Nyilvánosságra hozták a 2021-es szlovákiai népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatait. Ebből kiderült, hogy az ország 422 ezer lakosa vallotta magát magyar nemzetiségűnek az erre vonatkozó első kérdésnél. További 34 ezer személy jelölte meg azonban a magyart a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél is.

A Szlovák Statisztikai Hivatal 2022. január 20-án tette közzé azokat az adatokat, amelyeket a 2021-es népszámlálás nemzetiségre vonatkozó két kérdésére, valamint az anyanyelvre és a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésekre kapott válaszokból nyertek. A 2021-es népszámlálás során az ország lakosságának 83,8 százaléka vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. 10,8 százalék valamilyen más identitást jelölt be a kérdőívben. A Szlovákiában élő személyek 7,75 százaléka magyarnak vallotta magát úgy, hogy a nemzetiségre vonatkozó második kérdést nem töltötte ki. Ez összesen 422 065 személyt jelent.

A második nemzetiségre vonatkozó kérdést a népszámlálás során összesen 306 175 személy töltötte ki, ez az ország 5,6 százalékát jelenti. Ebből 55 496 személy a második helyen a szlovákot jelölte meg, ez egyébként az ország lakosságának egy százalékát, két nemzetiségűeknek pedig 18,1 százalékát jelenti. A nemzetiségre vonatkozó második kérdésre 34 089 személy válaszolta azt, hogy magyar nemzetiségű. Ők az első kérdésnél valamilyen más identitást adtak meg.

Az ország lakosságának közel 82 százaléka, azaz 4 456 102 ember vallja magát szlovák anyanyelvűnek. Az állampolgárok 8,5 százalékának anyanyelve magyar, 1,8 százalékáé roma. Az egyéb anyanyelvűek aránya nem éri el az egy százalékot. A ruszin a negyedik legnagyobb lakossági csoport anyanyelve (a lakosság 0,7 százaléka), az ötödik a cseh (0,6 százalék). Ukrán, orosz, angol, német, lengyel és vietnami anyanyelvű lakosok is élnek Szlovákiában. A szlovák jelnyelvet 1835 lakos jelölte meg anyanyelvként. A szlovák anyanyelvűek aránya Zsolna és Trencsén megyében a legmagasabb (több mint 90 százalék). A magyar anyanyelvű lakosok a legnagyobb arányban (több mint 20 százalék) Nagyszombat és Nyitra megyében élnek, a roma anyanyelvűek aránya pedig Eperjes és Kassa megyében a legmagasabb (több mint 4 százalék). Szlovákia lakosságának 12,5 százaléka vallotta magát nem szlovák anyanyelvűnek – írja a TASR.

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke szerint jó hír, hogy a számok azt mutatják, a magyar közösség a legnagyobb nemzetiségi közösség Szlovákiában. „Be kell látnunk azonban, hogy kevesebben vagyunk, mint tíz éve. Azok száma, akik pedig a magyart mint anyanyelvet jelölték meg, jelentős mértékben csökkent” – mondta azzal, hogy a cenzus kedvezőtlen eredményeket is mutat. Forró szerint fontos, hogy a kormány az első és a második kérdésnél magukat magyarnak vallók számát összegezve állapítsa meg a nemzetiségi közösségek létszámát.

Sólymos László a Szövetség Országos Tanácsának elnöke szerint beigazolódott a nemzetiségre vonatkozó második kérdés létjogosultsága, hiszen lehetőséget adott a kevert családokból származó személyek számára arra, hogy bevallják identitásukat, ahogy a roma és a ruszin közösségek tagjai is élhettek a lehetőséggel.

Az országban tízévente rendeznek népszámlálást, azonban a tavalyi volt az első, amikor két nemzetiségre vonatkozó kérdést is tartalmazott a kérdőív. Az online űrlapon először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett.

A tavalyi volt az első népszámlálás, amelyet Szlovákia lakosai túlnyomórészt interneten töltöttek ki. Az online kérdőíveket 2021 február 15-től lehetett kitölteni, aki pedig ezt március 31-ig nem tudta megtenni, azt kérdezőbiztosok látogatták meg. A cenzus ezen részét április 1. és október 31. között hajtották végre.

Ki a magyar?

Nem véletlenül vetett ekkora hullámokat a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdése. A felmérés kezdetekor, de azóta sem sikerült rögzíteni, miként értelmezik az két kérdésre érkező válaszokat. Így például nem világos, a két kérdésre adott válaszokból miként számolják ki egy település nemzetiségi lakosságára vonatkozóan a kisebbségi nyelvhasználati törvényben szereplő 15 százalékos küszöböt. Ez pedig hatással lehet a helyben hatályos kisebbségi nyelvhasználati jogokra. A Kisebbségi Kulturális Alapban lévő pénznek a nemzetiségek közötti elosztása, az egyes kisebbségekhez tartozó százalékok megállapítása során is figyelembe vették a népszámlálás adatait.

Alapvetően két értelmezési lehetőség kínálkozik. Az első, hogy a két kérdésre adott válaszok kombinációja közül mindegyiket önálló csoportként kezelik. Így egy például egy dél-szlovákiai település lakosságában külön halmazt alkotnának, akik csak magyart, külön csoportot, akik csak szlovákot jelöltek be, de külön kezelnék azokat is, akik az első helyen magyart, viszont a másodikon szlovákot jelöltek be, ahogy újabb halmazt alkotnának, akik az első helyen vallották magukat szlováknak és a második kérdésnél magyarnak, stb.

A kisebbségek számára kedvezőbb értelmezés, ha a népszámlálásban a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésben adott válaszokat egyszerűen összeadják. Mindezt attól függetlenül, hogy ezek a válaszok az első, vagy a második kérdésre érkeztek. Egy dél-szlovákiai településnél maradva, ezzel a módszerrel a helyi magyarok száma az lenne, amelyet az első kérdésnék magukat magyarnak vallók és a második kérdésnél magyar nemzetiséget megjelölők összege tenne ki.

Forrás: MTI, Új Szó

Please follow and like us: