Vallásszabadság-jelentés: Románia 2016-ban több mint ezer restitúciós kérést utasított el, csak 28 ingatlant adott vissza az egyházaknak

Az erdélyi magyar történelmi egyházak restitúciós gondjaira is kitér az amerikai külügyminisztérium által 2017. augusztus 15-én közzétett, a vallásszabadság 2016-os világméretű helyzetével foglalkozó dokumentum. A jelentés már a Romániával foglalkozó fejezet bevezetőjében sérelmezi, hogy a román kormány által létrehozott restitúciós bizottság a tavalyi év folyamán csak 28 ingatlant szolgáltatott vissza eredeti tulajdonosának; ugyanebben a periódusban több mint ezer kérést utasítottak el.

A külügyminisztérium jelentése 199 országban vizsgálja a vallásszabadság helyzetét.

A State Department jelentése a Romániával foglalkozó fejezetnek már a bevezetőjében is megemlíti, hogy a román kormány nem hozta meg azokat a végrehajtási előírásokat, amelyek ahhoz kellettek volna, hogy a parlament által megszavazott restitúciós jogszabályt alkalmazni lehessen. A dokumentumnak ugyanebben a kiemelt részében említi azt is, hogy a kisebbségi egyházak nehézségekbe ütköznek a közösségi ingatlanjaik visszaszerzésében. A román kormány által létrehozott restitúciós bizottság a 2016-os év folyamán több mint ezer kérést utasított el, miközben csak 28 ingatlant szolgáltatott vissza eredeti tulajdonosának.

A jelentés készítői az erdélyi magyar történelmi egyházakra – református, római-katolikus, unitárius és evangélikus – hivatkozva írják, hogy a román hatóságok nem hajlandóak figyelembe venni az egyházak bonyolult szervezeti struktúráját és elismerni azt a közösségi munkát, amelyet felekezetek végeztek a kommunista hatalomátvétel előtt. Ez az oka annak, hogy a kormány által létrehozott Különleges Restitúciós Bizottság (KRB) elutasított egy sor olyan visszaszolgáltatási kérelmet, amelyben a történelmi magyar egyházak az egyházak által létrehozott, viszont önállóan működő intézmények ingatlanjainak restitúcióját kérik. Ennek a magyarázata, hogy a kommunista rezsim előbb elkobozta az épületeket, majd fel is oszlatta, megszüntette az anyaegyházak alárendeltségébe tartozó, viszont az eredeti tulajdonlevélben szereplő egyházi intézményeket. A történelmi magyar egyházak 1 611 iskoláját államosították, így a nekik otthont adó épületek is az állam tulajdonába kerültek –írja a State Department jelentése.

Kató Bélára, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökére hivatkozva írja az amerikai külügyminisztérium, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának útjába akadályokat görgettek és a folyamat túlságosan lassú.

A római-katolikus egyház megfellebbezte a KRB-nek azt a döntését, amely elutasította a gyulafehérvári Batthyaneum restitúcióját.

A Romániával foglalkozó fejezet záró részében, részletesen taglalják, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az amerikai külügy tett a fennálló problémák rendezése érdekében. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársai több alkalommal is hangot adtak aggodalmuknak a restitúciós folyamat lassúsága miatt. Ezeket az aggályokat a KRB elnökével és a kormányfőtitkárral is megosztották. Az amerikai diplomaták személyes és állandó kapcsolatban vannak a történelmi magyar egyházak vezetőivel is.

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF) 41 éve dolgozik a Kárpát-medencében kisebbségben élő 2,5 milliós magyarság helyzetének javításán, érdekei nemzetközi érvényesítésén. Mint ismeretes,12 éve, 2005-ben a washingtoni Kongresszus egyhangúlag elfogadott határozatban (H.Res. 191) sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen föl az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomácia „kulcsfontosságúnak” nevezte a restitúció kérdését és jelezte, hogy a külügyminisztérium „figyelemmel követi a fejleményeket”.

Please follow and like us:

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *