1999. október 28.
20. 30 - 21. 00

Jó estét kívánok! Gecse Géza vagyok a műsor mai szerkesztője. "Revízió vagy autonómia?" Ezzel a címmel jelent meg év elején egy dokumentumgyűjtemény Budapesten, amely az 1945 és 1947 közötti dokumentumokból válogat. Egy etnikai elvű magyar területi revíziónak ma nincs esélye. Vajon meghúzták-e a harangot a magyar területi autonómia felett is? Mai műsorunkban a szomszédos országok magyar politikusainak segítségével próbálunk választ adni erre a kérdésre. Lehetséges-e Romániában egy magyar területi autonómia, illetve mennyit lehet megvalósítani egy ilyen törekvésből? Dr. Csapó József, az RMDSZ Bihar megyei szenátora a romániai magyar érdekvédelmi szervezet autonómia-statútumának kidolgozója is egyben:

Csapó József:

"- Az 1997 őszén, az Európa Tanács által jóváhagyott regionális autonómia Európa charta tervezete amelyet a miniszterek tanácsa elé terjesztett egyhangú szavazattal, megfogalmazza azokat az alapelveket amelyek a regionális autonómiára vonatkoznak. Nyilvánvaló, hogy mindazok a lehetőségek és minták amelyek Európában működnek az területi autonómia tekintetében, mint például Spanyolországban a hét területi autonómia, amelyek autonómia-statútummal élnek vagy a Dél-Tirol területi autonómia és annak területi statútuma, vagy a finnországi Oland-sziget svéd autonómiája és annak statútuma jelzi, azt hogy melyek azok a lehetőségek, és melyek azok a hatáskörök, amelyeket egy történelmi terület közössége gyakorolhat.

Gecse:

- Akkor magyarul ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen az önkormányzatok szövetségéből automatikusan alakulhatnak ki, mondjuk a tömbmagyar, mondjuk székelyföldi területeken egy olyan terület amit be lehetne satirozni."

Csapó:

"- Ez az egyik lehetőség, hogyha az egymással szomszédos helyi közigazgatási egységek határozzák el a területi régió önkormányzatának létrehozását, illetve önkormányzásának gyakorlását, a másik pedig amelyre hivatkoztam az európai jogállamokból, hogy a történelmi terület maga nyerje el az autonómiát és törvény által szentesítik a statútumot, amely tartalmazza a hatásköröket az intézményeket és ezen autonómia, például Székelyföld autonómiája ami történelmi hagyományokra épül..."

Gecse:

- Én Erdélyre gondoltam, tehát a Sabin Gherman féle elképzelésre.

Csapó:

"-Hát, tekintettel arra, hogy többféle autonómia-statútumon dolgoztam és statútum-tervezeteket készítettem, hosszú éveken keresztül elemeztem azt, hogy milyen feltételek lehetségesek Romániában és milyen autonómiaformák alkalmazhatók. Erdély autonómiája tekintetében a demokrácia alapeszközét kellene mérlegelni, hogy létezik-e Erdélyben olyan többség, Erdély polgárainak körében, amely népszavazással például, igényelni tudja a területi autonómiához való jog gyakorását és annak törvényes kereteinek megteremtését."

Gecse:

-Akkor ez, amit mond, tulajdonképpen azt jelenti, hogy sem a Székelyföld, sem pedig egész Erdélyre területére vonatkoztatva, ma az RMDSZ-ben,vagy a romániai magyar politikában nincsen egységes elképzelés a területi autonómiával kapcsolatosan, amelyet mindenki vállalni tud.

Csapó:

"- Székelyföld esetében más a helyzet, mert ott több mint 80%-os a magyar nemzetiségűek részaránya, és létezik már egy statútum-tervezet, amelyet annak idején a Székelyföldi Egyeztető Tanács felkérésére készítettem. Ennek vitája évekkel ezelőtt már elindult, 1996 nyara óta fékeződött le és tekintettel arra, hogy az RMDSZ kormányzási szerepet vállalt, és kormányzási programot fogadott el, és annak részese, ezek az autonómia törekvések lefékeződtek, és addig amíg az RMDSZ a kormányzási szerepet vállal és felelősséget, addig a felelős tényezők nem is fogják szorgalmazni ezeknek a statútum-tervezeteknek a vitáját és véglegesítését.

Gecse:

- Miért, a kormányban való részvétel ezt eleve úgy kizárja, mint Szlovákia tekintetében? Az ottani Magyar Koalíció Pártjára gondolok.

Csapó:

"- Egyrészt a kormányprogram nem tartalmaz semmiféle ilyen jellegű autonómia-statútum jóváhagyását, általában autonómiatörekvések törvényes kereteinek megteremtését, de önkorlátozó jellegű is a kormányzási felelősségvállalás, ugyanis a koalíciós partnerek eleve visszautasítják az autonómiatörekvéseket."

Gecse:

-Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetőjének, Katona Ádámnak melyek a konkrét területi autonómiával kapcsolatos elképzelései? Kifejezetten területi autonómiáról van szó. Közben megszólalt a háttérben a templomnak a harangja.

Katona Ádám:

"-Kezdettől, 1990-től a területi autonómiát a Székelyföld számára, mint egyetlen megoldást a megmaradásunkra, nélkülözhetetlenek, mellőzhetetlennek ítéltük. Az a csoportosulás, amelynek a neve elhangzott, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés létrejöttétől, '92-től felvállalta a területi autonómia követelését, azok után, hogy bennünket az RMDSZ-nek a kollaboráns szárnya, 1991-ben egy nagy botrány közepette, minden belső rendszabályt fölrúgva megpróbált megakadályozni az Agyagfalván elképzelt autonómiai kísérlet megvalósítására. Tehát nagyon egyértelműen a területi autonómiát tartjuk az egyetlen megoldásnak."

Gecse:

-Milyen határok között?

Katona: "A székelyföldi tömbmagyarság, pontosabban szólva, a romániai magyarságnak egyharmadát képezi, és a határai a történelmi székek, a székely székeknek határaival nagyvonalakban megegyeznek. Nagyon egyértelműek, mert tömbben elünk."

Gecse:

-Hol térnek el?

Katona:

"-Minimális eltérések vannak. Az úgynevezett udvarhelyi vagy székely Partiumnál, néhány községnél mindössze, tehát gyakorlatilag az a határ, amit Orbán Balázs a Székelyföld leírásában -amely, ugye most már nagy példányszámban hozzáférhető - meghatározott, illetve átvett, ez a történelmi, a 700 éves történelmi határ, a székely székek határa."

Gecse:

-Van ennek ma aktualitása?

Katona:

" - Aktualitása mindig van, a realitást tekintve akkor lenne, hogyha az RMDSZ-ben ma egy autonomista csoport lenne a hangadó és nem pedig egy anti-autonomista csoport. Megjegyzem, hogy egy fél esztendeje a Partium-i magyar területi autonómia kérdését is fölvetettük, éppen azon dolgozom számos bel- és külföldi barátommal, szakértőkkel, hogy ennek a statútumát és az egyéb fontos dokumentumait elkészítsük."

_______________________________________

Az RMDSZ-nek van egy régi autonómia csomagja, amelyet mind a mai napig a magáénak vall. Mekkorák a területi autonómia esélyei ma Erdélyben? Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Takács Csaba:

" -Hogy mekkorák a területi autonómia esélyei az annak is függvénye, hogy mindenki amikor erről a közjogi kategóriáról hall, vagy erről a fogalomról hall, ugyanazt értse."

Gecse:

- Itt az Erdélyen belüli magyar, tömbmagyar területek önkormányzatainak a szövetségére, egy közigazgatási egységre szoktak általában gondolni, amikor a romániai magyar területi autonómiáról beszélnek.

