2006. július 13., csütörtök Országos közéleti lap II. évfolyam, 103-104. (165-166.) szám
Hirdessen Ukrajna egyetlen országos magyar lapjában
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
Gyógyszerdömping szabálytalanságokkal

Akarjuk vagy sem, szinte hetente, a krónikus betegségekben szenvedők pedig napi rendszerességgel fogyasztanak valamilyen gyógykészítményt. Míg évekkel ezelőtt gyakran arra kényszerültünk, hogy külföldről hozassunk egy-egy orvosságot, mára fordult a kocka, az jelent gondot, hogy a megszámlálhatatlan szer közül melyiket is válasszuk. S a patikák zsúfolt polcait látva ma már inkább az a kérdés foglalkoztatja a fogyasztót, vajon a mennyiség nem megy-e a minőség rovására?

Nos, az Ukrajnában árusított gyógyszerek garantáltan jó minőségűek. Legalábbis ezt állítják az illetékesek. A készítményeket felügyelő minőségellenőrző rendszer mára megközelítette az európai szabványokat. A rendszer szerteágazó, lépésről lépésről követi a termék útját, az engedélyeztetéstől, az előállításon át, egészen a realizálásig – nyilatkozta sajtótájékoztatón Viktor Csumak, az egészségügyi minisztérium farmakológiai központjának igazgatója.

Ezenkívül öt évvel ezelőtt az állami minőségellenőrző felügyelet keretén belül létrehoztak egy olyan felügyelő rendszert, melynek az a feladata, hogy kövesse a külföldről behozott termékek útját. Amennyiben az adott cég nem tudja garantálni azt a minőséget, melyet a készítmény regisztrálásakor megjelölt, a minisztériumnak jogában áll azokat kivonni a forgalomból. Csak az érdekesség kedvéért: a minőségellenőrző felügyelet Ukrajna területén 27 territoriális felügyelettel és 27 laboratóriummal, valamint 600 szakemberrel rendelkezik.

Az országban jelenleg 17 ezer gyógykészítmény van bejegyezve. Tavaly 7, az idén eddig 2 szert vontak ki a fogalomból, még mielőtt a patikákba kerültek volna. Közülük 4 import, 3 hazai gyártmányú volt.

Azt már Vladiszlav Oniscsenko, az országos minőségellenőrző felügyelet helyettes vezetője hozta nyilvánosságra, hogy 2005 során hamisítás miatt 29 orvosság 96 szériáját (tehát egy bizonyos időszakban gyártott adagját) kellett kivonni a kereskedelemből, mert nem feleltek meg az egészségügyi szabványoknak. Amennyiben az ellenőrzések során bűntett gyanúja merül föl, a felügyelőség az ügyben minden esetben a jogvédő hatóságokhoz fordul. Tavaly 823 gyógyszeripari visszaéléssel kapcsolatos eljárást indítottak. A gyógyszerek bejegyzését felügyelő szervekhez közel ezer beadvány érkezett a követelmények megsértése miatt, s a szabálytalankodókra 240 ezer hrivnya bírságot róttak ki.

A gyógyszerforgalmazók reális gondjairól két vidéki patikában próbáltunk képet formálni.

* * *

A tiszaháti gyógyszerforgalmazásnak is megvannak a maga sajátosságai, amelyet a vidékre jellemző mezőgazdasági tevékenység, a pénztelenség és az évek óta tartó orvoshiány alakított ki. Espán Margarita tiszabökényi patikus, ha nem is tragikus, de azért igen elkeserítő helyzetképről mesélt.

– Elsősorban el kell oszlatnom azt a tévhitet, hogy nyaranta kevesebb gyógyszer fogy, mint télen. Igaz, hogy a késő ősztől a tavasz közepéig tartó időszakban a baktériumok és vírusok okozta felső légúti fertőzések és az influenza ellen hatásos szerekre van inkább kereslet, de a nyári kánikulának is megvannak a specifikus egészségügyi problémái, gondolok itt a magas vérnyomásra, a keringési elégtelenségekre, a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Egyre gyakoribb az allergia is, amiben nagy szerepet játszanak az uborkatermesztés során alkalmazott növényvédő szerek, és a permetezés munkavédelmi előírásainak be nem tartása.

Komoly probléma továbbá a krónikus orvoshiány. A településen dolgozó nővér gyakran nem győzi a munkát, megesik, hogy vérnyomást kell mérnem, injekciót kell beadnom. Normális körülmények között ez nem a gyógyszerész dolga, de a tiszabökényi helyzet ezt is megköveteli.

Mivel a településen igen behatároltak a kereseti és munkalehetőségek, a patikában mellőzik a drága külföldi készítményeket. A patikus azonos hatóanyagtartalmú belföldi készítményekkel igyekszik helyettesíteni a svájci és német gyógyszereket, hiszen egy orvosság hatékonysága nem a díszes csomagolástól függ. Az alacsony fizetőképességet bizonyítja az is, hogy számtalan esetben a vásárló 3-6 db tablettát kér csupán. A falusi gyógyszerész ilyenkor mit tehet: lenyesi az igényelt mennyiséget és kiszolgálja a beteget, hiszen tudja, hogy a vásárló a betegség és a szegénység malomkövei között örlődik.

* * *

A beregszászi járási Mezőváriban már az 1800-as évek közepén megnyílt az első patika. A jelenlegi gyógyszertár 1952-től 2005-ig államiként működött. Tavaly januártól magántulajdonba került. A vásárlókat Turányi Rozália – Jaltában végezte el a gyógyszerészeti főiskolát – szolgálja ki, immár 32 éve dolgozik a szakmában.

– Amióta magántulajdonba került a patika, sok minden megváltozott. Első lépésként más helyiségbe költöztették a gyógyszertárat. Mivel a településen körzeti kórház is működik, nagy forgalom tapasztalható – mondja Rozália. A régmúlt időkre emlékezve így folytatja: – Korábban jobban "kiélvezhettem" a gyógyszerészmunka szépségeit, akkoriban gyógyszereket is készítettünk, ami szebb és felelősségteljesebb munka. Kenőcsöket, kúpokat, kanalas gyógyszereket, infúziós oldatokat állítottunk elő helyben, ami felkészültséget és felelősséget követelt.

– Vannak-e idénygyógyszereik, és mennyire kelendőek?

– Természetesen vannak. Az őszi és téli időszakban az influenza elleni orvosságok a kelendőbbek, nyáron pedig a gyomorfájás és a hasmenéses panaszok a gyakoribbak. Ha összesítve nézzük, akkor azt mondhatom, hogy a fájdalom- és a lázcsillapítók a legkelendőbbek.

– Vissza lehet-e a gyógyszereket váltani? – érdeklődünk a patikustól.

– A törvény tiltja a gyógyszerek cseréjét, így mi is alkalmazkodunk ehhez. A 32 éves "pályafutásom" alatt még nem fordult elő, hogy bárki is lejárt szavatosságú gyógyszert hozott volna vissza. Különben is, a mai gazdasági helyzetben az emberek nem vásárolnak annyi gyógyszert, hogy az feleslegesen álljon és lejárjon a minősége.

Ami az árakat illeti: a régi rendszerben stabil árak voltak országszerte, ám manapság ez már egészen másképp működik.

H. Cs., M. T., M. I.

Minden jog fenntartva © 2006 Kárpáti Igaz Szó