A restitúciós folyamatot még jobban megnehezítő döntést hozott a román legfelsőbb bíróság

Elfogadhatatlan a román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok restitúciójára vonatkozó legújabb döntése, mert rossz precedenst teremt: megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és törvényesíti a „kommunisták lopását” – jelentette ki Kelemen Hunor 2024. január 11-én Nagyváradon.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Cseke Attila szenátorral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, és ezen tért ki a román legfelsőbb bíróság új jogegységi határozatára.

Az új rendelkezésről a Krónika közéleti portál számolt be. A két nappal korábban nyilvánosságra hozott, valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés szerint az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát. Az új jogegységi határozattal a legfelsőbb bíróság az eddigi felemás jogi helyzetekre keresett megoldást az egyházi restitúcióval kapcsolatban, azonban döntésével jelentős akadályokat gördített a folyamat elé.

Kelemen Hunor szerint a legfelsőbb bíróság rendelkezése megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és arra enged következtetni, hogy Románia nem jogállam. „Ahol nincs biztosítva a tulajdonhoz való jog, arról az államról nem mondható el, hogy jogállam” – mondta az RMDSZ elnöke. Kifejtette: 34 évvel a romániai rendszerváltás után már nem lenne szabad azt mondani az egyházaknak, hogy a telekkönyv nem elegendő, ezért 19. századi dokumentumokat kell felmutatniuk bizonyítékként. Aki ezt kéri, az vagy nem érti a jelenséget jogi, politikai és társadalmi szempontból – mondta, és ez szerinte a legfelsőbb bíróság tapasztalt tagjairól nem mondható el -, vagy pedig rosszindulatú, és a 2000-es évekből az 1990-es évek elejére akarja visszavetni a romániai restitúciós folyamatot. „Ez elfogadhatatlan!” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, emlékeztetve: Románia vállalta, hogy visszaszolgáltatja az egyházaknak a kommunista rezsim által elkobzott vagyonukat.

Kelemen Hunor leszögezte: a bukaresti parlamentben kell törvényi megoldást találni a magántulajdon biztonságának védelmére. „Ha egyetlen záradékkal meg lehet fordítani a történelem kerekét, akkor egyetlen ember, egyetlen intézmény vagy egyetlen egyház sem lehet biztos abban, hogy a tulajdonhoz való joga nem sérül” – mutatott rá a szövetségi elnök. Emlékeztetett, hogy a kommunisták az egyházaktól és nem mástól kobozták el azokat az ingatlanokat, amelyeket ők később visszakértek, ezek az egyházak kezelésébe tartoztak, és ezt szerinte a legfelsőbb bíróság tagjai is tudják.

Felidézte, hogy amikor a román parlamentben elfogadták a restitúciós törvényeket, a közszándék egyértelműen az volt, hogy az elkobzott ingatlanokat oda kell visszajuttatni, ahonnan elvették őket. „Minden más csak filozofálgatás vagy rosszindulat” – fogalmazott az RMDSZ elnöke -, hozzátéve, hogy aki a tulajdonjogot megkérdőjelezi, az a jogállamiság és Románia ellen dolgozik.

Mit mond a szakember

A Krónika szerint az 1989-es rendszerváltás utáni romániai joggyakorlatban példátlan jogegységi határozatot az Erdélyi Református Egyházkerületnek (EREK) a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium vagyoni restitúciója kapcsán indított bírósági pereire reagálva hozta a legfelsőbb bíróság. Az egyházkerület hosszú évek óta bírósági úton követeli vissza – a többi között – a kollégium egykori vagyonához tartozó tanári lakásokat és egyéb ingatlanokat Nagyenyeden és Csombordon. A kollégium épületein kívül néhány tanári lakás visszaszolgáltatását is elérte, de több elutasító ítélet is született. Volt eset, amikor az ugyanazon a telekkönyvi kivonaton szereplő egyik ingatlant visszaadták, a másikat nem – írta a portál Székely János ügyvéd tájékoztatása alapján. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogi szakának adjunktusa évek óta az egyházkerület egyik jogi megbízottja bírósági perekben.

„A megszületett határozat lényege, hogy azokban az esetekben, amikor az ingatlan telekkönyvén nem az Erdélyi Református Egyházkerület szerepel, hanem valamilyen egyházi iskola, a telekkönyvvel szemben az egyházkerületi tulajdont csak közvetlen bizonyítási eszközökkel lehet igazolni a bíróság előtt. Ami azt jelenti, hogy minden egyes, visszaszolgáltatásra kerülő ingatlan esetében bizonyítanunk kell, hogy a telekkönyvben szereplő iskolát az egyházkerület alapította” – magyarázta a Krónikának a döntés lényegét Székely János. A szakember szerint eddig nagyon sok bírósági eljárásban annak ellenére bizonyították, hogy az EREK a valódi tulajdonos, hogy a telekkönyvben az iskola neve szerepelt. A református egyházi iskolák a történelmi jog alapján az egyház vagyonához tartoztak, a 19. században azért telekkönyvezték őket az iskolák nevére, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen a rendeltetésük – részletezte az ügyvéd. Rámutatott: a bukaresti döntés több szempontból is szokatlan a romániai jogrendben. Általa a legfelsőbb bíróság nem az egységes jogértelmezést biztosítja, hanem a konkrét ügyeket elbíráló bíróságoknak ad utasítást arra, hogy az illető ügyekben a bizonyítást miként értékeljék – mondta. Az új rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházaknak írásos dokumentumokkal kell bizonyítaniuk, hogy a vagyonukból egy vagyonrészt – ingatlant, földet – az iskola alapításához rendeltek. Azaz: fel kell mutatni az iskola alapító okiratát például 1860-ból. Ez azért nehezen kivitelezhető, mert a jogegységi határozat a mára vonatkozik, és nem a 19. századra – értékelt Székely János. „Százötven évvel ezelőtt a korabeli jogrendszer nem írta elő, hogy amennyiben az egyház iskolát alapít, ahhoz alapító okirat és minden olyan eljárás szükséges, amit manapság megszoktunk. Éppen ezért az új bizonyítási eljárás nagyon meg fogja nehezíteni a folyamatban levő és a jövőbeni restitúciót” – mondta a jogász.

Az ügyvéd szerint valószínűleg alkotmányossági kifogást fognak emelni ellene, mivel a legfelsőbb bíróság túllépte a jogegységi határozatokra vonatkozó alkotmányos jogkörét: nemcsak jogot értelmezett, hanem meghatározta, hogy egyes bizonyítási eszközöket a bíróságok milyen módon értelmezzenek. Rámutatott: az új román jogértelmezés növelni fogja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduló felperesek számát. Az EREK-nek 12-14 olyan peres beadványa van Strasbourgban, amelyek esetében Romániában minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek.

Forrás: Krónika, RMDSZ, MTI

Please follow and like us: