Interjú Pompéry Judittal [2003.03.27]:

A szerző is megszólal

1. Milyen érzés volt megtudni, hogy nincs pénzt Híd-fő-pillér című könyved kiadására? Ecseteld, kérlek, szavakkal...

Hát milyen? Ki örül annak, hogy amikor élete célját már-már elérni véli, hirtelen és durván visszalökik! Annyit azonban őszintén elárulhatok, hogy nem lep meg, de nagyon rosszul esett. Most cáfolják a hírt. Fogalmam sincs, mit tartsak a dologról. Egyfolytában gondolkodom, hogy mi lehet az ügy hátterében. Mert valami biztosan van. Ebben az országban mindig van háttér.

2. Hogyan hozta ezt a kellemetlen tényt a tudomásodra a kiadó?

Hát, ez az! Indirekt. Az Ungparty mai számából tudtam meg. Valamint a cáfolatot is. Mindkettőt 24 órán belül. Ez az eljárás szintén elgondolkoztatott. De nézzük, mi is lehet a dolog mögött?
   
Pomogáts Béla a legutóbbi HVG-nek adott interjújában* olvasom épp ma, hogy „... mind a politika, mind a gazdaság hajlamos arra, hogy belekavarjon az egyébként is nehezen formálódó kulturális folyamatokba. Így a minőségi kultúra korántsem csak az egyébként is mindent elöntő silánysággal szemben szorult védekezésbe, hanem megoldatlan maradt a terület egészének finanszírozása is.”
   
Hogy is mondta Illyés Gyula – hogy a finanszié kedvenc példájánál maradjak: „Az irodalom és a politika szavak összeházasítása olyannyira lehetetlen, ahogy a hattyú és a görény társítása.” Ezzel, azt hiszem, egyben megválaszoltam a 3/b kérdést is.
   
Ami pedig a finanszírozást illeti: Nos, a cáfolat szerint ez megoldott lenne kellő mennyiségű gyalogos hídember esetén. Ez kicsit szokatlan ötletnek tűnik, de kivitelezése minden bizonnyal gyorsabb és biztosabb, mint ha az Illyés Alapítványnál próbálna a Kiadó pályázni. Különben sem vagyok biztos benne, hogy a Kiadó ennyi külföldi tőke és munkatárs esetén egyáltalán jogosult Illyés-pénzre pályázni, ill. én határontúli szerzőnek minősülök-e. A státuszt tisztázandó egyet előrebocsátok: státusigazolványom nincs.

3. Hogyan viszonyulsz a szalámicímkekiadáshoz:
a.) csak könyvkiadás, semmi szalámicímke?
b.) könyv és szalámicímke?
c.) csak szalámicímke?

Olvasom a hírekben, hogy ugyan a háború még nem fejeződött be, de máris megkezdődött a torzsalkodás az Irak újjáépítését potenciálisan kivitelező, természetesen kizárólag amerikai cégek között. Itt látok némi összefüggést. Tudomásom van arról, hogy a magyar szalámigyárak hadisegély címén sertésmentes (esetleg kóser?) szalámi szállítására kapnának megrendelést. Biztos vagyok benne, hogy ezek címkéjéről van szó. Ennek a finanszírozása viszont biztosnak tűnik a mai MTI hír alapján. Eszerint Magyarország kerek 15 mió US$ kereten kívüli támogatást kap - vélelmezhetőleg a Dübörgünk** c. Váncsa István tollából származó glosszában említett levél aláírásáért. A fenti összeg nagyságrendje – még ha nyilván nem is mindent a Liber-All Kiadó kap – pontosan fedezné a szalámicímkenyomtatást.
   
Hogy ezek után mit kell nyomtatni, az világos.

4. Melyik a kedvenc szalámid?

Nem szeretem a szalámit.

Kérdezett: Gergely Tamás


* hvg (heti világgazdaság) XXV. évf. 12. szám
** Élet és Irodalom 47. évf., 06. szám