Orbán Viktor megbukott - lemondott

Társoldalak: Lemondott Orbán Viktor | Megbukott Orbán Viktor
Oldalam a virtuális megelőzöttség jegyében született online piréz akció, amelynek keretében az internet világában megelőlegezek bizonyos politikaia és más eseményeket.
Lemondott Orbán Viktor magyar kormányfő, miniszterelnök, a Fidesz elnöke. Orbán Viktor elvesztette a 2013-as előrehozott parlamenti választásokat. Megbukott a Fidesz, megbukott Orbán Viktor. Az Orbán-rezsim bukása, vége, veszte. Vereséget szenvedett a magyarországi 2014-es országgyűlési választásokon az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP pártszövetség. Megbukott, vesztett. Vége az Orbán-rezsimnek, az Orbán Viktor fémjelezte korszak véget ért. Magyarországon a demokratikus ellenzék nyerte a választásokat 2016-ban, Orbán visszavonult a politikai életből, eltűnt a történelem süllyesztőjében. Választásokat vesztett a Fidesz pártszövetség és Orbán Viktor megbukott.

az oldal az UngParty része | készítette: Balla D. Károly || A szerző blogja: BDK BLOG | webmagazinja: BDK Online

 

Balla D. Károly:

Magyar nemzeti limerik

Szent helyünk minékünk Verecke
bejárjuk hosszába-keresztbe
s mint hágót Árpádunk
minden nőt meghágunk
nyög belé a Kárpát-medence.

Az Ung-parti bulváron

Lakna bár úrfink szép Ungváron
nem lenne úrrá a lukvágyon
sok kis nő ajzaná
Kárpátok aljzatán
végig az Ung-parti bulváron. 

Husztnak romvára alatt

Megállt a nagy költő Huszt alatt
ahol én magamra húztalak.
Mi hívta Kölcseyt
idejét töltse itt?
Nem volt itt bordély,
                   csak puszta lak.

Kínálat és lehetőség

Pontos egy városka Beregszász
kurváknak létszáma kerek száz.
Nem bírja a tárcád?
Keress egy apácát
ha már csak imára erektálsz.

>>több limerik

Weboldal marketing, honlap optimalizálás, seo arvisura linképítés

Honlap - weboldal - weblap optimalizálás, GoogleSeo linképítő

Szerver projektum

seo google virtuális szerver bérlés

szerverhoszting - virtuális szerverek

Beton-seo-projektum

Autó-seo-projektum: Budapesten kiváló gépkocsi bérlés lehetőségei adottak: tartós bérlet és olcsó árak az autókölcsönző gépjármű kínálatában:

Ablak-seo-projektum - kiváló minőségű műanyag ablakok-ajtók, hőszigetelő nyílászárók egyenesen a gyártótól

orban megbukottSzenzáció! Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a mai napon ezzel a mozdulattal nyújtotta be lemondását a köztársásagi elnöknek.

Lemondott Orbán Viktor!

Ezzel megbukott az Orbán-rezsim.

Webakció:

Várhatóan bekövetkező események virtuális előrevetítése, megelőlegezése a weben. Virtuális megelőzöttség: egy várt esemény internetes reprezentációjának előkészítése és megerősítése a SEO eszközeivel.

Ez a weboldal jelenleg a lemondott orbán viktor és az orbán viktor lemondott, továbbá az orbán viktor megbukott és a megbukott orbán viktor kifejezésekkel egyaránt

1. a Google-találatok között.

Lásd még: Ember a Marson - Ukrajna az Európai Unióban //

Balla D. Károly

Kinek az esélye?

Megjelent: Mozgó Világ, 2013/április

Egy röpke esztendő, és kiderül. Kiderül, hogy az Orbán-rezsim megy vagy marad. Ha marad, akkor hogyan és mennyire, mibe kapaszkodva és mivel fenyegetve, ha pedig megy, akkor mi váltja fel. Aligha akad, aki ne latolgatná az résztvevők esélyeit, ne játszana el ezzel vagy azzal a lehetőséggel, s ne állítaná fel a maga prognózisát. Én sem lehetek puszta szemlélődő, bár a rám kínált állampolgárság és szavazati jog helyett (de annál sokkal erősebben) a nyelv, a kultúra köt a magyarsághoz, s ennek révén érzek felhatalmazást arra, hogy – s hadd fogalmazzak kivételesen patetikusan – a nemzet sorsában osztozzam. Oly módon is, hogy rosszabbnál rosszabb abszurd drámákat vizionáljak erre az ingatag kárpát-medencei színpadra, ha már sem politológus, sem társadalomtudós, sem történész nem vagyok. A kulisszák mögé nem látok, nincsenek bennfentes információim sem a magyar politika belső erőviszonyait, sem a lakosság tényleges választói szándékát illetően, így tudományos hitelességű prognózis készítésére amúgy sem vállalkozhatnék. Maradnak hát a képzelet szülte dramaturgiák, forgatókönyvek.

 

(1. Kétharmad oda. Valószínűség: 10 %). Az erőteljes kormánypropagandának és a nagyarányú osztogatásoknak, szapora hangulatjavító intézkedéseknek és nem utolsósorban a határon túlról leadott pár százezer szavazatnak köszönhetően, illetve az ellenzék erőtlensége és megosztottsága miatt Orbán Viktor újra megszerzi a 2/3-ot. A Fidesz megnyugszik. Hatalmi éhségüket eddigre nagyrészt kielégítették, saját embereik ülnek minden fontos pozícióban, a döntéshozó, pénzosztó, felügyelő egy egyéb testületekben, intézményekben a Nemzeti Banktól a községi sportklubokig bezárólag. A pártelitnél szélesebb klientúra is nagyrészt pozícióhoz, kisebb-nagyobb hatalomhoz, bőséges jövedelemforráshoz jutott. Ami befolyás még megszerezhető, arra az új négy év bőven elegendő lesz, gondolják, így enyhítenek a tempón. Már nincs szükség a permanens harcra sem a kultúra, sem az oktatás, sem a közigazgatás területén, már nincs kit legyőzni: az ideológiájukkal és politikai meggyőződésükkel szemben álló csoportokat már perifériára szorították. Békés pártállami idők következnek, a pedagógusok tanítják Nyírőt és Wasst, a mozik játsszák a Vajna-ízlésű filmeket, a fényes papi segédlettel felszentelt Nemzetiben parádézik az úri osztály krémje. Befejeződik a más meggyőződésűek kivándorlása vagy meghasonlása-elhallgatása, az ellenállás félig vagy teljesen illegális szűk körökbe húzódik vissza. A pártutasításos rendszer körülményei között a szigorú központi irányítás egyrészről és a lakossági megfelelni akarás másrészről stabilizálja a társadalmat, a befektetők túlteszik magukat aggályaikon, egyre több a beruházás, növekedésnek indul a termelés. A korábban oly neuralgikus társadalmi kérdésekről szó alig esik, a roppant szerény, de stabil megélhetési lehetőségek iránti ragaszkodás a társadalom javát kitevő rétegekben lassan kitermeli a nyugalom és elégedettség hormonjait. Orbán hátradől bársonyszékében, és jól mulat azon, ahogy fintorogva és öklendezve bár, de Európa lenyeli a békát.

 

(Szűkös többség ott. Valószínűség: 15 %). A Fidesz-KDNP drámai választási küzdelemben vékony parlamenti többséget szerez és újra kormányt alakít, de az Orbánt kis híján legyőző ellenzéki oldal már megérezte erejét. Számolni kell vele, ami a kormányoldalnak nagyon nincs ínyére. Ráadásul sokkal kisebb lett a parlament, a nagy osztogatások után az államkassza üres, Matolcsy hiába nyúl bele könyékig a devizazsákba: az új győzelemtől több hatalomra és több pénzre ácsingázók egyre mohóbbak és mind többen vannak, telhetetlenségüket kielégíteni a meggyengült kormány nem képes. Az elégedetlenség most már a régi hívek táborában is növekszik, az őszi önkormányzati választásokon az ellenzék tarol, a kormány és a Fidesz lehetőségei tragikus mértékben összezsugorodnak. Belháború indul, egyre nagyobb a belső ellenzék, amely úgy látja, Orbán Viktor nem ilyen lovat ígért nekik arra az esetre, ha minden elvüket feladva a végsőkig kitartanak mellette. Mindez megviseli a miniszterelnököt, megretten a bukás lehetőségétől, új kormányzása második évében boldogan menekül a Sándor-palotába. De a Fidesz második-harmadik vonala nem elégszik meg ennyivel, Orbán bizalmi embereit is félreállítják. Ez azonban a vesztüket okozza: nélkülük az országot működtető korrupciós struktúra megroppan. Leáll a termelés, megugrik a munkanélküliség, elszabadul az infláció. Országos sztrájkok, mindennapi tüntetések, zavargások, bűnözői csoportok megerősödése. Anómia, káosz, anarchia. Az erejét egyre meggyőzőbben fitogtató ellenzék mindezt kihasználva kierőszakolja és megnyeri az előrehozott választásokat.

 

(3. Se-se. Valószínűség: 30 %) Sem a demokratikus ellenzék, sem a kormánypártok nem szereznek abszolút többséget. A Fidesz a mandátumoknak 40 % körüli hányadára tesz szert, és összességükben hasonló teljesítményt nyújtanak a parlamentbe bekerült demokratikus ellenzéki pártok is. Kormányt az alakíthat, aki a 15-20 %-ot elérő Jobbikkal összeáll. A demokratikus oldal erre nem mutat majd hajlandóságot, ám Orbán Viktor – a legfőbb cél: hatalma megtartása érdekében – koalícióra lép a Jobbikkal, amelynek ideológiája végképp benyomul az erre fogadóképesnek mutatkozó Fideszbe (bár sokan távoznak a pártból…). Magyarország kilép az EU-ból, rövid idő alatt befejeződik a demokratikus társadalmi berendezkedés végleges felszámolása. Általánossá válik a gyanakvás, az állam behatol a magánéletbe. A sovén és irredenta állampropaganda mellett teljes törvényi legitimációt kap a rasszizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia… Orbán Viktor és Vona Gábor karöltve indul minszki, bakui, pekingi, moszkvai pofavizitre.

[Kisebb valószínűségű alesetek: a) Nagykoalíció alakul a Fidesz-KDNP + a demokratikus ellenzéki pártok részvételével. Az egymástól roppant távolságra került politikai oldalak Jobbik-kiszorító kényszerű összefogása nem hoz stabil kormányzást, egy éven belül új választásokat kell kiírni. b) A parlamentben a többséget meg nem szerző erők közül a Fidesz-KDNP vállalja a kisebbségi kormányzást. Paktum születik: cserébe azért, hogy Orbán Viktor nem lép koalícióra és távol tartja a hatalomtól a Jobbikot, a demokratikus ellenzék vállalja, hogy konstruktív magatartást tanúsítva kívülről fogja támogatni a kormány-kisebbséget. Például megszavazza a költségvetést, a törvényeket, kinevezéseket stb., azaz így biztosítja a kormányzás működőképességét. A kényszerházasság azonban nem működik, kormányválság alakul ki. c) Kormányképes parlamenti erő híján új választásokra kerül sor, amelynek ugyanez lesz az eredménye. Ezért ismét új választást kell kiírni. És újra. És újra… Ezalatt a Jobbik annyira megerősödik, hogy a negyedik kört már ők nyerik.]

 

(4. Vékony többség itt. Valószínűség: 35 %) A demokratikus pártok szűkös parlamenti többséget szerezve közösen alakítanak koalíciós kormányt. Kísérletet tesznek az ország rendbetételére, a jogállamiság helyreállítására, a gazdasági-pénzügyi helyzet életképesebbé tételére, a társadalmi viszonyok normalizálására – de három komoly akadályba ütköznek. Az első, hogy a gyenge többség szinte lehetetlenné teszi a hatékony törvénykezést, az Orbánék által felépített jogrend megköti a kezüket. A második: a Fidesz-KDNP és a Jobbik hisztérikus hangulatot kelt mind a Parlamentben, mind az egyre elégedetlenebb (mert változást alig tapasztaló) lakosság körében, a társadalmi nyomás fokozódik a részben tehetetlen, részben a lehetőségeit elügyetlenkedő kormányon. A harmadik, legsúlyosabb akadály: a sikertelenség széthúzáshoz vezet a kormánykoalíció pártjai között, sőt, magukban a pártokban is. A belső torzsalkodások elvonják a figyelmet az ország ügyeiről. Bár világosan látható, hogy radikális lépésekre lenne szükség, a hatalmat erőtlenül gyakorló baloldal mindinkább a béna kacsa szerepébe csúszik. Addig-addig ragaszkodik ingatag hatalmához, míg ellenzéke újra hihetetlenül megerősödik és következő választásokon újra tarolhat.

 

(5. Kétharmad ide. Valószínűség: 10 %) A Fidesz vezette kormányoldalnak minden erőfeszítése ellenére sem sikerül növelnie a szavazótáborát, a demokratikus ellenzék pártjai azonban, ha nem is nyerik el a közömbös milliók bizalmát, de az idegenkedés falát mégis látványosan áttörik, így az Orbán Viktor kormányzásával főleg életminőségük romlása miatt elégedetlenek és a Fidesz jobbszélre kacsintgató kirekesztő politikáját végképp elfogadhatatlannak tartók némi fintorgással ugyan, de csak odaadják protest-szavazatukat vagy a szocialistáknak, vagy a civilekből alakult, balközépre húzó, egy év alatt megerősödött formációnak, amely addigra számos társadalmi réteget képes megszólítani. Az MSZP kicsivel 48 % alatt, az Együtt kicsivel 18 % alatt teljesít, hajszál híján megvan a kétharmaduk. Bár pártjaik nem, de a DK és LMP 1-1 képviselője egyéni körzetben mandátumot szerzett. Velük együtt meglenne a 2/3! A DK-s részéről nincs is ellenállás. De az LMP-s az elveit fontosabbnak tartja a politikai pragmatizmusnál. Még miniszteri pozícióért cserébe sem csatlakozik olyan koalícióhoz, amelyben benne van X meg Y. Egy mandátumon fog múlni a kétharmad? Alighanem… Ám váratlan fordulat történik: egy fideszes képviselő kilép a frakciójából és amint a kötelező független-idő lejár, átül a kormányoldalra. Megvan a 2/3!

A Fidesz által felforgatott Magyarország rendes kerékvágásukba terelése a vártnál mégis nehezebben, lassabban indul. Az egészségügy régről halmozódó problémái alig orvosolhatók, kevés hozzá a forrás, az újonnan felállt minisztérium sincs a helyzet magaslatán, politikai eltökéltség híján a mélyreható reformok egyre halasztódnak. Az oktatásban hiába térnek vissza a négy évvel korábbi állapotok, a szétzilált rendszer a régi és új sebekből egyszerre vérzik, állandósul a kormányzati kapkodás. Lehetetlen betömni a nyugdíjrendszeren tátongó lyukakat, itt is gyökeres átalakításra volna szükség, de csak toldozás-foldozás folyik. Semmivel sem válik átláthatóbbá az adórendszer. Sok kulcs, sok sáv, progresszív adózás – akinél korábban kevés pénz maradt, most sem gazdálkodhat többől, aki viszont jól volt eleresztve, most nehezen tűri, hogy tyúkszemére léptek. Be-beindulnak a külföldi beruházások, az ország európai pozíciója mégis alig javul, a szomszédok folyton jobban teljesítenek. Hiába sikerült a gazdasági hazárdjátéknak véget vetni, a biztonságos és kiszámíthatónak vélt intézkedések nem hozzák meg a várt eredményt. A szakértők folyton s újra elmondják, mit hogyan kellene, de a baloldali kormány nem képes saját politikai tehetetlenségi erejét legyőzni. Így aztán a társadalmi igazságosság megteremtésének a szándéka és a piac követeléseinek való megfelelési kényszer félmegoldásokhoz és elvek feladásához vezet, kiéleződik a szocialista és a liberális felfogások közti ellentmondás. Újra nő a lakosság elégedetlensége, a romaintegrációs és a mélyszegénység felszámolását célzó program jószerével el sem indul. Minden bizakodó várakozás ellenére a jogállamiság alapjainak a visszaépítse is halasztódik: a kétharmados többség úgy véli, amíg az országot úgy egyébként nem sikerül rendbe hozni, addig a hatékony kormányzás érdekében nem lenne célszerű a fékek és ellensúlyok mindegyikét azonnal visszaállítani.

Az idő előrehaladásával minden téren állandósulni látszik az ideiglenesség. Megújulásra, friss lendületre, fiatalokra lenne szükség… A Fidesz elérkezettnek látja az időt népszavazások kezdeményezésére.

A végigjátszani és sikerre vinni kívánt történelmi darab tiszta lapra írt rendezői példányán egyre több a gyűrődés, kihúzás, átírás. Az előadás akadozik, egymást érik az elrontott jelenetek. A szereplők közül valakinek nagy ötlete támad, szól a kellékesnek, aki elballag a raktárba a Nokiás dobozért.

orbán viktor borítékja

Súlyos bűnöm: közreműködtem abban, hogy Orbán Viktor hosszú éveken át folyamatosan megtévessze a magyar levélírókat. Ezrekkel hitette el, hogy a feladó nevét nagyobb betűvel kell írni, mint a címzettét.

Ha már régóta csak emaileket írsz és nem tudod egészen pontosan, hogyan is kell egy hagyományos postai borítékot megcímezni, akkor beütöd a Google keresőbe, hogy boríték címzése vagy levél címzése. Az első találati oldalon felbukkanó kis képtalálatok között a legelső egy hosszúkás boríték, nemzeti színű sávozással a sarkában. Magyar lelked felujjong: hát hiszen nem is gondoltad, hogy borítékot címezni nemes hazafias cselekedet. Ha pedig a feladó nevét is meglátod, egekig csap nemzeti büszkeséged.

Naponta félszáznál többen kattintanak rá gyanútlanul erre a képecskére, remélve, hogy megtudják, hogyan kell helyesen borítékot címezni. Ha valóban járatlanok a postai dolgokban (és az udvariassági szabályokban), akkor legalább három dologban súlyos megtévesztés áldozataivá válnak: elhiszik, hogy hangsúlyozni kell az üzenet személyes jellegét, hogy nem kell megadniuk a válaszcímet és hogy a saját nevüket sokkal nagyobb betűvel kell írni, mint a címzettét.

