Újabb fordulatot vett Orosz Örs ügye: a szlovák rendőrség végül mégis büntetőeljárást indított a Magyar Szövetség politikusa ellen, miután januárban egy pozsonyi tüntetésen „Megkérdőjelezem a Beneš-dekrétumokat!” feliratú láthatósági mellényt viselt. Az ügy különösen nagy visszhangot váltott ki, mivel a hatóságok korábban még azt állították, hogy nem történt bűncselekmény. Amennyiben elítélik, akár börtönbüntetésre is számíthat.

A demonstrációt január 30-án tartották Pozsony főterén, tiltakozásként a Beneš-dekrétumok* nyomán végrehajtott földelkobzások, valamint a szólásszabadságot korlátozó új jogszabály ellen. A szlovák Büntető Törvénykönyv tavaly decemberi módosítása ugyanis immár büntethetővé teszi a második világháború utáni jogi rendezés – köztük a Beneš-dekrétumok – nyilvános megkérdőjelezését. Az új szabályozás alapján akár hat hónap szabadságvesztés is kiszabható. 

 

A tüntetés során a résztvevők között olyan mellényeket osztottak szét, amelyeken magyarul és szlovákul is szerepelt a vitatott felirat. A rendőrség felszólította a szervezőket, hogy vetessék le a demonstrálókkal a mellényeket, ellenkező esetben a rendezvény feloszlatását helyezte kilátásba. Orosz Örs azonban magára öltötte a mellényt.

A rendőrök ezt követően elkísérték a politikust a rendőrőrsre, ahol a tüntetés végéig meghallgatáson vett részt. Akkor a hatóságok még úgy nyilatkoztak, hogy nem történt előállítás, és nem indult eljárás. Most azonban – hónapokkal később – az ügyet kihágásból büntetőeljárássá minősítették át, Oroszt pedig május 26-án gyanúsítottként hallgatták ki.

Orosz Örs szerint az eljárás politikai indíttatású. Állítása szerint a hatóságok célja a megfélemlítés, nem csupán az ő személyével, hanem a társadalom egészével szemben.„Üldözöttnek érzem magam” – mondta a Parameternek adott interjúban, hozzátéve, hogy nem hagyja magát elhallgattatni, és kitart álláspontja mellett. 

Jogi képviselője, Fiala-Butora János szerint az eljárás több ponton is aggályos. Egyrészt a rendőrség túllépte az eljárási határidőket, másrészt nem merült fel új bizonyíték, amely indokolná az ügy újranyitását. Az ügyvéd úgy véli, konstruált eljárásról van szó, amely mögött politikai nyomásgyakorlás sejthető.

A védelem jogi lépéseket tett: panaszt nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához és a Szlovák Alkotmánybírósághoz is. Beadványukban azt kifogásolják, hogy a rendőrségnek nem volt jogalapja sem a mellények levételére való felszólításra, sem Orosz Örs rendőri intézkedés alá vonására.

Az ügy túlmutat egyetlen politikus meghurcolásán: a középpontban a szólásszabadság, a történelmi emlékezet és a kisebbségi jogok kérdése áll. A Beneš-dekrétumok továbbra is rendkívül érzékeny témát jelentenek Közép-Európában, különösen a felvidéki magyar közösség számára. Az Orosz Örs elleni eljárás így nemcsak jogi, hanem súlyos politikai és társadalmi precedenst is teremthet.

A következő hetekben eldőlhet, emel-e vádat a szlovák ügyészség. Az ügy kimenetele meghatározó lehet abban, meddig terjedhet a véleménynyilvánítás szabadsága Szlovákiában.

* A Beneš-dekrétumok, amelyek a második világháború utáni Csehszlovákiában születtek, a kollektív felelősség elvére épültek, és a német, valamint a magyar lakosságra vonatkoztak. Szlovákia hivatalos álláspontja szerint ezek a dekrétumok történelmi jogi aktusok, amelyek már nem alkalmazhatók, a gyakorlatban azonban továbbra is jogalapként szolgálnak az etnikai alapú földelkobzásokhoz.