Balla D. Károly
Üzenetek:
Nevem:
Email vagy Url:
Mondom :

Összes bejegyzés

blogring.hu

 

FRISSEK:
BLOGTÉR:
MÁS:
     BéDéKá-OnLine
     Balla D. Károly
     Könyveim
     Publikációim
     Műfaji listák
MÁSABB:
     Berniczky
     Pánsíp
     Alkarpatraz
     Dr. Kállay
MÉG MÁSABB:
ÉN, de MÁSUTT:
     Blogtéri Manzárd
     Népszabi Online
     Freeblog

06. febr. 13.

KapcsolatokSzombaton este éjfélig Ildikóékkal. A szokásos nagy dumaparti és ínyenc eszegetés. Két színházi élményüket is elmesélték; nem is annyira az előadást, hanem a "körülményeket" találtuk érdekesnek. Finom kis tapasztalatok a kárpátaljai magyarság belső viszonyairól. De persze beszélgettünk minden másról is, óhatatlanul szóba kerültek az én bloghelyeim is, amelyeknek renszeres olvasói. Hogy kicsit kacagjunk is, bemutattam Gyurcsány Ferenc táncprodukcióját (amely itt található). A végefelé aztán megfájdult a fogam, éjszaka nem aludtam, és reggelre jól bedagadtam. Már lohad.

Tegnap Barzsó Tibor telefonhívása József Attila ukrán fordításai ügyében. Felkeltette a téma az érdeklődésemet és Mikola Lukas remek adaptációra találtam rá ITT.

Levélváltás sokakkal. Egyikből-másikból külön cikkecske lett. Kőrös Lászlótól például egy szellemes körlevelet kaptam. Kicsit átalakítva fel is tettem a Blogtérbe, ahová sok más egyebet is írtam a napokban, lásd alább.

Buy Danish!

Csatlakozom!

Az ismeretlen isten

Belépés a blogtérbeLevélváltások Bodor Bélával igazi filosz-ügyben. Rákérdezett, milyen forrásokra támaszkodva hivatkozom Agnosztosz theoszra, a görögök ismeretlen istenére a regényemben (ezek szerint olvasta a Szembesülést).

Én Szenthkuthynál találkoztam először a névvel és az állítással, miszerint a görögök a Pantheonban néven nevezett isteneik mellett állítottak egy üres talapzatot az ismeretlen istennek is. Aztán találtam más említéseket is, Görgey Gábornak is van egy szép írása erről. Az elsődleges forrásoknak persze nem mentem utána, de most visszagondolva annyi bizonyos, hogy a görög mitológiát feldolgozó könyvekben erről nem volt említés.

Béla most a következőket írta:

Kedves Károly,
amennyire utána tudtam nézni, minden utalás ugyanarra a helyre megy vissza. A klasszikus ókori szövegforrások és az azokból készült kézikönyvek, mint az ókori lexikon, nem tudnak ilyesmiről. A forrás az Újszövetség, ApCsel 17.23. Mellékelem a szöveghelyet görögül és magyarul. (...) A félreértést az okozza, hogy a szöveg nem az áldozati oltár (thüsziasztérion) szót és nem is a talapzatot jelentő valamelyik kifejezést választja (ezek ugyanis a köznyelvi görögben állati lábat vagy sámlit is jelentenek, és ez az adott kontextusban félreérthető lenne), hanem a "bomon" (bomosz) szót használja, ami egyszerre jelent talapzatot és oltárt. (Meg minden mást, kocsiállványt, kifejezésekben átvitt értelemben oltalmat, stb.) Így egyes bibliafordítások oltárt, mások talapzatot fordítanak. A görög szövegben nincs kimondva, hogy ez a valami üres, erre csak abból lehet következtetni, hogy nem nevez meg semmit, ami ezen az oltáron vagy talapzaton áll. Az efféle bizonytalanságokat pedig a bibliafordítók nem szeretik, tehát vagy kimondják, hogy üres a talapzat, vagy az oltár szót használják, némiképp félreérthetően. Az viszont biztos, hogy az "agnoszto theo" kifejezés írva áll ezen a valamin.
Baráti üdvözlettel
Bodor Béla

διερχόμενος γὰρ καὶ ἀναθεωρῶν τὰ σεβάσματα ὑμῶν εὗρον καὶ βωμὸν ἐν ᾧἐπεγέγραπτο, Ἀγνώστῳ θεῷ. οὖν ἀγνοοῦντες εὐσεβεῖτε, τοῦτο ἐγὼ καταγγέλλω ὑμῖν. θεὸς ποιήσας τὸν κόσμον καὶ πάντα τὰ ἐν αὐτῷ, οὗτος οὐρανοῦ καὶ γῆς ὑπάρχων κύριος οὐκ ἐν χειροποιήτοις ναοῖς κατοικεῖ

ApCsel 17.23
Amint szétnéztem és megtekintettem szentélyeiteket, ráakadtam egy oltárra, amelyen az a felírás állt: Az ismeretlen istennek. Nos, én azt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül tiszteltek.
ApCsel 17.24
A világot s a benne találhatókat teremtő Isten nem lakik emberi kéz emelte templomokban, hiszen ő az ég és föld Ura.

A dolog több mint érdekes, mert mindez egyfelől azt jelenti, hogy fordítási hiba áldozatai vagyunk, másfelől azt, hogy ez egész alighanem keresztény kreáció. Mindez azonban nem változtat a szép szimbólumon: az ismeretlen isten számomra továbbra sem akképpen értelmezendő, mint az egyisten ismeretlensége, megfejthetetlensége, hanem mint az 'ismert' istenek - mint jól szerkesztett fikciók - között egy többszörösen absztrahálás révén létrehozott fogalom. Az ógörög szellemesség és nem a keresztény misztikum kifejezője, a svédcsavaros semmi, a hatványozott hiány. Mint ahogy regényemben is írom:

A ... Szentkuthy-idézetben is szerepelt az ismeretlen isten, akinek a Panteonban üres talapzatot állítottak. Lehet-e ennél szebben, pontosabban és áttételesebben jellemezni a Semmit? A bölcsen ravasz görögök ugyanis nemcsak a valóságban nem létező, elsődleges hiányú világot szerkesztették meg mitológiájukkal, amelynek megalkotottsága révén izzó intenzitást adtak, hanem ezen belül és ezen felül még csavartak kettőt a fikción: a képzetes létező részeként létrehozták a képzetes hiányzót, Agnosztosz theoszt, az ismeretlen istent, és hogy még hatványozottabb legyen a hiány jelenvalósága, üres (!) talapzatot állítottak neki. Az az üresen hagyott hely a talapzaton, az számomra az abszolút hiány, a Semmi apoteózisa.

Obszcén középkor

Balogh Endre, a Prae c. folyóirat főszerkesztője arról értesített, hogy 15-én, szerda este 7 órától a Műcsarnokban a Prae 'obszcén középkor' számának lapbemutatója lesz; beszélgetni fognak Bánki Évával, Szigeti Csabával mint a lapszám szerkesztőivel, és az egyes nyelvi szerkesztőkkel az obszcén középkori irodalom létéről/nemlétéről/indokoltságáról, a műfordítások és a ma ilyen típusú nyelvéről.

Elmenni persze nem tudok erre a rendezvényre, ámbár érdekelne. Amúgy a téma - az obszcenitás - engem soha nem foglalkoztatott igazán, sem az irodalomban, sem az életben. Nem tartom magam sem prűdnek, sem trágárnak. Az öncélú vagy valami más helyett (pl. saját gondolat) alkalmazott obszcenitást igyekszem elkerülni fogyasztóként és íróként egyaránt (nem tudatos döntés alapján, hanem egyszerűen azért, mert nem érdekel), a megfelelő helyen és módon alkalmazott még oly durva és 'felháborító' dolgokon azonban nem akadok fenn, sőt, ha helyénvalónak gondolom, magam is szemrebbenés nélkül használom. Erre jó példa a KÁFÉ  tematikus kérdéssorozatára adott válaszom: Én vagyok az illemtanár, vagy nemrégiben megjelent novellám: Mint a tévében.

A kérdésnek most számomra az adja az aktualitását, hogy a Kárpáty Nyúz egy bejegyzése - Magyar seggbe magyar lófasz - meglehetős felháborást keltett a feltételezetten kárpátaljai olvasók egy részében, és (mint oly sokszor), nem a témához szóltak hozzá, hanem a szerzőbe és a szóhasználatba kötöttek bele, illetve a melldöngető nacionalizmusra alkalmazott metaforát (merthogy ez bizony metafora, még ha az elvonatkoztatás ezúttal durva szavakban öltött is formát) visszaszármaztatták a rögvalóságba, és a politikában részt vevő személyek alfeléről és az abba szánandói lószerszámokról tettek említést.

Mindez pedig eléggé elgondolkodtató. Tapasztalatomat és véleményemet minderről szívesen összevetném azzal, ami a középkor obszcén irodalmával foglalkozó esten fog elhangzani.

Ennél is izgalmasabb lenne azonban az "Obszcenitás és prüdéria a kárpátaljai magyar médiában" című est megrendezése. Egy előadást vállalnék.

Papiruszportál

Mika Róbert szíves értesítése:

A Papiruszportál.hu Kulturális Honlapot az Irodalmi Vademecum és a Papirusz.hu Kulturális Portál (2004. április 1.–2005. december 15. között tevékenykedő) szerkesztősége Lehotka Gábor és Mika Róbert vezetésével hozta létre 2006. január elején, s hivatalosan a magyar kultúra napján indult. A korábbi hibákat elkerülendő a dizájn és a szerkesztőségi rendszer megalkotását ezúttal egy profi szolgáltatóra bíztuk, a GrafiNet Teamre. A honlap folytatni kívánja a két korábbi orgánumnál elkezdett munkát, és – az újságíró-etikát tiszteletben tartva – csak saját kútfőből származó írásokat jelentet meg, illetve másodközlésnél az eredeti forrást feltünteti, a szerző beleegyezését kikéri. Higgadt hangvételű, a napi politikától távolságot tartó, a kulturális értékekre, hagyományokra összpontosító médiumként óhajt tevékenykedni, s írásaival a magyar – nem csupán fővárosi – kulturális élet egészét kívánja lefedni. A napi frissítésű Papiruszportál a Papirusznál kialakított látásmódját, struktúráját viszi tovább, és még több cikket, hírt, aktualitást közöl.

Szívből gratulálok az újrainduláshoz, és mindenkinek ajánlom napi olvasmányul a portál cikkeit, híreit, beszámolóit és tanulmányait.

 
A BéDéKá-Online frissei:
 
frissítés és átlépés a blogringhez
 

Kárpátaljai hírek:
o
Kárpátinfó - egy igazi hírportál

alternatív hírblog
a KMKSZ lapja
az UMDSZ lapja
o
Linkgyűjtemények:
o
  karpatalja.lap.hu
  karpatajairodalma
o
STATISZTIKA:
o

© Balla D. Károly 2001-2006. Az oldalaimon közölt tartalmak szerzői jogvédelem alá esnek.
Ajánlott kondíciók: felbontás: 1024×768; szövegméret: közepes; karekterkódolás: Central European (Windows 1250); böngésző: Internet Explorer 6.0