Az Egyesült Államok Ukrajna-stratégiájának tartalmaznia kell a kisebbségi jogokat

Állítja Brenzovics László, a kárpátaljai magyar kisebbség vezetője

Szeptember 1-jén fogadja Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Házban, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok közötti stratégiai együttműködés részleteiről tárgyaljanak. Ennek az összefogásnak azonban közös, egyetemes értékeken kell alapulnia, beleértve az etnikai kisebbségek alapvető jogainak tiszteletben tartását.

A Washington Times-ban megjelent hirdetés itt olvasható. Az eredeti szöveget innen töltheti le pdf-ben.

A Szovjetunió 30 évvel ezelőtti felbomlása óta Ukrajna egy független, többnemzetiségű ország. A legnagyobb kisebbséget az oroszok alkotják, de jelentősek a bolgárok, magyarok, lengyelek, románok és mások, például a krími tatárok közösségei.

A közelmúlt függetlenségének első 25 évében Ukrajna valóban biztosította az etnikai kisebbségek alapvető jogait: az anyanyelvükön való oktatáshoz való jogot, és ésszerű kereteken belül a kisebbségi nyelvek használatát a közügyekben.

Azonban mindez 2014-ben megváltozott, amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Annak érdekében, hogy ellensúlyozza az orosz befolyást Kelet-Ukrajnában, az ukrán kormány gyökeresen megváltoztatta kisebbségpolitikáját. Míg ezek az intézkedések elsősorban a kelet-ukrajnai orosz nyelvű lakosságot célozzák, az anyanyelv-használat radikális korlátozása más etnikai csoportokat is súlyosan érinti.

  • 2017 óta az oktatásra és az államnyelvre vonatkozó új törvények súlyosan korlátozzák az etnikai kisebbségek anyanyelv-használatát, és az anyanyelvükön történő oktatást.
  • 2021. július 1-től egy új törvény korlátozza az ‘őshonos’ kisebbségek meghatározását. A törvény nemcsak ellentmond a józan észnek, hanem erősen diszkriminatív is. Míg bizonyos őshonos népeket elismernek, a bolgárokat, a magyarokat, a románokat, és a lengyeleket – és természetesen az oroszokat – nem ismerik el, így e kisebbségek nyelvi jogait sem.
  • A nemzeti közösségekről szóló jelenlegi törvénytervezet is homályos fogalmakra épül, amelyek inkább korlátozzák, mintsem védik a meglévő jogokat. A „kisebbségek” helyett „közösségekről” beszél – így megkerülve a kisebbségi jogokat biztosító nemzetközi egyezményeket.

A Velencei Bizottság, az Európa Tanács tanácsadó testülete, amelyben az Egyesült Államok is képviselteti magát, megállapította, hogy Ukrajna nem biztosította a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait, és javasolta Ukrajnának, hogy hajtson végre intézkedéseket a kisebbségi nyelveken történő oktatás megfelelő szintjének biztosítása érdekében. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mindketten felszólították Ukrajnát, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogait és szüntesse meg negatív megkülönböztetésüket. Ukrajna eddig teljesen figyelmen kívül hagyta az Európa Tanács ajánlásait.

Továbbra is tolerálják a gyűlöletbeszédet és nemzeti kisebbségek elleni gyűlölet-bűncselekményeket. Az elmúlt három évben ultranacionalista csoportok felgyújtották a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének irodáját; kifüggesztettek „megállítani a szeparatistákat” feliratú óriásplakátokat a magyar közösség vezetőinek fotóival, beleértve rólam is; és olyan honlapot tartanak fenn, amely listázza a magyar közösség vezetőinek lakcímét, és „Ukrajna ellenségeinek” minősíti őket – mindezt büntetlenül.

Maguk az ukrán hatóságok is megfélemlítették a magyar kisebbséget. Tavaly hamis vádak alapján ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) fegyveresei razziáztak számos magyar kisebbségi intézményben Kárpátalján. Zelenszkij elnök a Donyec-medencei helyzettel hozta összefüggésbe a kárpátaljai magyarokat – jól tudván, hogy ez az összehasonlítás abszurd, és szándékosan szítva ezzel a magyarellenes hangulatot.

A nemzeti kisebbségek Ukrajnában nem bevándorlók; ez a vidék az otthonunk több mint ezer éve. Kárpátaljai magyarokként nem akarunk különleges vagy kiváltságos bánásmódot. Nem akarjuk, hogy az állam ellenségeinek tituláljanak minket; mi mindig hűek voltunk Ukrajnához. Csak azt akarjuk, hogy elismerjenek bennünket annak, amik vagyunk: őshonos nemzeti kisebbség; hogy megőrizhessük nyelvünket és kulturális identitásunkat; és egyenrangúakként szeretnénk együtt dolgozni a többségi lakossággal Ukrajna sikeres jövőjének biztosítása érdekében.

Biden elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak képesnek kell lennie arra, hogy „egyszerre járjon és rágózzon” – azaz egy olyan külpolitikát hajtson végre, amely a nemzeti érdekeken és az emberi jogok elvein egyaránt alapul. Ukrajnával történő együttműködésében ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak ragaszkodnia kell az etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartásához és egyenlő bánásmódjához is.


Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, amely a 150 ezer fős ukrajnai magyar kisebbség képviselője. 1964-ben született a kárpátaljai Zápszony nevű községben; történelemből doktorált, és 1990 óta aktív a helyi és országos közösségi ügyekben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük