Emberi jogok az új generáció számára

Kisebbségi jogvédő aktivisták amerikai magyar fiatalokkal találkoztak

Tíz, határon túli magyar aktivista találkozott amerikai magyar fiatalokkal egy innovatív workshop keretében, amelyet augusztus 6-7-én rendeztek meg a festői szépségű Bercel Kastélyban a Nógrád megyei Bercelen. A szakmai műhely célja az együttműködés és érdekképviselet ösztönzése volt a magyar kisebbségeket érintő aktuális emberi jogi kérdésekben.

A Romániából, Szerbiából és Szlovákiából érkező magyar nemzetiségű résztvevők olyan diákok és fiatal szakemberek voltak, akik aktív szerepet vállalnak a kisebbségi és közösségi ügyekben. Az amerikai magyarok pedig, akik főként New Jersey, Kalifornia és Michigan államokból származnak, a jelenleg is zajló ReConnect Hungary Magyar Birthright Program kéthetes magyarországi utazás keretében látogattak el a rendezvényre.

Korábban, 1989-2000 között a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) már rendezett hasonló workshopokat különböző amerikai városokban. Az idei program azonban újítás: egy olyan vegyes csoportot célzott meg, amely az érintett régiók magyar résztvevőiből, és olyan amerikai magyarokból áll, akik egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben rendelkeznek helyi tapasztalatokkal.

A program Dr. Ludányi András, az eredeti műhely-sorozat egyik főszervezőjének videó-prezentációjával kezdődött. Ludányi professzor bemutatta, hogyan alakíthatja a közösségi aktivizmus az amerikai kongresszusi kerületekben a magyar kisebbségeket érintő jogszabályokat.

 Ezután három budapesti székhelyű szakmai szervezet bemutatása következett: Csóti György nagykövet úr a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Dr. Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, valamint Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója ismertették az általuk vezetett intézmény munkáját.

A délutánt a HHRF bemutatásának szentelték. Szekeres Zsolt elnök felsorolta a szervezet három vezérelvét, amelyet 35, kihívásokkal teli év formált véglegessé: hitelesség (pontos és aktuális információk alapján); politikai semlegesség (ez kulcsfontosságú egy civil szervezet számára); és egyedi, célorientált tevékenységek megvalósítása

Papp Tamás és Józsa Péter, akik mindketten a HHRF gyakornokaiként kezdték New Yorkban, majd éveket töltöttek budapesti irodájának vezetésével, felidéztek néhány kedvencet ezek közül. Egyes tevékenységek, mint például az újságok webtárhelyének beállítása az internet-korszak hajnalán hosszú tervezést és aprólékos munkát igényeltek. Mások, mint például módot találni arra, hogyan találkozzanak egy amerikai szenátorral, és győzzék meg őt arról, hogy írjon alá egy szerbiai kisebbségi jogokat érintő határozatot, “szerencsés véletlenek” voltak, de ahogy Tamás hangsúlyozta, mindig keresni kell a lehetőséget, hogy érvelhess a jó ügyért.

Ezt követően Grauzer Csilla, az Amerikai Magyar Koalíció igazgatótanácsának elnöke bemutatta az ernyőszervezet munkáját, majd az önkéntesség egy inspiráló példáját, a WeCare projektet, amely egy minnesotai trauma központban vállalta a különböző osztályokon feleslegessé váló, bontatlan orvosi eszközök és fogyóanyagok átválogatását és elszállítását. A program célja, hogy ezekkel a kórházi készletekkel magyar rászoruló betegeket segítsenek Magyarországon, Erdélyben és Kárpátalján továbbá felhívni a figyelmet a fellelhető többletek okos felhasználásának és újrahasznosításának fontosságára és gazdasági hasznára

Habár rövidre sikerült, a 2021-es HHRF Emberi Jogi Műhely kiváló újrakezdésnek bizonyult. A kelet-közép-európaiak bepillantást nyertek az amerikai stílusú közvetlen politikai fellépésbe, és az önkéntesség erejébe. Az amerikaiak pedig egy gyorstalpalón vehettek részt a kisebbségi jogvédelem fontosságáról. Mindkét csoport megismerhette a HHRF múltját és jelenét, valamint lehetőségük nyílt beszélgetni, és kapcsolatokat kialakítani egymással.

Ahogy Szekeres Zsolt hangsúlyozta: “Ahhoz, hogy valaki aktívan részt vegyen a magyar emberi jogok védelmében, nem kell különleges diploma, vagy szakmai tapasztalat. Nem kell mást tenned, mint tájékozódni, szövetségeseket találni, lehetőségeket keresni, és valamivel hozzájárulni – akár levelet küldeni a szerkesztőnek, vagy egy iskolai fogalmazást írni, találkozni a kongresszusi képviselőddel, vagy akár egy közös projektet szervezni egy erdélyi faluval. Mindez emberi jogi érdekképviseletnek számít, bárki képes rá, és valójában sokat nyom a latban.”

A HHRF olyan lelkes önkénteseket keres, akik hajlandóak folytatni azt a különleges munkát, amely az etnikai magyar kisebbségek emberi jogainak védelmét szolgálja. Akár egyszeri projektet, akár hetente adódó lehetőségeket, vagy fizetetlen szakmai gyakorlatot keresel a három helyszínünk bármelyikén, vagy távmunkában, jó helyen jársz.

A Human Rights Workshop 2021 résztvevői a Bercel Kastélyban a Nógrád megyei Bercelen

A Magyar Emberi Jogok Alapítványt (Hungarian Human Rights Foundation –HHRF) 1976-ban hozták létre, amely kezdetben „Emberi Jogi Bizottság Romániában” néven működött, és a mai napig legfőbb feladata figyelemmel kísérni 2,5 millió olyan etnikai magyar polgár emberi jogi helyzetét, akik kisebbségként élnek Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában, valamint akik egyúttal együttesen alkotják Közép-Európa legnagyobb nemzeti kisebbségét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük