Ismeretlen tettesek mára virradóra súlyosan megrongálták Balla D. Károly Kárpátalja c. szonettjét. Az elkövetők  összetörték a vers rímképletét, megtépték jambusait, és belső szerkezetét is megbontották a sorcezúrák kiszaggatásával. A súlyos esetet elsőként a Stuttgarti Szavalóverseny egyik résztvevője jelentette: el akarta szavalni a szonettet a versenyen, de ez a súlyos sérülések miatt lehetetlenné vált. Később hasonló tapasztalatáról számolt be egy tatabányai  szerkesztő: hazafias antológiájába válogatta volna a költeményt, amikor felfedezte közölhetetlenségét. Végül a hírt megerősítette maga a szerző is, aki, mint ismeretes, hiúsági okokból rendszeresen újraolvassa műveit – ezúttal megdöbbenve tapasztalta versén a vandál pusztítást.

Az esetről értesültek a Magyar Ungvári Fiatalok Federációjának (MUFF) lelkes irodalompártoló tagjai, s nyomban el is határozták, hogy kijavítják, helyreállítják a megcsonkított és meggyalázott Kárpátalját, szerszámokkal felszerelkezve el is indultak, hogy teljesítsék hazafias missziójukat, ám mielőtt hozzákezdhettek volna a restaurációhoz, kézhez kapták a Kárpáti Ukrajna Kiváló Irodalmárai (KUKI) nyilatkozatát, miszerint az írókollégák, bár elítélik a vandál versrombolást, de – tekintettel a szerző liberális, individualista és kozmopolita nézeteire – úgy vélik, talán jobb, ha Balla D. Károly Kárpátalja című verse továbbra is olvashatatlan, szavalhatatlan és publikálhatatlan marad.