Takács:

" -Például, ebből is látszik, hogy mennyire szerteágazó és mennyire összetett ez a fogalom. Én például nem arra gondoltam, hogy milyen területek esnének egy esetleges autonómia hatása alá, hanem mi ennek a politikai és jogi jellege. Tehát ezért annak az esélyéről beszélni, hogy Erdélyben egy autonómiának milyen esélyei vannak- egyrészt azok, akiket megkérdeznek, másrészt aki kérdez és nem utolsó sorban azok akik fele üzenünk, pontosan meg tudjuk határozni miről beszélünk ahhoz, hogy azok a tényezők amelyek óhatatlanul résztvevői ennek a kérdés megvalászolásának, vagy a kérdés megválaszolói tudják, hogy gyakorlatilag mi az az autonómia, melyek azok a paraméterek amelyek kapcsán egy prognózisba lehessen bocsátkozni."

Gecse:

-Abból amit elmondott úgy tűnik, hogy a területi autonómiától mint hogyha húzódzkodna.

Takács:

"-Hogyha én most azt mondanám önnek, hogy, "Hogyne, holnapután úgy látom, hogy meg tudjuk csinálni" akkor én mivel mondtam volna többet? Felelősséget vállalok én azért amit beszélek? Vajon feltétlenül egy kérdés kapcsán a tartalmi vagy a megvalósíthatósági tényezők eleve egy szeretem, nem szeretem, akarom, nem akarom, kívánom, nem kívánom kategóriákat tüntet fel?".

Gecse:

-Ezek szerint az RMDSZ-nek ma nem célja az, hogy területi autonómiát vívjon ki bármilyen Románián belüli régió tekintetében.

Takács:

"- Dehogynem célja! A riporternek valóban az a feladata, hogy provokáljon. Mostan a válaszadónak lehet az a szerepe, hogy ezt elengedje a füle mellett. Én most azt teszem."

Gecse:

- Azáltal, hogy Önök most bekerültek a politikai hatalomba, ez azt jelenti, hogy mondjuk a fokozottabb önkormányzatiságra való törekvés, amire azt szokta az ember mondani, egyszerű fejjel gondolkodva, hogy egyik végső állomása az, hogy a térképen besatírozhassanak egy területet, amire azt mondja az ember, hogy "Hát igen, itt magyar autonóm terület van!", mint ahogy az volt az '50-es évek legelején Romániában.

Takács:

"- Ma nem lehet a térképen besatírozni területeket. A térképen nem is szabad besatírozni területeket. Különösen etnikai értelemben nem. Nemrég jártunk Barcelonában, Katalániában és különösen az autonómia sem egy végcél, azelőtt jártunk Dél-Tirolban, ott is van autonómia, de senki nem mondta, hogy ez volt a végső cél. Katalániában azt mondták, hogy ez egy olyan állapot amely messze áll attól, amit ők szeretnének. Hol áll az erdélyi magyar attól az állapottól ahová már a katalánok eljutottak?

Gecse:

- Ők hova jutottak el?

Takács:

