2006. július 13., csütörtök Országos közéleti lap II. évfolyam, 103-104. (165-166.) szám
Hirdessen Ukrajna egyetlen országos magyar lapjában
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
Kidobott milliárdok?
Gémesi Ferenc: pártsemleges magyarságintézményeket

A nemzeti vízum mellett az újraindított kishatárforgalom lehet az eszköze a zavartalan magyar–magyar kapcsolattartásnak Kárpátalja és Magyarország viszonylatában Budapest csatlakozását követően a schengeni vízumrendszerhez – hangzott el egyebek mellett azon az informális találkozón, melyen egyfelől Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára, Törzsök Erika főtanácsadó, illetve Zilahi László, a MeH munkatársa, másfelől pedig a határon túli magyar szerkesztőségek vezetői, köztük lapunk is, vettek részt.

Véget kell vetni a szimbolikus kérdésekkel foglalkozó, csak az identitás megőrzését célzó politikának a határon túli magyarsággal kapcsolatban, hiszen ez nyilvánvalóan eredménytelen volt az elmúlt tizenhat évben – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatalon belül létrehozott kül- és nemzetpolitikai kabinet vezetője. A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a magyar kormány fő céljai e téren a pragmatizmus, a politikamentesség és az uniós források bevonása lesz. Abban ugyanis még a jelenlegi intézményrendszer szereplői is egyetértenek, hogy a támogatások elosztása követhetetlen, bürokratikus, sokszor a korrupciótól sem mentes.

"Tíz év alatt százmilliárd forintot költöttünk el a határon túli magyarság támogatására, ha megnézzük a közösségek gazdasági, demográfiai vagy szociális helyzetét, azt kell mondanunk, hogy az eddig főleg az identitás erősítését célzó, szimbolikus ügyekre koncentráló programok eredménytelenek voltak" – mondta a találkozón a kül- és nemzetpolitikai kabinet vezetője. Gémesi Ferenc a másik nagy problémának azt nevezte, hogy (elsősorban az intézményrendszer szerkezete révén) ma olyan párhuzamosságok alakultak ki a határon túli ügyek kezelésében (például a művészet, oktatás támogatása terén), ami azt feltételezi, hogy létezik egy határon túli és egy anyaországbeli magyar kultúra, ami nyilvánvalóan képtelenség. Az új magyar kormány ezért még retorikájában sem szeretné erőltetni a "határon túliak" kifejezést, ez is erősítené ugyanis azt a "rezervátumszemléletet", amellyel a többségi nemzet tagjai már így is kezelik a kisebbségi közösségeket. Nagyon fontos cél ugyanakkor, hogy a támogatásokat innentől kezdve átlátható rendszerben és – amennyire lehet – politikamentesen nyújtsa Magyarország.

A Határon Túli Magyarok Hivatalát is ennek érdekében szüntetik meg, valamint az eddig a támogatásokkal foglalkozó közalapítványokat, és kétszintű rendszert hoznak létre. Továbbra is a politika dolga marad a stratégiai célok meghatározása, ennek érdekében Gyurcsány Ferenc minden jelentősebb határon túli magyar szervezettel találkozik majd. Az RMDSZ-szel már volt egy ilyen egyeztetés, és a kormányfő még ebben a hónapban tárgyal a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával is. Kivételt képez és megmarad viszont a Vajdaság és a Kárpátalja Alap, amely a szerbiai és ukrajnai magyarok támogatására szolgál.

A politikai egyeztetések után az illetékes minisztériumoké (oktatási, gazdasági stb.) lesz a főszerep, itt az ígéretek szerint már csak a szakmai szempontok számítanak majd. Így még az idén elkészülne a tervek szerint azon határon túli intézmények listája, melyeket jövőre támogatni fog a kormány. "Ezek azonban nem lehetnek olyan intézmények, amelyek valamely politikai párthoz tartoznak, nem működnek hatékonyan, és nem szolgálják a magyarság érdekeit" – mondta Gémesi Ferenc. A tervek szerint ezért még az idén minden kiválasztott intézményt átvilágítanak, és jövőre például egy határon túli magyar oktatási intézet csak akkor kaphat magyarországi költségvetési pénzt, ha megszerzi az ottani akkreditációt, és "nem munkanélkülieket képez". Emellett előtérbe kerülnek a határon túli magyarság életminőségét javító gazdasági, szociális programok.

A kormány mindehhez jövőre már uniós forrásokat is igénybe akar venni. Közösségi forrásokból értelemszerűen az InterReg nevű alapokból felhasználható pénzek adódnak, ezek azonban csak a határ menti régiók számára elérhetőek. Az ettől távolabb élő magyar közösségek helyzetén (tipikusan ilyenek például a székelyföldi magyarok) Budapest úgy próbál meg segíteni, hogy – elsősorban a közös kormányülések révén – igyekszik rávenni az érintett államok vezetőit arra, hogy saját fejlesztési terveikben szerepeltessék ezeket a régiókat is. A másik cél, hogy rávegyék a szomszédos országok vezetését, hogy ők is minél nagyobb arányban támogassák az ott élő magyarság intézményeit. Eddig ugyanis általános tendencia volt, hogy amolyan "Budapestről ezeket úgyis támogatják" alapon kevesebb pénz jutott ezek működtetésére.

Sajátos helyzetükből adódóan Vajdaság és Kárpátalja az elkövetkezendőkben is külön elbírálásban részesül. A pozitív diszkrimináció már most érvényesül a Szülőföld Alapnál. Gémesi Ferenc véleménye szerint Magyarország schengeni csatlakozása után kap értelmet a nemzeti vízum. Elmondása szerint – főleg Ukrajna irányában – a magyar kormány szorgalmazni fogja a kishatárforgalom újraindítását, ami az EU-n belül is ismert és gyakorolt fogalom. Megítélése szerint a kárpátaljai magyarok döntő többsége számára az elkövetkezendőkben is lehetővé teszi majd a szabad kapcsolattarást Magyarországgal.

Minden jog fenntartva © 2006 Kárpáti Igaz Szó