A magyar oktatási tárca augusztus végére várja az ukrán szakminisztériumtól az ukrajnai magyar oktatással kapcsolatos regionális intézkedések megtételét, és bízik abban, hogy sikerül olyan konszenzusos megoldást találni, amely révén nem csorbulnak a kárpátaljai magyarok nemzetiségi oktatással kapcsolatos jogai – közölte a Kijevben tárgyaló Bogyay Katalin. A magyar oktatási és kulturális minisztérium szakállamtitkára az ukrán fővárosban tárgyalt Ivan Vakarcsuk oktatási és tudományos miniszterrel.

A küldöttséget az ukrán szaktárca vezetője arról biztosította, hogy a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai semmilyen formában nem fognak csorbulni, és továbbra is a nemzetiségi oktatási rendszeren belül tanulhatnak. Mint a tárgyaláson elhangzott, az illetékesek komolyan vették a magyar aggodalmakat, és megállapodás született arról, hogy a problémák megoldása érdekében a két fél minden szinten konzultál egymással.

Örvendetes, hogy felsőbb szinten már tárgyalások folynak a magyar oktatás érdekében, de vajon Kárpátalja vegyes tannyelvű középiskoláiban mennyire érhető tetten, hogy a magyar szülők gyerekeiket ukrán osztályokba íratják. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány tanintézetet.

Csapon eddig nem volt jellemző, hogy színmagyar családok ukrán vagy orosz tannyelvű oktatási intézményben taníttatták volna a gyereküket, tájékoztatta lapunkat Maha László, a Széchenyi István Középiskola igazgatója. Egyedi esetre ugyan van példa, de ez fordítva is igaz: a Széchenyiben is tanulnak orosz és ukrán nemzetiségűek. A céljuk a magyar nyelv elsajátítása. A vegyes családokban az a gyakorlat, hogy – két gyerek esetén – az egyik a magyar, a másik az ukrán tannyelvű oktatási intézményben tanul, fejtette ki az igazgató.

Majoros Mónika, a Sislóci Dobó István Középiskola igazgatója szerint fennáll a veszély, hogy a magyar szülők az ukrán tannyelvű iskolákat részesítik előnyben. Esetükben az idén eddig erre egy példa van. Két vegyes házasságból származó gyerek szintén az ukrán osztályt választotta. Mindkét esetben az édesanya ukrán nemzetiségű. Az igazgató szerint ez a döntő, amire az az 5–6 gyerek is bizonyíték, akik édesanyja magyar. Szerinte az idén nem kell attól tartani, hogy a magyar osztályok tanárainak nem lesz munkájuk. Szeptemberben is indul magyar osztály, csak kérdés, hogy hány fővel. Több szülő még ingadozik. Az intézményben egyébként 275 gyerek tanul, körülbelül fele-fele arányban a magyar és az ukrán osztályokban.

Zsoffcsák Klára, a Szürtei Középiskola igazgatója viszont aláhúzta: a magyar osztályok elnéptelenedése már nem a jövő kérdése, hanem a jelen nagy problémája. A szürtei és a téglási szülők ugyanis az idén az ukrán osztályt részesítik előnyben. Olyannyira, hogy oda eddig 13 kérvény futott be, amelynek több mint a fele magyar nemzetiségű családtól érkezett. S könnyen lehet, hogy magyar osztály gyerekhiány miatt nem is indul. Véleménye szerint a folyamatot az emelt szintű érettségi – s annak a magyarság számára hátrányos feltételrendszere – indította el. Ez többek között azzal jár, hogy kevesebb lesz az óraszám, s rövid időn belül akár tanári állások is megszűnhetnek.

Beregszászban, a Zrínyi Ilona Középiskolában a 2007–2008-as tanévben az ukrán osztályban 15, míg a magyarban 12 gyermek tanult. Eddig 4–4 gyermeket vettek fel.

– Korábban is az volt a jellemző, hogy sok magyar szülő ukrán iskolába, illetve osztályba adta gyermekét, de ezután szerintem ez a tendencia erősödni fog. Hogy miért? Könnyű rá megadni a választ: a magyar gyerekek nagyobb része ukrán óvodába jár, így szinte természetes, hogy ezt követően ukrán iskolába íratják be őket, a másik pedig, hogy a szülők az ominózus rendelet után ezerszer meggondolják, hogy magyar iskolába írassák csemetéjüket, ugyanis a magyar iskolákban nem kielégítő az állami nyelv oktatása. Véleményem szerint az ukránt úgy kellene tanítani, mint idegen nyelvet, és több óraszámban – mondta Bacskó Magdolna, a tanintézmény igazgatója.

A Nagymuzsalyi Középiskolában sem jobb a helyzet, sőt. Igaz, az elmúlt tanévben az ukrán osztályban csak 8, míg a magyarban 12 gyerek tanult. Viszont úgy tűnik, hogy ez a szám most nagyot változik. Végleges adatok még nincsenek, de Szegedi Erika igazgató elmondta, biztos, hogy az ukrán első osztályba sokkal több gyerek tanul majd szeptember elsejétől, mint a magyarban.

Nagyberegen reménykeltő a helyzet. Mint azt Géczy Tihamér, az iskola igazgatója elmondta, tavaly a két magyar osztályban 17, illetve 16 gyermek tanult, az ukránban mindösszesen 15.

– Nálunk már megszokott, hogy augusztus 20 után íratják be a gyerekeket az iskolába. Eddig 16 elsőst vettünk fel. Nyolcat az ukrán osztályba, és ugyanennyit a magyarba. Én bizakodó vagyok, és remélem, hogy a 2008–2009-es tanévben is sokkal több magyar, mint ukrán osztályosunk lesz – mondta az igazgató.

A Salánki Középiskolában évek óta szinte egyforma a tanulók létszáma az ukrán és magyar osztályokban. Cseresznye Mária igazgatónő tájékoztatása szerint 2007-ben 15 magyar és 16 ukrán elsőse volt a tanintézetnek. Szeptember 1-től egyforma tanulólétszám várható, vagyis 17–17 gyerek lesz a párhuzamos osztályokban. Az oktatási intézmény vezetője szerint a településen nem jellemző, hogy átíratják a tanulókat egyik osztályból a másikba, a magyar szülők a magyar osztályokba, míg az ukrán anyanyelvűek az ukrán csoportokba járatják csemetéiket.

Kiszó-összeállítás