A státustörvény szövege

Státustörvény - határon túli magyarok


A Népszabadság one-line kiadásának 2001. június 20-i számából:

Januártól hatályos a státustörvény

Az ausztriai magyarokra nem terjednek ki a kedvezmények

Külön kedvezményekben és támogatásokban részesülnek 2002. január 1-jétől a szomszédos államokban élő magyarok az anyaországban és a szülőföldön, kivéve Ausztriát. Az Országgyűlés tegnap 92,4 százalékos többséggel fogadta el a (státus)törvényt, amit csupán az SZDSZ-frakció utasított el. A jogszabály munkavállalási, utazási, oktatási, kulturális és egészségügyi területen biztosít kedvezményeket a magyarságukat különigazolvánnyal is bizonyítani tudó kisebbségi magyaroknak.

Tegnap elfogadta a státustörvényt az Országgyűlés. A szavazáson 306 képviselő támogatta, 17 elutasította a szomszédos államokban élő magyarokról szóló jogszabályt. A végszavazás előtt mondott beszédében Martonyi János külügyminiszter, a javaslat előterjesztője történelmi jelentőségűnek nevezte a jogszabályt. Kijelentette: a törvény nemzeti konszenzus eredménye. Tabajdi Csabát, az MSZP kisebbségi szakértőjét idézve kifejezte reményét, hogy a törvény a jövőben nem válik belpolitikai viták részévé.

A státustörvény személyi és területi hatálya a Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában állandó lakhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú magyarokra terjed ki. Az ausztriai magyarokra nem vonatkozik. A jogszabály alapvető célja a szülőföldön maradás és boldogulás segítése.

A státustörvény 2002. január 1-jén lép életbe, kedvezményeket és támogatásokat biztosítva a magukat magyarnak valló személyeknek és a velük közös háztartásban élőknek, akik akár más nemzetiségűek is lehetnek. A kedvezményeket és támogatásokat az anyaországban, illetve a szomszédos országokban külön (magyar) fényképes igazolvánnyal lehet igénybe venni, amelyet magyarországi hatóság ad ki a határon túli magyar szervezetek ajánlása alapján. A fényképes igazolvány közokiratnak minősül, érvényessége öt évre szól; lejárta után meghosszabbítható. A magyarigazolvány birtokában a munkavállalás, az oktatás, a kultúra, az utazás, a tudományos tevékenységek, valamint a szociális és egészségügyi ellátás területén lehet a kedvezményeket igénybe venni. A szomszédos országok közoktatási intézményeiben magyarul tanuló vagy bármely felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyban álló és a státustörvény hatálya alá eső személy jogosult a magyar állampolgárokat megillető diákigazolványra.

„A törvény beilleszkedik a jövő Európájába, a közösségek közösségébe” – jelentette ki Martonyi. A külügyminiszter szerint a jogszabály erősíteni fogja a regionális együttműködést, a stabilitást és a jó szomszédi kapcsolatokat. Mint mondta, Budapest tárgyalásokon szeretné eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyeket egyes szomszédos államok a törvénnyel kapcsolatban megfogalmaztak. Kijelentette: a törvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozásakor a hazai és a határon túli magyar pártok mellett Budapest konzultálni kíván az érintett szomszédos országok kormányaival.

Martonyi lapunknak cáfolta, hogy Orbán Viktor kormányfő a minap azt javasolta volna: a magyarországi munkaerőhiányt esetleg több millió határon túli magyar befogadásával lehetne pótolni. „Soha nem hangzott el ilyen miniszterelnöki javaslat. Az egész kérdésnek ilyen megközelítése, illetve kezelése alaptalan és komolytalan” – jelentette ki.

A határon túli magyar vezetők érdeklődésünkre elmondták: Budapesten senkivel nem tárgyaltak az ominózus Orbán-nyilatkozatról. A kormányfő javaslatát a határon túli magyar munkaerő esetleges tömeges anyaországi importjáról a külügyminisztertől eltérően ítéli meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Markó Béla egyenesen „kész tény közlésének” tartja Orbán javaslatát. Az RMDSZ elnöke – aggasztónak nevezve a kormányfői ötletet – lapunknak kijelentette: nem tud arról, hogy létezne kidolgozott terv több millió határon túli magyar munkás betelepítésére az anyaországba. Nehezményezte ugyanakkor, hogy olyan terv sem létezik, amellyel helyben lehetne tartani a határon túli magyar munkaerőt. Sürgette egy ilyen stratégia kialakítását, mert szerinte fennáll a veszélye a munkaerő tömeges elvándorlásának, függetlenül attól, hogy Budapest ezt támogatja-e, vagy sem.

Németh Zsolt szerint most kezdődik a munka neheze, hiszen a törvény által érintett minisztériumokban ki kell dolgozni a rendelettervezeteket, amelyeket megvitatnak a Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságaiban is. – Az ajánlóirodákat nem a magyar kormány hozza létre, hanem a határon túli magyar szervezetek. A törvénynek nincsen Magyarországon kívüli hatálya, tehát a magyar államigazgatási eljárás kizárólagosan Magyarországon hatályos – hangsúlyozta a külügyi államtitkár.

Németh Zsolt elmondta, hogy az ősszel tartja következő ülését az Állandó Magyar Értekezlet, és napirendjén szerepelnek majd a törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések.

Munkatársunktól


Kormányzati elképzelések szerint a státustörvény megvalósítása az első két évben kilenc-kilencmilliárd forintba kerülne. Ellenzéki vélemények azonban úgy vélik, a törvény átültetése a gyakorlatba ennél jóval többe, a magyar költségvetés harmincöt-negyvenmilliárd forintjába kerül majd évente. A kerettörvény végleges szövege a büdzsé mellett nem tartalmazza azt az összeget sem, amelyet a határon túli családok vehetnek igénybe nevelési, oktatási támogatásként. Amennyiben egy, a törvény hatálya alá eső szülő háztartásában legalább két kiskorú gyermeket nevel, és mindkettőt az életkorának megfelelő, magyar tannyelvű oktatási intézménybe járatja, nevelési oktatási támogatásként az előzetes kormányzati elképzelések alapján 20 ezer forintot igényelhet. A pontos összeget csak azonban csak később határozzák meg.

A határon túliak üdvözlik a jogszabályt

Markó Béla, az RMDSZ elnöke, üdvözölve a státustörvényt, kulcskérdésnek nevezte azoknak az irodáknak a létrehozását, amelyek a javaslatokat tennék a magyarigazolvány kiadására. Elmondta: a munkát Romániában helyi jogi személyre kell bízni. Szerinte a feladatot az RMDSZ teljes mértékben el tudná látni egy alapítvány vagy egy egyesület keretében.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a szavazás után kijelentette: „Üröm vegyül az örömbe, mert miközben az Országgyűlés többsége felállva köszöntötte a végszavazás eredményét, voltak olyan megnyilvánulások a törvényt meg nem szavazó párt részéről, amelyek már a nemzetárulás határát súrolták”. – Ez nagy visszatetszést keltett nemcsak bennem, de a határon túli magyarok körében is – közölte a tiszteletbeli elnök. Tőkés László örömét fejezte ki, hogy 80 esztendő után olyan törvény született, amely politikai és jogi kereteket ad a határon túli magyarságnak a nemzeti hovatartozás meghatározásában.

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke mérföldkőnek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását. – Különösen akkor, ha jók lesznek a végrehajtási rendelkezések, hiszen ezek döntik el, hogy a kétségkívül jó elvek miként valósulnak meg – hangsúlyozta lapunknak. Bugár szerint Szlovákiában az MKP és a négy legnagyobb társadalmi tömörülés – a Csemadok, továbbá a felvidéki magyar pedagógusok, szülők és a cserkészek szövetsége – feltehetően a nyár végén létrehoz egy nem nyereségorientált ajánló szervezetet, amely összegyűjti és jóváhagyja a kérelmeket, majd elküldi Budapestre, ahol az igazolványokat kiállítják. Bugár különösen fontosnak tartja, hogy a most elfogadott jogi norma legalizálja a határon túliak munkavállalását.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kijelentette: „Bízom benne, hogy a kerettörvény elfogadása után végre is tudjuk hajtani a törvényben foglaltakat, ami megnyugvást jelent a kárpátaljai magyar közösségek számára”.

Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke úgy véli: „csupán pénz kérdése az egész”. A politikus abban bízik, hogy a jövőben – az akkori kihívásokhoz igazodva – esetleg módosul a státustörvény. A többi szomszédos országban élő magyar legitim szervezetek és pártok vezetői is elégedettek a törvénnyel, és kifejezték reményüket, hogy a státusirodák felállítása nem okoz gondot.

Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség alelnöke szerint a státustörvénnyel a szomszédos országokban élő magyarok jogilag is a nemzet részévé váltak. Úgy véli, hogy a státusirodák megnyitása Horvátországban egyszerű lesz.

Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzat elnöke közölte: Szlovéniában egyetlen státusiroda lesz, az ottani magyarok központjában, Lendván. Utalt arra, hogy Szlovénia nem emelt kifogást a státustörvény ellen, sőt – mint mondta – valószínűleg még merít is a magyar jogszabályból. Sok szlovén él ugyanis az anyaországon kívül, akiknek jogállásával egyelőre nem foglalkozik külön törvény.

Hatályos a státustörvény. Magyar kedvezménytörvény

státustörvény - határon túli magyarok


Határon túli magyarok - Kárpátalja - kisebbség

Státustörvény. A szomszédos országokban élő határon túli magyarok kedvezménytörvénye hatályos. Kárpátalja magyarsága, szomszédos állam Ukrajna. A státustörvényel kapcsolatos kulcsszavak és kifejezések google kereséshez a kulcsszavas relevancia megteremtéséhez és a honlap keresőbarát kialakításához. A laptop kijelzőre optimalizált weboldal kulcskifejezései tehát többek között ezek: kárpátalja, ungvár, magyar autonómia, magyarság, magyar történelem, ukrajna, hatályos statustörvény, magyar kedvezménytörvény, magyarok ukrajnában, államalkotó nemzetiség, kettős állampolgárság, weboldal optimalizálás, laptop szerviz weblapjára linképítés, mi a statustörvény? - magyarok autonómia törekvései, magyarság a független ukrajna történelmében, kedvezménytörvény, magyarok kárpátalján, ukrán állampolgárság

A magyar státustörvény jelentése, fogalma

A tény: 2001. június 19-én a magyar Országgyűlés elfogadta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt (népszerű rövid nevén a státustörvényt). Ily módon Trianon után történelmileg először alakult ki olyan politikai keret, mely a határon túli intézmények és a szomszédos országokban élő magyarok aktuális helyzetét egységesen és egyszerre kezeli. A törvény kapcsán több olyan kérdés merül fel, amelyek elméletileg és kisebbségpolitikailag is igen érdekesek, és a nemzetközi kisebbségvédelemre vonatkozóan is újszerűek, nevezetesen a státustörvény körüli viták a következô kulcskérdések körül forognak: 1. mi a koncepció lényege; 2. a státusztörvény hatására vonatkozó előfeltevések; 3. a törvény hatálya alá kerülő személyek köre és keretei; 4. az igazolást - magyarigazolvány - kiállító hatóság kérdése; 5. a lehetséges következmények és a nemzetközi visszhang. A státus törvény kérdésének módszertani elemzését a nemzetpolitika keretén belül célszerű optimálisan elvégezni. Más: kettős állampolgárság, visszahonosítás


Google keresőoptimalizálás - első helyre kerülés

seo: laptop kijelző csere ár - honlap optimalizálás | keresőoptimalizálással első helyre kerülés || kereső marketing honlap - laptop szerviz
Az újraindított portálon seo-szakértő fáradozik a Google helyezés javításán a keresőmarketing és kreatív linképítés módszereinek alkalmazásával. Az organikus helyezés és tartalmi honlapoptimalizálás a legeredményesebb eljárás. Szakszerű weboldal optimalizálás folyik a terasz manzárdján. Egyszersmind a kárpátaljai piréz weblap optimalizálása frissült 2017. július 8-án a Google keresőmarketing és linképítés területén. PR-cikk elhelyezés, marketing szövegírás laptop szerviz és laptop kijelző tartalommarketing témában: tartalomoptimalizálás és linkprofil építés Google-szakember ingyenes tanács adásával. Linkmarketing. Budapest Szervíz. Helyezés javítás, első telálati oldalra kerülés

Honlap optimalizálás: laptop kijelző szerviz budapest

Weboldal Google optimalizálás, SEO: laptop szervíz Budapest

2017-ben indított új laptop blog: Notebook alkatrészek webáruháza, használt laptop vásárlás szakember segítségével. Laptop használat, szerviz Budapest - akkumulátor töltés és kijelző bekapcsolás, alkatrész csere garanciálisan. - kulcsszó, keresőbarát, google, keresőoptimalizálás, honlap, weboldal, honlapoptimalizálás, kereső, optimalizálás, kulcsszavak, linképítés, seo, web, oldal - honlap-seo