Kárpátalján a rendszeres hungarológiai oktatás és kutatás csak 1963-ban indult, amikor az Ungvári Állami Egyetemen megkezdődött a magyar szakos tanárképzés. A tanárokat ebben az időben az oktatómunka kötötte le, valamint a magyar tannyelvű iskolák módszertani segítése. Emellett láttak hozzá a tudományos kutatáshoz. Az egyetem elsődleges feladata a szakemberképzés, de ez csak akkor valósulhat meg színvonalasan, ha a tanárok párhuzamosan tudományos kutatómunkát is végeznek, azaz: a magyar nyelv és irodalom magas szintű oktatása csak úgy biztosított, ha a tanár oktatói tevékenysége mellett tudományos munkával is foglalkozik. Ez a kor követelménye. Az oktatás és kutatás egységét elsősorban az egyetemeken lehet biztosítani.

1. Magyar Filológiai Tanszék

Az Ungvári Állami Egyetem Filológiai Karán 1963. szeptember 1-jén kezdődött meg a felsőfokú magyar szakos tanárképzés. Ma negyvenötödik jubileumi évünket méltatjuk. Minden fontos ügy nehéz kezdetet jelent. Nekünk sem volt könnyű dolgunk. Az egyetem vezetőségének és a filológiai kar kollektívájának az volt az elsőrendű teendője, hogy megszervezze a magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés kereteit, tudományos kutató- és oktatógárdát alakítson ki a magyar tagozaton.

1964-ben megalakul a Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszék. 1964–1966-ig a tanszék az Idegen Nyelvek Karához tartozott. A tanszék a filológiai karhoz került, ahol a magyar nyelv és irodalom oktatása az anyanyelvi szakképzés rangján valósult meg, s nem mint idegen nyelv.

Az 5 év alatt a hallgatók a nappali tagozaton három évfolyamdolgozatot írnak. Az V. évfolyamon diplomamunkát készítenek és egy államvizsgát tesznek le. Legjobb végzőseink 1968-tól aspirantúrán folytathatják tanulmányaikat.

1969-ben megindult a levelező magyar szakos tanárképzés, ami 1999-ig tartott. 2000-től csak nappali tagozaton folyik a magyar szakos képzés. 2005-ben a kárpátaljai magyar nyelvű iskolák kérésére megint beindult a levelező tagozat (jelenleg 4 évfolyam van). Most a magyar tagozatnak 156 hallgatója van, ebből 107-en a nappalin, 49-en a levelező tagozaton tanulnak.

A tanszék első oktatója Zékány Imre és Gortvay Erzsébet volt, később csatlakozott hozzájuk Vaszócsik Vera, Kótyuk István, Fodó Sándor, Horváth Katalin, Györke Magdolna.

A tanszék jelenlegi oktatói: Lizanec Péter tanszékvezető professzor, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna érdemes tudósa; Horváth Katalin, a filológiai tudományok kandidátusa, docens; Györke Magdolna, a filológiai tudományok kandidátusa, docens; Hulpa Diána, a filológiai tudományok kandidátusa, főelőadó; Ködöböcz Natália, a filológiai tudományok kandidátusa; Úr Lajos, a filológiai tudományok kandidátusa, docens; Zékány Krisztina, a filológiai tudományok kandidátusa, docens; Borbély Edit főelőadó; Antonenko Miklós főelőadó; Csuka Emőke előadó.

A Hungarológiai Központnak 4 tudományos munkatársa van: Béres Erzsébet, Berta Eleonóra, Jackovics Marianna, Seres Kristóf.

A tanszék életében fontos esemény volt, hogy Ukrajna Legfelsőbb Minőségi Bizottsága jóváhagyásával megalakult a Tudományos Szaktanács kandidátusi értekezések védésére magyar nyelvből és irodalomból (2000–2005).

A Magyar Filológiai Tanszéken 14-en védték meg kandidátusi értekezésüket: Zékány Imre (1964), Vaszócsik Vera (1969), Gortvay Erzsébet (1971), Kótyuk István (1974), Horváth Katalin (1977), Hegyes Angéla (1987), Geraszimova Galina (1991), Fedinec Irén (1996), Györke Magdolna (2002), Zékány Krisztina (2002), Ködöböcz Natália, Úr Lajos (2005), Hulpa Diána és Turisz Ingrid (2008). A tanszék oktatói és hallgatói 80 monográfiát és tankönyvet, több mint 800 tudományos cikket jelentettek meg, ebből 140 külföldi kiadványokban látott napvilágot.