Az itt látható borítékot és a benne küldött „személyes üzenetet” még 2006-ban kaptam, akkor meg is szellőztettem rendesen, írtam rá kimerítő választ, lett belőle bejegyzés akkori bloghelyemen, cikk az ÉSben és a Népszabadság Online-ban, topik az Indexen és az Origón. Oldalam látogatottsága erősen megnőtt. Aztán persze szépen elfelejtődött a dolog, bejegyzésemet egy idő után már senki nem olvasta.

Hosszú évek teltek el, közben új blogot nyitottam, a régi, fapados webhelyemet csak archívumként használtam. Aztán egyszer észrevettem, hogy a Google jó ideje meglepően sok új látogatót, naponta akár tucatnyit is szállít a korábban már teljesen elhagyatott, látogatatlan oldalra. Gondoltam, talán a Fidesz-elnök névére keresők érkeznek ilyen nagy számban. De nem.

Statisztikáimból kiderült, hogy az írásomban használt szavak és a boríték-kép okán ez az oldalam a Google képtalálatai között kerül előkelő helyre akkor, ha valaki a boríték címzése – levél címzése – borítékcímzés – levélcímzés kifejezések valamelyikére keres rá. Kicsit furcsálltam a dolgot, de azt gondoltam, idővel majd alábbhagy az érdeklődés, mert a szabványos címzés szabályait kereső böngészők egy idő után elfordulnak ettől a hamis lelőhelytől. DE NEM! Sőt!

Az oldalra kattintók száma hónapról hónapra nőtt. Mára átlagosan bőven napi 50 felett van, a boríték képe pedig a fent sorolt keresésekre stabilan az első a listán.

És ekkor súlyos bűntudatom támadt. Rádöbbentem: bár akaratlanul, de közreműködtem abban, hogy Orbán Viktor hosszú éveken át folyamatosan megtévessze a magyar levélírókat.

Ezt a vétkemet sürgősen jóvá kellett tennem! Tájékozódtam, és gondos munkával olyan ábrát készítettem, amely valóban hasznos eligazítóul szolgálhat – fogtam, és feltettem az orbániáda fölé. Most már jöhetnek az érdeklődők. Nemzeti trikolór és nagybetűs pártelnöki gesztus ugyan nem kecsegteti őket, de talán még akadnak, akik a pontos információt többre becsülik.

Ui. A keresőrendszer elég lassan reagál a képek cserélődésére. Így még jó ideig a korábbi boríték fog megjelenni a találati táblán. Ám nem kétséges, hogy a Google előbb-utóbb leváltja Orbánt.

Jóérzésű magyar emberek rémálmát testesíti meg ez a hír:

Létrejött a

Fidesz-Jobbik koalíció

avagy

Megalakult a Fidesz-KDNP-Jobbik kormány

Koalíciós kényszer

Sem Fidesz-többség, sem ellenzéki győzelem...

A 2014-es választásokra alakulhatnak úgy a magyarországi politikai viszonyok, hogy sem az akkori demokratikus ellenzék (várhatóan: MSZP, LMP, DK és esetleg + 1-2 új párt, civil mozgalom, netán az összes erőt vagy egy részüket összefogó demokratikus választási szövetség), sem a kormánypártok (Fidesz-KDNP) nem szereznek abszolút többséget, így a várhatóan 20 % körül teljesítő Jobbik nélkül egyik oldal sem tud kormányt alakítani. Erre a demokratikus oldal minden bizonnyal nem is mutat majd hajlandóságot. Így a Fidesz, bár talán nem fogja szívesen tenni, ám a legfőbb cél, hatalma megtartása érdekében kénytelen lesz koalícióra lépni a Jobbikkal. Ennél rosszabb viszont Magyarországgal nem történhet.