" - Egy olyan területi autonómiát élveznek amely minden hasonló közigazgatási egységre egyenjogú jogosítványokkal bír, csak a katalán, a galego vagy a baszk régió, lévén, hogy ott a többségben van egy nemzeti közösség, amely spanyol viszonylatban kisebbségben él, ő hozza azokat a döntéseket és nyilván az anyanyelv, a kultúra, a gazdaság, a szociális valamint az egész társadalmat mozgató rendszerek fölött - többségben lévén - ő dönt. Senki nem kérdőjelezi meg a jogát arra vonatkozóan, hogy ezeket a döntéseket az ott élő polgároknak a nevében, anyanyelvén és érdekei szerint hozzák. Ennek az autonómiának jegyében gyakorolja ugye, a spanyol lényeges három nemzeti közösség azokat az autonómiákat, amelyeket amúgy minden más régióban az ott élő többségi gyakorol. Csak az ő esetükben nem kerül konfliktusba és nem kellett harcoljon azért, hogy az állami szupremáciával szemben gyakoroljon nemzeti identitását biztosító jogosítványokat, mert azt többségi spanyol megyében, régióban nyilván, hogy a spanyol kormányzat jelentette számára nemzeti értékek, nemzeti intézmények, a nemzeti spanyol identitás megőrzésének a helyi intézményrendszerét. Na most ehhez szükséges volt egy Franco diktatúra bukása, szükség volt egy felvilágosult királynak a politikai bátorságához, szükség volt egy olyan folyamathoz, amely Spanyolországban lehetővé tett egy olyan autonómiaformát, amelyben a nemzeti közösségek, amint jeleztem nem teljesen, de nagymértékben fejlődőképes formában gyakorolják autonómiájukat. Románia, akkor, amikor a román nemzet és a román államiság jelenlegi formájában még a századik évét se ünnepelheti, akkor amikor az ország még keresi identitását, európai helyét, szerepét, nagyon nehezen fogadtatható el vele a belső folyamatok, a belső társadalomfejlődésnek, különböző szakaszainak az áthidalása, átlépése, megélése nélkül, hogy egész egyszerűen azt fogják mondani, hogy "Tessék magyarok, mi amúgy élünk úgy, ahogy éltünk eddig: korrupcióban, kézi vezérléssel, központi vezetéssel, de azért nektek magyaroknak, mert ti már tudjátok mit csináljatok egy autonómiával, hát nektek ezt mi megadjuk." Belső folyamatra, a többségi nemzet a kisebbségi nemzettel, kölcsönös megegyezésnél, hogy külső hatással lehet ebbe a szakaszba eljutni. Nyilvánvaló, hogy én pillanatnyilag nem is látok, és én nem is kívánom azt, hogy Erdélyben úgy kapjon a magyarság autonómiát, hogy előbb bombák hulljanak."

Gecse:

- Egy egész Erdély területére terjedő, nem etnikai elvű autonómia koncepció az, amit a Kolozsváron elő Sabin Gherman, román nemzetiségű újságíró kezdeményezett. Az RMDSZ mint hogyha rendkívül óvatos lenne Sabin Gherman kezdeményezésével kapcsolatban.

Takács:

"-Legyünk mi a zászlóvivői s akkor hamarabb eléri politikai céljait az ön által nevezett újságíró?"

Gecse:

- Visszadobta -végül is - a labdát.

Takács:

"- Természetesen, hogy visszadobom. Visszadobom azokat a labdákat, amelyekben olyan pokolgép ketyeg, hogyha mi azt kézbevesszük, mi azt megértintjük, annak az ölében robban..."

Gecse:

• Ez valóban annyira robbanásveszélyes, ennyire úgy érzi?

Takács:

"- Nézze, képzelje el, hogy egy erdélyi autonóm törekvés milyen eséllyel bír 15 millió lakos számára aki nem Erdélyben él, és sok erdélyi számára, hogyha úgymond ez magyar köntösben, magyar támogatással, magyar érdekként valósul meg. Eléggé megkérdőjelezhető eredményekre vezetett az, hogy nem akartunk önmagunk számára saját erőnket, saját képességeinket, saját lehetőségeinket egy alapos elemzés útján minimum önmagunknak bevallani azt, hogy gyengék vagyunk. Azt, hogy nem elég egy ezeréves hősies múlt, nem biztos, hogy az, amit mi úgy gondolunk, hogy minket megillet, más is annak érzi, annak tartja. És ilyen értelemben akkor azzal kell foglalkozzunk, hogy győzzünk meg minél több embert, hogy velünk egyetértsen, és erősítsük magunkat, nem szóban, nem diskurzusok által, hanem gazdaságilag, szakmailag, politikailag és egy csepp jó pozitív közérzetet is próbáljunk magunknak sugallni úgy, hogy nagyon pontosan be tudjuk határolni magunkat abba a politikai közegbe, amelyben élünk. Amelyen feltétlenül változtatni akarunk, de amely nem újabb kudarc melegágya, hanem egy lehetőség, egy esély arra, hogy ezt meg tudjuk valósítani. És illúzió az, ha valaki azt hiszi, hogy a XX. század végén, a XXI. század elején a kisebbségi kérdéseket megoldatlanul lehet hagyni. Ezért mondja az RMDSZ azt, hogy Szerbia után, Koszovó után, teljesen új szemléletet kell bevinni a nemzetiségi politikába, ezt a szemléletváltást sajnos a reméltük rögtön, a rendezés időszakában, hogy elkezdődött, úgy néz ki, hogy mégsem, a megelőzésnek továbbra sem látjuk azokat a konkrét jeleit, amelyek a nemzetközi politikában mindeképp prioritást kéne élvezzenek úgy, hogy mi is aktívan figyeljük a körülöttünk zajló eseményeket."

Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét hallották. Végül is a Magyar Koalíció Pártja Szlovákiában úgy tűnik, hogy kénytelen volt, legalábbis egyelőre lemondani a területi autonómia követeléséről. Mekkorák az esélyei ma Szlovákiában egy területi autonómia kialakításának? Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja tiszteletbeli elnöke.

Duray Miklós:

"- Tény, hogy a koalíciós szerződés keretében, néhány olyan kérdésben kellett lemondó nyilatkozatot tenni a Magyar Koalíció Pártjának amelyek, korábban a pártegyesülés előtt az elődpártok közös koalíciós programjában, például '94-ben még benne voltak. Ez önmagában nem egy tragédia, hiszen a politizálás az megengedi azt, hogy időnként háttérbe szoruljanak bizonyos célkitűzések. Viszont ami belekerült a koalíciós programba, az az elképzelés amit 1994. január 8-án tartott önkormányzati nagygyűlésünkön megfogalmaztunk, tehát az önkormányzatok jogkörének a bővítése, és a közigazgatás reformja. Viszont az egész kérdést lehet más szempontból is vizsgálni. Ami most van Szlovákiában, hogy az MKP a kormánykoalíció tagja, az egy kísérlet a finn modell megvalósítására. Ugye Finnországban a Svéd Néppárt mindig tagja a kormánynak, függetlenül attól, hogy a parlamenti választások, hogyan alakítják át a kormányt. A kormány politikai összetételétől függetlenül. De, hogyha ez a kormánykoalíció felbomlik, és a kormány újraalakulása után nem kerül vissza az MKP a kormányba, vagy esetleges előrehozott vagy reguláris választások után nem kerül be ismét a kormányba, akkor azt lehet mondani, hogy ez ami most van, ez nem egy kísérlet volt a finn modell megteremtésére, hanem egy anomália. És ekkor kerül előtérbe egy másfajta megoldás, például az autonómia kérdése."

Gecse:

- Tehát akkor Ön azt állítja, hogy most a területi autonómiának abszolút semmi esélye nincsen Szlovákiában?

Duray:

" -A jelenlegi kormányzás idején semmilyen esélye nincs, viszont van esélye az önkormányzatok jogköre bővítésének és egy közigazgatási reformnak amely az általános autonóm jogokat erősítheti az országban. Tehát nem egy olyan jellegű autonómiát, amely egy bizonyos közösségnek vagy népcsoportnak jelent egy sajátos státuszt az országban, hanem minden önkormányzatnak az önrendelkezési jogát növeli, tehát szimmetrikus módon terjeszti ki az autonóm jogokat mindenki számára. Mert az önkormányzat is autonómia, az egy helyi autonómia."

Gecse:

- Ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy mivel Szlovákia déli sávjában - mind a mai napig - magyar többség van, az önkormányzatok szövetsége mintegy automatikusan megvalósítaná azt a típusú területi autonómiát, amire az emberek általában itt Magyarországon gondolni szoktak?

Duray:

"- Jogi értelemben nem, de a gyakorlatban körülbelül ennek felelne meg."

_________________________________

Mekkora a területi autonómia megvalósíthatóságának esélye az Ukrajnához tartozó Kárpátalján? Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke sem tűnik derülátónak.