A tudományos monográfiák között meg kell említenünk a háromkötetes művet a magyar–ukrán nyelvi kontaktusokról (1970–1976) és az ugyancsak háromkötetes "A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlaszá"-t (1992–2003). Ezekre a monográfiákra több mint 30 recenzió jelent meg ukrajnai és külföldi tudósok tollából. A tanszék oktatói a hétkötetes Összkárpáti nyelvatlasz társszerzői (1989–2003). Zékány Imre és Laver Vaszil szerkesztésében Orosz–ukrán–magyar frazeológiai szótár jelent meg (1985). A magyar tanszék tanárai kollektív munkában elsőkként jelentették meg "A kárpátaljai magyar lakosság balladái" (1974) c. kiadványt, a Három arany nyílvessző mesegyűjteményt (1973, 1977), az első kárpátaljai magyar irodalmi antológiát "Sugaras utakon" (1985); öt nyelvkönyvet azok számára, akik kezdőkként tanulják a magyar, ill. az ukrán nyelvet (1992–2000). 2001-ben napvilágot látott a Magyar–ukrán szótár, 2005-ben az Ukrán–magyar szótár. Megjelentettük az Ungvári járás 14 településének földrajzi nevei c. kiadványt, Lucskay Mihajlo Szláv–ruszin grammatikáját. Befejezés alatt áll A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótára, hét része már megjelent az Acta Hungaricában (A–P).

A 60-as évek második felétől tanszékünk szoros kapcsolatot tart fenn különböző magyarországi tudományos intézményekkel. A Magyar Köztársaság tudósai: Benkő Loránd, Hajdú Péter, Imre Samu, Kálmán Béla, Szathmári István, Lőrincze Lajos, Ortutay Gyula és sokan mások rendszeresen tartottak nálunk nyelv- és irodalomtudományi előadásokat. Az ilyen alkotó jellegű kapcsolatok a rokon tanszékek között hasznosak, elősegítik egymás alkotói, módszertani, nevelői, tudományos munkájának jobb megismerését.

1966-tól a magyar szakosok részére bevezettük a magyar történelem külön tantárgyként való oktatását. 1986–1988 között felterjesztésünkre és közbenjárásunkra az Ukrán Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium 1988-tól engedélyezte a magyar történelem oktatását Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban. 2005-ben az UNE Történelmi Karán új, Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszék jött létre. Ma viszont az új magyar kar létrejöttének vagyunk tanúi: megnyílt a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar, amelynek meghatározó szerepe lesz a kárpátaljai felsőfokú oktatásban és tudományban.

A tanszék tanárai önállóan vagy társszerzővel iskolai tankönyveket adtak ki magyar nyelvből és irodalomból, oroszból vagy ukránból fordítottak más tankönyveket. Bővítettük az óraszámokat a középiskolákban magyar nyelvből, irodalomból és ukrán nyelvből. A tanszéken megjelentettünk 35 módszertani segédeszközt és 25 egyetemi jegyzetet. Tanáraink aktív részt vesznek az iskolai tanárok szakmai továbbképzésében, szaktantárgyi vetélkedők zsűritagjaiként is szerepelnek. Eddig 827 filológus, középiskolai magyar nyelv- és irodalom szakos tanár szerzett nálunk diplomát. Több mint 50 végzősünk PhD doktori iskolában tanult vagy tanul Magyarországon.

A tanszék megalakulásának első húsz éve után úgy döntöttünk, hogy keresnünk kell a lehetőségeket az új magyarságtudományi intézmények létrehozásához. 1986-ban járt nálunk Köpeczi Béla professzor, Magyarország akkori oktatásügyi minisztere, aki támogatta elképzeléseinket. Moszkvában tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió oktatási miniszterével annak érdekében, hogy Ungváron létrehozzák a Hungarológiai Központot és Budapesten beindítsák az Orosz Nyelv Központot. Két év erőfeszítő munkájával sikerült létrehoznunk egyetemünkön az új magyarságtudományi intézményt, a Hungarológiai Központot (Intézetet).

2. Hungarológiai Központ (Intézet)

A tudományos kutatások terén új impulzust jelentett a Magyar Filológiai Tanszék bázisán létrehozott Hungarológiai Központ megalakulása.

1988. szeptember 22-én a Szovjetunió Oktatásügyi Bizottsága 353. sz. rendelete értelmében az Ungvári Állami Egyetemen megnyitották a Hungarológiai Központot, melynek elsőrendű feladata volt a Hungarológiai Központnak az egyetemünk magyarságtudományi kutatásait összefoglaló bibliográfiai mutató összeállítása. A mutató 1465 megnevezést tartalmaz, össze kellett állítani az ukrajnai és a volt szovjet köztársaságok hungarológiai írásainak jegyzékét.

Jóváhagytuk a hungarológiai teendők távlati tudományos tervét 1990–2010-re, hozzáláttunk az államilag finanszírozott témák teljesítéséhez. Eddig 11 témán dolgoztunk.

1991-től bevettük terveinkbe a kárpátaljai magyarlakta települések történelmi nevének visszaállítását. Tudomásunk szerint a környező országok között ez egyedülálló vállalkozás. Sok archívumi anyagot kellett feldolgoznunk, ezek alapján javaslatokkal fordultunk a Kárpátaljai Területi Tanácshoz, majd az ukrán parlamenthez. Nagy felelősséggel dolgoztunk, a mai napig 68 magyar település kapta vissza hivatalosan történelmi nevét.

A Hungarológiai Központ a Magyar Filológiai Tanszék tanáraival közösen szerveztek és bonyolítottak le 15 nemzetközi konferenciát, 160 nemzetközi konferencián tartottak előadást. Éppen ma, 2008. szeptember 25-én a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar megnyitásával kezdődik a XV. Nemzetközi konferenciánk "Nyelvek, irodalmak és kultúrák kölcsönhatása a Kárpát-medencében" címmel, amelynek munkájában magyarországi vendégek is részt vesznek.

Ezek a tudományos konferenciák emelték a hungarológiai kutatások színvonalát egyetemünkön, felkeltették a külföldi kutatók figyelmét témáink iránt. Mély meggyőződésünk, hogy az oktatói és a kutatómunka ilyen kölcsönössége adhatja meg a kívánt eredményeket, ez biztosítja a hungarológusok képzését.

Fontos volt, hogy a Hungarológiai Központ munkatársai számára olyan orgánumot hozzunk létre, amelyben kutatási eredményeiket publikálhatják. Ilyen állandó orgánum az "Acta Hungarica" c. folyóirat, amely 1990-től jelenik meg. Mostanáig 17 száma látott napvilágot 318 cikkel ukrán, orosz, magyar, német, angol, szlovák nyelven, közülük 159 nyelvtudományi, 66 irodalomtudományi, 39 történelemtudományi és régészeti, 20 pedagógiai és 15 etnográfiai, 13 recenzió és 6 más témájú írás.

A Hungarológiai Központnak fontos szerepe van az európai tudományos életben, munkatársai és a Magyar Filológiai Tanszék oktatói aktív részt vettek és vesznek az Európai Nyelvatlasz anyagának gyűjtésében, társszerzői a hétkötetes Összkárpáti Nyelvatlasznak, amelyben neves oroszországi, moldáviai, szlovákiai, csehországi, lengyelországi, magyarországi, szerbiai, horvátországi, macedóniai, szlovéniai, montenegrói kutatókkal működnek együtt.

Örömmel vesszük tudomásul sok ismert tudós és politikus véleményét szerte a világból, akik szerint az ungvári egyetem Hungarológiai Központja Ukrajnában szervező, pedagógiai, tudományos-kutatási és információs intézménnyé vált a hungarológia terén. Pálinkás József akadémikus, a Magyar Köztársaság volt oktatási és kulturális minisztere így nyilatkozott az Ungvári Állami Egyetemen folyó magyar oktatásról és tudományról: "Az Ungvári Állami Egyetemen folyó magyar oktatás annak a hálózatnak az egyik csomópontja, amely három kontinens olyan felsőoktatási intézményeiből áll, amelyeken a magyar nyelvet, nyelvészetet, kultúrát és történelmet államközi egyezmények által szabályozott keretek között oktatják."

Jól tudjuk, hogy a Hungarológiai Központ munkatársai, s a Magyar Filológiai Tanszék oktatói előtt nagy feladatok állnak: fel kell dolgozniuk és meg kell jelentetniük azt a tekintélyes anyagot, amelyet terepmunkával gyűjtöttek fel Kárpátalja magyar lakosságától: balladákat, legendákat, jelentős nyelvjárási és néprajzi adatokat; meg kell jelentetni két kötetben A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótárát, az Ukrán–magyar, magyar–ukrán állandósult szókapcsolatok szótárát stb. Az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központjának látjuk a további perspektíváit, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy valóra váltsuk a kitűzött feladatokat.

A Hungarológiai Központ bázisán megalakult a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság.

3. Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság

1993. április 16-án az Ungvári Állami Egyetem oktatói és tudományos kutatói alakuló ülést tartottak, kezdeményezték a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság (KMTT) megalakítását az ungvári Hungarológiai Központ bázisán. A KMTT-t mint civil szervezetet 1993. május 6-án jegyezték be hivatalosan a Kárpátaljai Területi Közigazgatás Jogi Hivatalában. Jelenleg 82 tagja van: 36 nagydoktor, 46 kandidátus. Többségük az ungvári egyetemen, valamint Ukrajna más tudományos és felsőoktatási intézményeiben dolgozik. A KMTT fontos feladatának tartja a magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztést, több-kevesebb rendszerességgel a tagok előadásokat tartanak Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban.

A KMTT-nek is van nyomtatott orgánuma, a "Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság Közleményei", ennek 5 száma jelent meg, melyről elismeréssel nyilatkoznak ukrajnai, magyarországi, németországi, szlovákiai és más országok tudósai.

1998-ban a Hungarológiai Központ bázisán a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság patronálásával megalakult a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége.

Lizanec Péter

professzor