Search
Subscribe
Az erdélyi magyar történelmi egyházak restitúciós gondjaira is kitér az amerikai külügyminisztérium által 2017. augusztus 15-én közzétett, a vallásszabadság 2016-os világméretű helyzetével foglalkozó dokumentum. A jelentés már a Romániával foglalkozó fejezet bevezetőjében sérelmezi, hogy a román kormány által létrehozott restitúciós bizottság a tavalyi év folyamán csak 28 ingatlant szolgáltatott vissza eredeti tulajdonosának; ugyanebben a periódusban több mint ezer kérést utasítottak el.
A külügyminisztérium jelentése 199 országban vizsgálja a vallásszabadság helyzetét.
A State Department jelentése a Romániával foglalkozó fejezetnek már a bevezetőjében is megemlíti, hogy a román kormány nem hozta meg azokat a végrehajtási előírásokat, amelyek ahhoz kellettek volna, hogy a parlament által megszavazott restitúciós jogszabályt alkalmazni lehessen. A dokumentumnak ugyanebben a kiemelt részében említi azt is, hogy a kisebbségi egyházak nehézségekbe ütköznek a közösségi ingatlanjaik visszaszerzésében. A román kormány által létrehozott restitúciós bizottság a 2016-os év folyamán több mint ezer kérést utasított el, miközben csak 28 ingatlant szolgáltatott vissza eredeti tulajdonosának.
A jelentés készítői az erdélyi magyar történelmi egyházakra – református, római-katolikus, unitárius és evangélikus – hivatkozva írják, hogy a román hatóságok nem hajlandóak figyelembe venni az egyházak bonyolult szervezeti struktúráját és elismerni azt a közösségi munkát, amelyet felekezetek végeztek a kommunista hatalomátvétel előtt. Ez az oka annak, hogy a kormány által létrehozott Különleges Restitúciós Bizottság (KRB) elutasított egy sor olyan visszaszolgáltatási kérelmet, amelyben a történelmi magyar egyházak az egyházak által létrehozott, viszont önállóan működő intézmények ingatlanjainak restitúcióját kérik. Ennek a magyarázata, hogy a kommunista rezsim előbb elkobozta az épületeket, majd fel is oszlatta, megszüntette az anyaegyházak alárendeltségébe tartozó, viszont az eredeti tulajdonlevélben szereplő egyházi intézményeket. A történelmi magyar egyházak 1 611 iskoláját államosították, így a nekik otthont adó épületek is az állam tulajdonába kerültek –írja a State Department jelentése.
Kató Bélára, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökére hivatkozva írja az amerikai külügyminisztérium, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának útjába akadályokat görgettek és a folyamat túlságosan lassú.
A római-katolikus egyház megfellebbezte a KRB-nek azt a döntését, amely elutasította a gyulafehérvári Batthyaneum restitúcióját.
A Romániával foglalkozó fejezet záró részében, részletesen taglalják, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az amerikai külügy tett a fennálló problémák rendezése érdekében. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársai több alkalommal is hangot adtak aggodalmuknak a restitúciós folyamat lassúsága miatt. Ezeket az aggályokat a KRB elnökével és a kormányfőtitkárral is megosztották. Az amerikai diplomaták személyes és állandó kapcsolatban vannak a történelmi magyar egyházak vezetőivel is.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF) 41 éve dolgozik a Kárpát-medencében kisebbségben élő 2,5 milliós magyarság helyzetének javításán, érdekei nemzetközi érvényesítésén. Mint ismeretes,12 éve, 2005-ben a washingtoni Kongresszus egyhangúlag elfogadott határozatban (H.Res. 191) sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen föl az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomácia „kulcsfontosságúnak” nevezte a restitúció kérdését és jelezte, hogy a külügyminisztérium „figyelemmel követi a fejleményeket”.