Brenzovics:

" - Azt hiszem, hogy igazéból ennek az esélye a '90-es éveknek az elején Ukrajna függetlenné válásának idején volt, s akkor voltak is ilyen népszavazások, részben Kárpátalja különleges státusza, részben pedig a Beregszász központú magyar autonóm körzet ügyében. Ugyanakkor amikor elfogadták a törvényt a nemzeti kisebbségekről, akkor már a területi autonómiának a kérdése nem került ebb bele, habár a tervezetben benne volt, de a parlamenti vita során ezt kivették belőle, azzal érvelve, hogy erről majd egy külön törvényt fognak hozni. Ez nem történt meg, sőt már az újonnan elfogadott alkotmány Ukrajnát, mint egységes, ún. unitáris államot deklarálta. Jelenleg úgy látjuk, hogy a parlamentben nincs meg az a készség, hogy a területi autonómiáról törvényt hozzon a közeljövőben.

Gecse:

-A kárpátaljai magyarság mintegy kétharmada közvetlenül a magyar határok mellett tömbben él. Mi a KMKSz álláspontja a területi autonómiával kapcsolatban ma?

Brenzovics: "A programunkban ez benne van a területi autonómia. Vannak olyan közös ügyeink, amik abból fakadnak, hogy ez a tömbmagyarság egy területen, a határmentén él. Vannak közös problémáik iskola, határmenti gazdasági fejlesztés és számos olyan dolog van, amelyekben különböznek azoktól az önkormányzatoktól amelyek nem ebben a térségben vannak, vagy pedig nem magyarok lakják. Más kérdés az, hogy sajnos Ukrajnában az önkormányzatisággal magával is bajok vannak. Részben a hatalom az túlközpontosított, és valódi önkormányzatiságról nem is igazából beszélhetünk most sem, tehát se egy község, se egy város szintjén."

Gecse:

- Mit jelent az, hogy a hatalom túlságosan központosított?

Brenzovics:

" -Például azt, hogy ugye járás és a megye végrehajtó hatalmának vezetőit közvetlenül az elnök nevezi ki és nem pedig választás útján kerül oda."

Gecse:

- A megye elnöke?

Brenzovics: "A megyeelnök, a megye végrehajtó hatalom feje, a járásnak a végrehajtó hatalom feje is úgy kerül oda, hogy az elnök nevezi ki közvetlenül, elnöki hatáskör, és maguktól az önkormányzatoktól, tehát a községektől és a városoktól sok kérdésben a döntés joga el van vonva, illetve ha meg is van náluk a döntésnek ez a joga, akkor nincs mellérendelve pénz. Saját forrásokkal szinte nem rendelkeznek, szinte totálisan függnek a végrehajtó hatalomtól, a járásitól, a megyeitől és a köztársaságitól is, különösen, hogy ha azt nézzük, hogy Kárpátalja az egy dotált megye, ez azt jelenti, hogy a költségvetésének több mint a felét központi költségvetésből kapja, mint dotációt."

_______________________________

Az országhatárokon túl, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek közül a vajdasági magyarság létében is fenyegetve érezhette magát az utóbbi években és hónapokban. Mennyiben különbözik még helyzetük ezen kívül a Kárpát-medence többi magyar nemzeti közösségéétől? Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője válaszol.

Pásztor István:

"- Abban különbözik a vajdasági magyarság a Kárpát-medencében élő többi kisebbségi sorsban élő közösségtől, hogy a mi állapotunk folyamatosan ebben az elmúlt tíz évben állandóan romlott. Máshol pici, de végül is jelentős előrehaladás, előrelépés tapasztalható, akár erdélyi testvéreinket figyelembe véve, akár a felvidékieket, akár a kárpátaljaiakat. Ami az autonómiákat illeti, illetve az autonómia elképzeléseket illeti, az elmúlt tíz év vajdasági magyar politizálását átszőtte ennek a témának a boncolgatása és állandóan jelen volt.

Gecse:

- Míg a vajdasági szerb, azért hangsúlyozom azt, hogy vajdasági, hiszen a szerbiai szerb pártoktól természetesnek veszi az ember, de még a vajdasági szerb ellenzéki pártok közül is azzal vádolják ezt a területi autonómia-koncepciót, hogy ott magyar uralom alá kívánják helyezni a helyi szerb lakosságot.

Pásztor:

"- Ez a dokumentum hihetetlen indulatokat szabadított föl, azok részéről is, akiktől számítottunk ezeknek az indulatoknak a megjelenésére, de sajnos azok részéről is, akikről meg voltunk eddig győződve és most én személy szerint meg is vagyok győződve, hogy a kezdeti fölhevülés után higgadtan és reálisan tudunk ezekről a kérdésekről beszélni, de nagyon nagy indulatokat váltott ki ez a dokumentum. Ennek a dokumentumnak a lényege az, hogy egy háromlépcsős autonómiát képzel el. Támogatja a többi vajdasági, nem magyar politikai szervezetnek azon elképzelését, hogy Vajdaság területi autonómiáját, törvényhozását, igazságszolgáltatását és végrehajtó hatalmát igaziból vissza kell állítani. Emellett egy olyan magyar körzetben, egy olyan magyar területi autonómiában gondolkodik, amelyik magába ölelné azokat az elsősorban észak-bácskai és észak-bánáti területeket, ahol a magyarok tömbben élnek, és harmadik szinten pedig a perszonális autonómiában gondolkodik ez a dokumentum. Tehát ez az a három lépcső, amit el tudunk képzelni. Ezek közül úgy tűnik, hogy ebben a pillanatban, a perszonális autonómia elképzelés az, amelyik legkevesebb feszültséget vált ki. Amikor területi autonómiáról beszélünk, az már akkor olyan képzeteket kelt a nem magyar embereknek a fejében, hogy megpróbálják belemagyarázni azokat a dolgokat, amiket mi ebben az elmúlt tíz éves politizálásunkban soha nem óhajtottunk. Abban gondolkodunk most is, és abban gondolkodtunk az elmúlt években is, hogy a határokat átjárhatóvá kell tenni és, hogy a határmenti területeket úgy kell egymáshoz kapcsolni, hogy azok a határ két oldalán levő gazdasági potenciálokat föllendítsék, hogy mindenkinek abból haszna származzon.

Gecse:

- Ha jól tudom, ráadásul nem is úgy fogalmazták meg ezt az észak-bácskai területi autonómiát, ahogy azt most én használom, hanem úgy, hogy "önkormányzatok szövetsége".

Pásztor: "Itt ez nem fogalmazás kérdése, tehát nem arról van szó, hogy valaki belemélyedt ennek a dokumentumnak a tartalmába, és tartalmi elemeiben lát ebben a pillanatban problémát, hanem itt a támadások azoktól a szervezetektől, azoktól az emberektől származnak, akik sajnos ezt a dokumentumot csak hallomásból ismerik, tehát el sem olvasták. Viszont rögtön elkezdik a minősítését a dokumentumnak, és azt hiszem, hogy ezt csak úgy tudjuk kezelni ezt a kérdést, hogyha nagyon széleskörű beszélgetés sorozatot folytatunk. Ez elkezdődött már azokkal a politikai szervezetekkel, amelyekkel ugyanabban a politikai légtérben működünk. A másik dolog pedig, hogy akik ma politikával foglalkoznak a Vajdaságban, azok számára továbbra is cselekedeteinkkel, akcióinkkal, elképeléseinkkel továbbra is bizonyítsuk azt, hogy itt arról van csak szó, hogy megpróbáljuk azokat a jogokat biztosítani saját magunknak, amik minket megilletnek. Nem mint egyfajta adomány, hanem valami, ami teljesen természetes. Ugyanúgy, mint ahogy a szerb gyerek alanyi joga, hogy szerbül tanuljon, hogy anyanyelvén tanuljon, ugyanígy a magyarnak is alanyi joga, hogy anyanyelvén tanuljon, és ez nem a szerbek adománya, hanem ez nekünk jár."

_________________________________________________