hozzászól
 
Május 29.
Csönge naplója

Vége a tanévnek. Jövőre mi leszünk a legnagyobbak a suliban, ááááá. Nem szeretek nagy lenni. Amikor azt mondják, h „Nőjj nagyra!”, mindig mondom, h köszönöm szépen, de nekem így is tökéletes. Kicsinek lenni yo. Nem kell lehajolnod a fák alatt, könnyen bemelegszel a takaródban, mindenhol elférsz...:P

Átadtuk a tarisznyákat. Érdekes, hogy a tavalyi ballagáskor sokkal rosszabb volt a kedvem, most pedig semmi, pedig az idei végzősök sokkal közelebb álltak hozzánk. Juli szerint azért, mert a batyu átadása foglalkoztatott minket, és nem volt időnk a búcsúzásra koncentrálni. Szerintem pedig egyre szétesőbb az iskola. (Ha majd elkészül az új épület, annak ez a falaira is érvényes lesz.) Az még rendben, hogy az osztály sem valami összetartó, de a suli...

Voltunk Julival KVN-en. Apu aszonta, hogy ez a szovjet időkből maradt meg („Klub veszjolih i nahodcsivih”). Az neki a lényege, hogy a különböző sulik előadnak vmi vicceset, meg válaszolgatnak kérdésekre, és amelyik csapat a legnevettetőbb, az nyer. Mi a döntőre mentünk, ahová bejutott a mi sulink is. Azt már nem tudom, hogy hogyan, mert ez a dolog egy tanárt sem érdekelt és nem volt rendes csapat sem, csak az, amit az osztálytársam összerugdosott. De a döntőre már ők se jöttek el.

Az összes csapatnak rendes felkészítője volt, tök yo volt az egész (még így is, h a 2/3-át nem értettem, mert ukrán/orosz volt az előadás...). A műsor után Julival teljesen fel voltunk háborodva, h a mi sulinknak nincs rendes csapata, és h nem is fontos a tanároknak, h l1en. Olyan szemétség, h ebben a suliban senki nem akar semmit csinálni. Én sem. És miért? Mert ezt kapom felülről: a semmit. Grr... Ha visszanézek erre a tanévre pl, nem látok semmi érdekeset, amit a sulitól kaptam... Nya, mind1.

1ébként +próbálok kicsit leszokni a smiley-król, azért nem írom őket. Már beteges, h a magyar fogalmazásaimba is bele akarok rajzolni 1et-1et. Az ukránba nem, mert azt nem én írom, hanem vmelyik bnőm... Én pedig nekik a magyart. Munka+osztás:) Jah, az angolba pedig bele szoktam írni, mert nem zavarja a tanárt. Na, de akkoris.

A városban 1 csomót mászkáltunk az utóbbi időben. Az a legújabb mániánk, h ismeretlen utcákat keresünk. Őrület, h mennyi van belőlük. Egy ilyen városfelfedező-túra alkalmával vettük észre az Amfiteátrumot is, ami vmi fantörpikus:) Később kiderült, h pont aznap volt a megnyitója is, szal gyorsak voltunk. Nagyon hangulatos az egész:)

Érik az epeeeeeeeeeeeeeer. És nagyon fincsi. És szép piros. És eperízű. És nagymamáéknál rengeteg van. És nyammm:) Nemrég hozott mama nekünk, utána pedig küldött is keresztapámékkal. Amikor mama hozta az epret, meg volt botránkozva, h kiszedtem a szemöldökömből 3 csíkocskát. Nemtom, miért zavarta annyira, pedig nekem nagyon tetszik. Azt mondta, hogy az 1xű kislányok nem csinálnak ilyesmit. Erre mondtam neki, hogy én nem vagyok 1xű kislány:P Pedig érdekes, egyik osztálytársam, akivel nem kommunikálok túl sokat, de perce yoban vagyunk (mint én ált mindenkivel), épp azt j1ezte +, h bennem az a legjobb, h ilyen „prosztá” vagyok. Amit ő úgy fordított, h 1enes. De inkább 1xűt jelent. Ezt akkor mondta, mikor szólt, h lent van a sliccem, én pedig közöltem, h nem baj, ezen a nadrágon nem lehet felhúzni, ő pedig arra következtetett, h akit nem zavarnak ilyesmik, az 1xű:) Na, most akkor 1xű vok vagy nem???

Tegnapelőtt díszítettük a sulit. Lufik, kreppapír, rendhagyóan piros tarisznyák, papír, celofán volt mindenhol. Élveztem:) Színek voltak a suliban, nem csak a szürkeség. A végzősök osztályában a táblára is kellett rajzolnunk vmit, úgyhogy elmentem Vlasztával színes krétát venni. Közben potty az eső és két kiscigány bekérezkedett az esernyőnk alá. 1 ideig alatta jöttek, aztán meg csak mellette, nem is volt nekik igazán fontos a szárazság. Mesélt nekünk az 1ik mindenféléről. Hogy nemrég meghalt a nagyapja, hogy 13 éves (de kb a derekamig ért, hm, cigi...), és hogy azzal tölti az idejét, hogy sétálgat, mert nem akar dolgozni. Megjegyezte, h nemigaz már ez a sok eső és h nemsokára biztos hó is fog esni. Vlaszta mondta neki, hogy dehogyis, még csak nyár lesz most. Ő erre azt mondta, h igen, akkor milyen jó lesz majd fürödni az Ungban, és hogy 5 hónap múlva biztos meleg lesz. Mondtuk neki, hogy dehogyis, már nagyon hamar kimelegszik majd az idő. Olyan fura, h úgy él, h nem is tudja, milyen évszak van + minden. És így is boldog. Koszos ruhában, az esernyő mellett cammogva... Lehet, hogy ő már túl 1xű?

Végül megvettük a színes krétát, beázott a cipőm, az esernyő alatt cammogtam vizes zokniban... Meg is fáztam, khmkhmkhm. Bezzeg, ha kiscigány lennék, lenne yo kis immunrendszerem:)

De betegnek lenni nem is olyan rossz, mert 1 kis nyafogásra a szülők legalább rablórömiznek esténként szegény 1xű kislányukkal.

 
Kriszti és Tamás - Tamás, Melinda + Sanyi

  
Sokaság - Dia

 
Ivetta, Tomi és még Mónika is rajta van - Robi a gyönyörű hajával, mindig tök édesre be szokta fonni:)

 
Egy alsós tanító néni és Gabi bácsi - Tamás grimaszol