
A magyar közösséget képviselő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szerint a törvénymódosítás, bár pozitív elmozdulást jelent, nem állítja vissza teljes mértékben a korábban létező kisebbségi jogokat. A KMKSZ elemzése szerint a hiányosságok közé tartozik, hogy a magasabb szintű közigazgatási egységekben ezután sem használják a kisebbségi nyelveket, helyi szinten a nyelvi jogok továbbra is a többség jóindulatától függenek, az ország „hagyományos településein” kívül élők pedig nem rendelkeznek nyelvi jogokkal, ami növeli asszimilációjuk veszélyét. Emellett a jogszabály nem rendelkezik nemzeti szimbólumok szabad használatáról és a politikai képviselet biztosításának feltételeiről. Az eredeti nyilatkozat teljes terjedelemben itt olvasható.

Az ukrán és a nemzetközi sajtó számos, a tényeknek nem megfelelő híreket közöl a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről, ami még fontosabbá teszi a HHRF küldetését.



A Vajdasági Magyar Szövetség szereplése a szerbiai parlamenti választásokon

2023. december 17-én előrehozott parlamenti választásokat tartottak Szerbiában HHRFbeszámolója szerint a vajdasági magyar közösség képviseletét ellátó alakulat, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) eggyel növelni tudta parlamenti mandátumainak számát, a VMSZ-nek immár hat képviselője van a belgrádi parlamentben.

A szerb parlamentnek legkésőbb február 11-ig kell megalakulni. A választásokat a 2012 óta kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) nyerte meg, amely abszolút többséggel rendelkezik. Ennek ellenére az SNS elnöke, Milos Vucsevics jelezte, hogy „beemelik” a kormányba a VMSZ-t is, folytatva a 2014-ben elkezdett együttműködést a magyar közösséget képviselő alakulattal.

Please follow and like us: