Súlyosan csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent az eddig hatályos rendelkezésekhez képest a bukaresti kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási törvénykönyv, amely pénteken, 2019. július 5-én jelent meg a hivatalos közlönyben.

Az azonnal életbe lépő, a parlament által utólag megvitatandó sürgősségi kormányrendelet fontosabb anyanyelv-használati rendelkezéseit az RMDSZ pénteki hírlevele szemlézte.

Az RMDSZ a visszalépések közt említi a megszerzett jogok védelmének eltörlését, azt, hogy a helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra, és azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy az állam nyelvén is kommunikáljanak. A megszerzett jogokról a hírlevél kifejti: az RMDSZ 2006-ban elérte, hogy anyanyelv-használati jogait akkor se veszíthesse el a magyar közösség, ha a jövőben számaránya bizonyos településen 20 százalék alá esik. A sürgősségi kormányrendelet jelenlegi formája szerint ez csak a következő népszámlálás jóváhagyásáig érvényes.

A közigazgatási kódex most hatályba lépő változatából hiányoznak olyan, a nyelvi jogokat bővítő rendelkezések, amelyeket a törvénykönyv tavalyi, parlamenti előkészítése során sikerült elfogadtatni a parlamenti többséggel.

Törölték azt a cikket, amely olyan jelentős létszámú magyar közösségek számára is garantálta volna a hivatali anyanyelvhasználatot (például Kolozsváron), ahol a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot. Hiányoznak a közigazgatási kódex most hatályba léptetett változatából azok a parlamenti vita során elfogadott pontosítások, amelyek szerint a kisebbségi anyanyelv-használati jog kiterjed az utcák, terek és parkok elnevezéseinek többnyelvű feliratozására, illetve a közüzemekkel, valamint a kormány és a minisztériumok helyi képviseleteivel történő kommunikációra.

Az RMDSZ rendkívül veszélyesnek tartja azt az előírást, hogy „az országos közérdek felülírhatja a helyi közérdeket”. Mivel nincs pontos meghatározás a közérdek fogalmára, az előírás értelmezhető, visszaélésekre ad lehetőséget, és nemcsak a többség-kisebbség viszonyát veszélyezteti, hanem a romániai közigazgatás egészére nézve is káros – állapítja meg a szövetség.

Az RMDSZ úgy értékelte: nem “modellértékű” az az ország, ahol csorbítják a kisebbségek jogait. „A magát kisebbségi szempontból modellértékűnek tartó országban, Romániában 2019-ben csorbítják a jelenleg hatályban lévő kisebbségi jogokat. Összességében, az eddig hatályban lévő rendelkezésekhez képest az elfogadott kódex visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén” – idézte az RMDSZ hírlevele Cseke Attilát, a közigazgatási kódex korábbi változatát kidolgozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagját, a szövetség szenátusi frakcióvezetőjét.

Szijjártó: elfogadhatatlan a visszalépés

Elfogadhatatlan, hogy Romániában visszalépés történik a nemzeti közösségek jogaiban – közölte Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter. A bukaresti kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási törvénykönyv – ellentétben a parlamenti többség által korábban támogatott javaslattal – nemhogy nem bővíti a nemzeti közösségek jogait, már meglévő, szerzett jogokat vesz el – mutatott rá.

Szijjártó Péter kiemelte: az új szabályozás értelmében egy nemzeti közösség elveszíti anyanyelvhasználati jogait, ha számaránya 20 százalék alá csökken, holott a korábbi szabályozás garantálta a szerzett jogok védelmét a számarány későbbi változásától függetlenül. Az új szabályozás alapján veszélyben látjuk a helyi anyanyelvi hivatali ügyintézést is, még azokon a településeken is, ahol a nemzeti közösség aránya meghaladja a 20 százalékot – tette hozzá. 

Nemzetközi és kétoldalú szabályok védik a kisebbségek jogait, ezeket tiszteletben kell tartani Romániában is – húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.

Please follow and like us: