A nagyvárosok zaja túlterheli hallószervünket. De vajon hogyan védekezhetünk az alattomos hangtámadás ellen? Olykor fülünknek is pihennie kell? Mire kell ügyelnünk ilyenkor, ősszel? A kérdésekre Becánics Katalin orr-fül-gégésszel kerestük a válaszokat.

A hallás és egyensúlyozás szolgálatában álló fül három részből áll: a külső fülkagyló, melyben a dobhártya helyezkedik el, fogja fel a hangokat, a középfül a hússzorosára erősíti azokat, a belső fül pedig elektromos impulzusokká alakítva továbbítja a hallóidegekhez, majd az agyba. A dobhártya úgy van megalkotva, hogy csak egy behatárolt frekvenciájú hangerőt képes felfogni. Amennyiben ennél erősebb hatásnak van kitéve, egy idő után tönkremegy.

Fülünk 20-tól 20 ezer hertzig fogja fel a hangokat. A legjobban az 500 és 4000 hertz közötti zajokat érzékeljük. Az ennél alacsonyabbakat vibrációként észleljük, a túl magasakat, mint az ultrahang, nem is halljuk. Az emberi fül számára a 60 decibeles hangerő a legelfogadottabb, ez a társalgás hangszintje. A 90 és 100 decibeles zajok már nemkívánatosak, 130–140-nél pedig megfájdulhat és károsodhat hallószervünk. A nagyon magas hangokat egyébként sokkal nehezebb elviselni, mint a mélyeket.

Amerikai tudósok rájöttek, hogy jobb és bal fülünk nem egyformán dolgozza fel a hangokat. A bal elsősorban a zenét erősíti fel és a jobb agyféltekébe továbbítja, míg a jobb a beszédet közvetíti a bal agyféltekébe.

A statisztikák tanúsága szerint évről évre egyre többen szenvednek halláskárosodást. Ha külön vizsgálunk minden egyes zajt, azok önmagukban nem veszélyesek. Éjjel-nappal zúg az autók motorja, körülöttünk mindenki beszél az autóbuszban, aki vasút mentén lakik, folyton hallja a vonat zakatolását stb. A nagyvárosokban egyébként a metró a legzajosabb hely. Amikor a vagonok a peronhoz közelítenek, a zajszint eléri azt a bizonyos 130 decibelt, mely már károsnak számít. S amit egy fiatal még esetleg kibír, nem biztos, hogy egy idősebb ember szervezete is elviseli. A magas vérnyomás és az érelmeszesedés rontják az agy és a hallóidegek vérellátását, s ezáltal az idősebb emberek a zajokat is nehezebben tűrik.

Török kutatók érdekes felfedezést tettek a közelmúltban. A gyári munkásokat érő zajártalmat vizsgálva rájöttek, hogy azok az emberek, akik az I-es vércsoporthoz tartoznak, könnyebben elviselik a 85–90 decibeles egész napos zajt, mint a II., III. vagy IV. vércsoportúak.

Hogyan óvhatjuk hallásunkat a szeles, hideg őszi napokon? Viseljünk fejfedőt. Ügyeljünk arra, hogy lábunk melegben legyen, a legtöbb nátha és influenza, arcüreggyulladás ugyanis a hideg, áthűtött láb miatt alakul ki. Ezeknek pedig olyan szövődménye lehet, mint a fülgyulladás, rossz hallás, mandulagyulladás. A krónikussá vált folyamat gyakran csak műtéttel gyógyítható. Az elhúzódó nátha és a köhögés legyen mindig figyelmeztető jel. A középfülgyulladást rendszerint baktérium- vagy vírusfertőzés okozza, amely legtöbbször szintén a felső légúti megbetegedések következménye. Az enyhe és közepesen erős fülfájás rövid távú kezelésére antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, orrcseppek és egyéb gyógyszerek együtt használhatók. A súlyos, lappangó vagy gyakran kiújuló fülfájás azonban mindenképpen orvosi kivizsgálást igényel.

A kasvirágkivonat enyhítheti a megfázás és influenza okozta fertőzéssel járó fülfájást. Ha részleges hallásromlással jár együtt, vagy ha a fülből gennyes váladék folyik: ezek a tünetek súlyos középfülgyulladásra és a dobhártya kilyukadására utalnak. Ha a probléma hallójárat eredetű, a fül­cimpát gyengén dörzsölje be levendulaolajjal.

Ha a fülfájás 38,5 °C-nál magasabb lázzal, nyakmerevséggel, súlyos fejfájással, genny vagy más váladék képződésével jár együtt; ha a fül vagy a mögötte lévő rész vörös vagy duzzadt – ekkor valószínűleg antibiotikumos kezelést is igénylő fertőzésről van szó, ezért mindenképpen forduljon orvoshoz, ajánlja a doktornő.

Magyar Tímea