A baloldaliak, liberálisok és a demokratikusan gondolkodó mérsékelt konzervatívok joggal voltak elégedetlenek az Orbán-kormánnyal, ám a Fidesz és holdudvara mégis a demokratikus minimumot teljesíteni és bizonyos európai normákat betartani igyekvő politikai erőnek számított, míg a Vona Gábor vezette Jobbik Magyarországért Mozgalom nemzeti demagógiát harsogó, szélsőséges nézeteket valló, radikális és hatalomsóvár párt. Azok számára, akik ismerik a történelmi példákat és azokból megfelelő tanulságokat vonnak le, akik felelősen tekintenek az ország és a nemzet jövőjére, akik európai típusú demokráciában gondolkodnak, azok számára világos, hogy a szélsőjobb hatalomra kerülése milyen súlyos következményekkel járhatna az országra és a nemzet egészére nézve. A Jobbik kormányra kerülésével kialakuló politikai konstelláció esetén megszakadhat Magyarország európai integrációja, ellenségessé válhat a szomszédpolitika, sőt, elmérgesedhet a külügy és a magyar diplomácia egésze, végleg felszámolásra kerülhet a demokratikus társadalmi berendezkedés, súlyos diszkrimináció sújthatja a lakosság bizonyos rétegeit, az ország szabadon gondolkodó legjobb elméi kényszerülhetnek távozásra (hogy külföldön aztán Nobel-díjat kapjanak...), általánossá válik a gyanakvás, az állam behatol a magánéletbe stb., stb. Egy ilyen fordulat destabilizálhatja és romlásba döntheti az országot.

A Fidesz és a Jobbik koalícióra lépése a demokrácia és a szabadság végét jelentené, elindítaná az országot a végromlás felé.

A fent vázolt koalíciós kényszer elől azonban két módon is ki lehet térni. (Sajnos túl nagy esély egyikre se mutatkozik.)

Nevezetesen: ha a 2014-es országgyűlési választásokon sem a demokratikus ellenzék pártjai vagy szövetsége, sem a Fidesz-KDNP nem szerez abszolút többséget a Parlamentben, továbbá egyik oldal sem hajlandó a Jobbikkal kormánykoalícióra lépni, akkor az új választások kiírását megelőzendő ez a két lehetőség adódik.

egy:

Nagykoalíció =
Fidesz-KDNP + Demokratikus ellenzék

Esélye nem túl nagy. A két politikai oldal roppant távolságra került egymástól, kényszerű összefogásuk szinte kizárt. Arról nem is beszélve, hogy sajnos a Fidesz számára, úgy tűnik, a Jobbik ideológiája nem annyira idegen, hogy vezetői ne inkább a fentebb vázolt Fidesz-Jobbik koalíció lehetőségeiben gondolkodjanak egy ilyen kényszerhelyzetben. A demokratikus ellenzék valószínűleg könnyebben belemenne a nagykoalícióba, szívesen lepaktálna a Fidesszel, ha ezzel megakadályozhatja a Jobbik hatalomra kerülését.

Egy ilyen nagykoalíció lehetőségének a kulcsa kétség kívül a Fidesznél lenne, a kérdés az, hogy inkább vállalják-e az „összenő, ami összetartozik” amúgy is fölöttük lebegő állandó vádját, avagy megkockáztatják, hogy szavazótáboruknak a szélsőjobbal amúgy is összekacsintó jelentős hányadát elveszítsék a demokratikus erőkkel történő összefogás miatt.

kettő:

Kisebbségi kormány és kormányzás

Jóval nagyobb az esélye, mint a nagykoalíciónak, mert nem jelenti sem „az ellenséggel” való lepaktálás kényszerét, sem a nagykoalíció belső ellentmondásai miatti kockázatot.

A kisebbségi kormányzásra a 2014-es parlamenti választásokat követően akkor kerülhet sor, ha a fenti feltételezés szerint sem a korábbi kormánypártok, sem a demokratikus ellenzék nem szerez ugyan abszolút többséget, de a jobban szerepelt, azaz több mandátumot szerzett oldal inkább vállalja a kisebbségi kormányzást, mint a Jobbikkal való koalíciót - természetesen csak abban az esetben, ha a másik meghatározó erő ebben támogatja. Konkrétabban:

Mondjuk a demokratikus koalíció pártjai vagy szövetsége együttesen megszerzi a mandátumok 41, a Fidesz-KDNP 39, a Jobbik pedig 20 %-át. Ha a Jobbikkal egyik sem hajlandó a koalícióra, akkor a patthelyzetet úgy lehet megoldani, hogy a 41 %-os demokratikus oldal kisebbségi kormányzást vállal az ellenzék 59 %-ával szemben - kormányozni azonban természetesen csak akkor képes, ha ebben a Fidesz-KDNP támogatja és „kívülről”, ellenzékből segíti munkáját (megszavazza a költségvetést, kinevezéseket, törvényeket stb.). Mindez persze lehetséges fordított arányokkal is, megfelelő százalékok esetén sor kerülhet a Fidesz kisebbségi kormányzására, ha a demokratikus ellenzék pártjai ehhez elegendő külső támogatást adnak.

Egy ilyen megoldás persze a kisebbségi kormány számára egyfajta jégtánc lenne, hiszen az ellenzék akkor buktatja meg, amikor akarja.

Ha sem a Jobbikkal kötendő koalíció, sem a nagykoalíció, sem a kisebségi kormány alakításának az esélyei - politikai akarat híján - nem lesznek adottak, akkor valóban patthelyzet alakul ki, fel kel oszlatni a Parlamentet és új,

rendkívüli országgyűlési választást kell kiírni.

Addig is a régi kormány megbízott kormányként folytatja az ország irányítását.

A nagy kérdés az, hogy egy rövid időn belül sorra kerülő új megmérettetés hozna-e annyira új eredményt, hogy a mandátumok újraosztása egy működőképes kormány megalakítására lehetőséget nyújtson. Vajon hogyan alakul át a választói magatartás ilyen esetben, vajon odaáll-e a magyar lakosság olyan mértékben valamelyik oldal mellé, hogy az adott oldal kormányképessé váljon és ne kényszerüljon sem a Jobbikkal való koalícióra, sem nagykoalícióra, sem kisebbségi kormányzásra?

Összegzés

Az igen jelentős támogatottságot maga mögött tudó, Fidesz-vezette jelenlegi kormányerő, bár a 2014-es választást megnyerni valószínűleg nem tudja, mindenképpen szerezni fog annyi mandátumot, hogy a Jobbikkal együtt meglegyen a kényelmes többsége. Félő, hogy Orbán Viktor hatalomittassága és a Fidesz több meghatározó egyéniségének a szélsőjobb felé oda-odakacsintó magatartása (plusz a választók jó részének lappangó vagy nyílt Jobbik-szimpátiája) nem gátja, hanem elősegítője lehet egy Fidesz-Jobbik összeborulásnak.

Bő két évvel a választások előtt, 2012 februárjában én sajnos ezt tartom a legvalószínűbb, egyben legkedvezőtlenebb végkifejletnek. Olyan fenyegető lehetőségnek, amely teljesen képtelen gondolatokat ébreszt, például azt, hogy a demokratikus erőknek be kell látniuk: ha nem tudják olyan nagy mértékben legyőzni a Fideszt, hogy maguk megszerezzék a parlamenti többséget, akkor „kicsit megverni” viszont nem szabad Orbán Viktort, mert vert helyzetéből a Jobbikkal való összefogás révén fog kimenekülni. Akkor pedig nem Hajrá..., hanem JAJ MAGYARORSZÁGNAK.

Orbán Viktor és a Fidesz elvesztette a választásokat

Az Orbán Viktor vezette FIDESZ-KDNP pártszövetség a 2014. évi magyarországi parlamenti választásokon súlyos vereséget szenvedett - győztek a demokratikus erők.

Az egyre kívánatosabbá váló fenti hír - mint ahogy több hasonló oldalam is - egyfajta piréz online akció része. Olyan politikai web-performance, amely nem titkoltan egy igen vágyott eseményt vetít előre. Egyik célja a politikai állásfoglalás és a bekövetkezni remélt esemény internetes előkészítése, a másik cél, hogy a Fidesz bukása esetén a Google-keresések erre az oldalra vezessenek. Ez noveli az oldalnak és webrendszerem egészének a web-értékét (tudnivaló, hogy a keresőmarketing szempontjából a böngészők által indított minden keresés-találás-kattintás akció valamelyest növeli az oldalra való későbbi rátalálás lehetőséget, s ezzel a honlap értékét is.

Az akció indításának időpontja: 2012. október 23. - az a nap, amikor az addig jobbára széthúzó demokratikus erők egy része az országszerte fokozódó Orbán-buktató hangulatban eljutott az összefogás szükségessének a felismerésééig és konkrét lépéseket is tettek. Bajnai Gordon színrelépésével megalakult az Együtt 2014 mozgalom.

Az október 23-i tüntetéshez a magam szerény eszközeivel én is csatlakoztam: több blogomban is megjelentettem nyilatkozatomat:

Orbán Viktor megbukott

Megbukott Orbán Viktor magyar miniszterelnök, elvesztette a 2013-as parlamenti választásokat. A 2013-ban Magyarorszgon megtartott országgűlési választásokat elvesztette a Fidesz-KDNP pártszövetség, ezért Orbán Viktor lemond a part elnöki tisztségéről. Orbán Viktor lemondása élénk visszhangot keltett a külföldi sajtóban.

