Nem kíván beavatkozni az úzvölgyi katonatemető eredeti állapotának helyreállításába a romániai Bákó megyei prefektúra, amely nem érzi magát illetékesnek ebben – közölte 2023. március elsején a Krónika közéleti portállal az intézmény. A székelyföldi vezetők azt szeretnék, ha a betonkereszteket „cirkusz nélkül” távolítanák el.
A moldvai Bákó megye kormányintézménye a csíkszentmártoni önkormányzathoz hasonlóan felperesként vett részt a törvénytelenül kialakított román parcella építkezési engedélyének érvénytelenítéséért indított perben, amelyben február 10-én hirdettek jogerős ítéletet. A Bákói Táblabíróság megalapozatlannak ítélte a Bákó megyei Dormánfalva város fellebbezését, és az alapfokú ítéletet léptette jogerőre, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Érintettsége ellenére a Bákó megyei prefektúra a Krónikával közölte: nem érzi illetékesnek magát a bírósági ítélet végrehajtásában. Lucian-Gabriel Bogdanel prefektus válaszában azt írta az ítélet végrehajtásának mikéntjét firtató portálnak: forduljanak kérdéseikkel Csíkszentmárton polgármesteri hivatalához, és a Hargitai megyei prefektúrához. A 2010/299-es számú kormányhatározat értelmében a katonatemető a Hargita megyei Csíkszentmárton köztulajdonába tartozik – indokolta.
Az elsőfokú bírósági döntés értelmében azonban a betonkeresztek lebontása Dormánfalva polgármesteri hivatalát terheli, és mindezt a táblabíróság jogerős ítélete is megerősíti. Maga a prefektus pedig a kormány területi képviselőjeként a törvényesség betartásáért felel Romániában.
„El kell kerülni a cirkuszt”
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton RMDSZ-es polgármestere a jogerős ítélet meghozatala után kijelentette: megvárják a hivatalos értesítést, annak ismeretében keresik meg a jogászokkal a legcélravezetőbb megoldást a sírkert eredeti állapotának helyreállításához. Azt is elővetítette, hogy ez nem lesz egyszerű, mivel a temetőben korábban többször koszorúzó nacionalista román szervezetek már jelezték: nem engedik eltávolítani a betonkereszteket.
A magyar haditemetőt gondozó székelyföldi, Hargita megyei község elöljárója kedvező bírósági döntés ellenére attól tart, hogy a sírkert eredeti állapotába való visszaállítása „nem lesz egy sétagalopp” – mondta a román nacionalista szervezeteknek a korábbi jogerős ítéletet elutasító nyilatkozataira utalva. Az úzvölgyi helyzetet békésen, a törvény jegyében kell megoldani, „el kell kerülni a cirkuszt” – hangsúlyozta, és megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a peres ügyekben nyújtott segítséget.
Benkő Erika, a szolgálat vezetője a Krónika portálnak úgy nyilatkozott: aki a mostani ítéletet kétségbe vonja, az a román igazságszolgáltatással száll szembe, mivel a temető jogi helyzete most már tisztázott. A sepsiszentgyörgyi jogász a Maszol hírportálnak elmondta: az újabb döntés valamelyest megkönnyíti a törvénytelenül elhelyezett betonkeresztek eltávolítását, de arra számítanak, hogy ez nem lesz egyszerű folyamat.
Kelemen: jogállamról akkor lehet beszélni, amikor a bírósági ítéletet betartják
Az úzvölgyi katonatemető kapcsán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is megszólalt. A Krónikának más témában adott interjúban elmondta: megelégedéssel nyugtázza, hogy az igazságszolgáltatás kimondta, nem jogszerűen állították fel a betonkereszteket, de azzal is tisztában van, hogy az ítélettől a végrehajtásáig hosszú az út. „Jogállamról akkor lehet beszélni, amikor a bírósági ítéletet betartják, ez igaz az Úzvölgye esetében is: végre kell hajtatni a döntést” – idézte a portál Kelemen Hunort. A politikus emlékeztetett: az RMDSZ 2019-ben „olyan megoldásokat javasolt a katonatemetővel kapcsolatban, amelyek most is érvényesek lehetnek”. Ezekről akkor el is kezdődött az egyeztetés a román és a magyar védelmi minisztérium között – mondta -, ami időközben leállt, de folytatni lehetne. „Attól függetlenül, hogy egy, kettő vagy három román katona nyugszik ott, valamennyiüket megilleti a tisztelet és kegyelet, viszont nem az a megoldás, hogy más katonasírokra helyezünk törvénytelenül fölhúzott építményeket” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette: akkor az volt a javaslat, hogy számukra külön parcellát lehet nyitni, anélkül, hogy a sírkertet bármilyen formában megbolygatnák. A katonatemetőkben Európa-szerte így oldották meg a kegyeletadást – tette hozzá. „Megoldás tehát létezik, csak ki kell szállni ebből a merev, fantáziátlan álláspontból” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
„Ott leszek, nem fogom hagyni”
Az úzvölgyi katonatemetőben felállított betonkereszteknél eddig több megemlékezést szervező román nacionalista szervezetek elutasítják a keresztek eltávolításáról szóló bírósági döntést. Mihai Tarnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnöke saját közösségi oldalán közzétett 38 perces videóban hívta Úzvölgyébe társait, hogy megakadályozzák a betonkeresztek lebontását. „Ott leszek, nem fogom hagyni” – jelentette ki Tarnoveanu, aki szerint a keresztek eltávolításával a román katonák „lelkét másodszor is megölnék”. George Simion, a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) társelnöke közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a pénteki bírósági döntés a román hősök iránti tiszteletlenség jele.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. Június 6-án többezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután a székelyek ezt élőlánccal igyekeztek megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta: nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként. A nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – immár a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.
Forrás: MTI/Krónika/Maszol