Lemondott Orbán Viktor

Orbán Viktor magyar miniszterelnök benyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek. Lemondott, megbukott Orbán Viktor, elvesztette a választásokat a Fidesz. / orbán, viktor, lemondott, megbukott, elvesztette, fidesz, választások, 2013, kdnp, jobbik, demokratikus, ellenzék, kormány, koalíció, kormányválság, kisebbségi kormányzás, koalíciós kényszer

orbán viktor megbukott
a BDK BLOG frissei:
Fidesz-Jobbik összeborulás
Orbán viktor borítékja
Lemondott Orbán Viktor
Orbán Viktor lemondott
Lemondott Orbán Viktor
Balla D. Károly válaszlevele Orbán Viktornak
Támogasson téged Orbán Viktor!
Falloszomra turul szállott - Orbán Pusztaszeren
Titkos állampolgárok
a Kárpátalja Blog frissei:

 

Arvisura - Kárpátalja - Linképítés

az Arvisura alapú linképítés alapjai Kárpátalján - GoggleSeo keresőoptimalizálás. kárpátalja.net/keresőoptimalizalas

bdk linképítő és honlap optimalizálási arvisurája, seo

a nagy kárpátaljai arvisura linképítő google-seo blogja

honlap-seo linképítés a kárpáti arvisurák és ufók jegyében

linképítő ufók hozták az arvisurát a vadregényes kárpátaljára

Az Arvisura módszerű linképítés

honlap googleoptimalizálás a seo arvisura weboldalán

google honlapopimalizálás - SEO

weboptimalizálás - linképítés

google keresőoptimalizálás - seo linképítés a tejmoziban bdk

 

 

 

 

 

 


 

stat

 

 

 

 

Október 23 - tiltakozás az Orbán-rezsim ellen (2012)

Magyarországot elidegeníti Európától az Orbán-kormány. A miniszterelnök és csapata, úgy tűnik, mindent megtesz azért, hogy az ország kiiratkozzon  a jogállamiság és az alkotmányosság intézményeiből, lényegében már a demokrácia van veszélyben, a jogrendszer egypártivá vált, a médiában a szólásszabadságot korlátozó hatalmi presszió tapasztalható. Elemzők sokasága állítja (és nem csak balaoldaliak), hogy az ország a hibás gazdaságpolitika miatt nem tudja elhagyni a hanyatló gazdasági kényszerpályát .

Mindez önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy a demokrácia és a jogállamiság hívei határokon belül és kívül egyaránt fellépjenek az Orbán-rezsim ellen, és felemeljék hangjukat azok is, akik a gazdasági hazardírozást elítélik és látják roppant veszélyeit.

A tiltakozás és felháborodás valamennyi formáját azonban nem is annyira a fentiek teszik indokolttá, hanem az, hogy mindez nemcsak pimasz hatalmi arroganciával párosul, hanem egy olyan ideológiai háttér kiépítésével is együtt jár, amely a társadalmi kirekesztésen, vagyoni, faji, vallási, nemi megkülönböztetésen alapszik.

Az effajta eszmerendszer megerősödése, ráadásul kormánytámogatással, szükségszerűen vezet nem csupán gyűlölködéshez, hanem erőszakhoz is, népcsoportok, vallási és faji közösségek elleni atrocitásokhoz, a másként gondolkodók és az elvárttól eltérő identitással rendelkezők elleni fellépéshez. Mindez szögesen ellentétes nem csupán az alapvető emberi jogok nemzetközi normáival, hanem akár a keresztényi értékrenddel is.

Az Orbán-kormány áldatlan tevékenysége mérhetetlen károkat okoz a határon túli magyarság körében is: Kárpátalján soha nem volt ekkora a széthúzás, nem volt ilyen politikai-ideológiai alapú gyűlölködés a magyarországiakkal megegyező törésvonalak mentén szétszakított népcsoporton belül. Az exportáruvá vált orbáni nacionalizmus a kárpátaljai magyarsággal szembeni ellenszenvet is táplálja az ukránok-ruszinok körében, a Fidesz által favorizált kárpátaljai magyarságszervezet sérelmi politizálása pedig lehetetlenné teszi a kárpátaljai magyarság integrálódását és akadályává vált annak is, hogy e nemzeti kisebbségnek létrejöjjön a hatékony politikai érdekképviselete.

A magam szerény módján az alapvető elvi okokon túl ezért is csatlakozom az október 23-i megmozdulásokhoz és

A LEGHATÁROZOTTABBAN TILTAKOZOM AZ ORBÁN-REZSIM MEGOSZTÓ, KIREKESZTŐ, A SZABADSÁGJOGOKAT KORLÁTOZÓ ÉS A DEMOKRATIKUS-LIBERÁLIS GONDOLKODÁST ELUTASÍTÓ MAGATARTÁSA ELLEN.

A KORMÁNYNAK BUKNIA, A FIDESZNEK VESZTENIE, ORBÁN VIKTORNAK PEDIG EGYSZER S MINDENKORRA TÁVOZNIA KELL A MAGYAR KÖZÉLETBŐL.
 
Balla D. Károly
Ungvár, 2012. okt. 22
.