Majnek Antal:

Majnek Antal:

Kovács Miklós:

Orosz Ildikó:

Műsorvezető:

A KMKSZ közgyűlésén annak elnöke, Kovács Miklós a kárpátaljai érdekvédelmi szervezetet olyan gátnak nevezte, amely megvédi az ottani magyarságot az elsodrással fenyegető ártól. Mondanivalója mégis alapvetően borúlátó volt.

"Nem születik elég gyerek, a magyarság öregszik és a magyarság kihal. Ezt a helyzetet súlyosbítja a gazdasági helyzet, és részben okozza is, hiszen ehhez még járul a kivándorlás, ami teljesen érthető, hiszen a határ másik oldalán ugyanolyan magyarok élnek, mint mi, csak ötször, hatszor jobban. Nem csoda, hogyha sok szomszédunk, rokonunk, sok testvérünk, barátunk nem tud ellenállni ennek a nyomásnak. Mi nem vagyunk elegen ahhoz, hogy ebben az 50 milliótól lassan már kevesebb, de körülbelül 50 milliós országban, hogy miattunk az állampolitikát jelentősen megváltozhassák. Alighanem ahhoz sem vagyunk elegen, hogy egy-két túlbuzgó helyi hivatalnok szájában megrántsák a zablát. Ehhez kell Magyarország támogatása. Amikor onnét érkezik támadás, ez külön fájdalmas. Nagyon szép megnyilvánulása volt a szimpátiának az árvízzel kapcsolatban nyújtott segítség. Ezért mi hálásak vagyunk és hálásak is lehetünk. Akárcsak a '89-es erdélyi eseményekkor ugyanez megismétlődött, majdnem olyan léptékben, a magyar társadalom látva a bajt, amibe kerültünk, megmozdult. Ez nagyon szép, és ez azt bizonyítja, hogy igenis van együttérzés, és támogatás irányunkban, az egyszerű magyar emberek körében. Hogyha a két ország összeborulása a mi sírunkon van megtervezve, ehhez nekünk nem lehet asszisztálni. Egyelőre úgy tűnik, a mi kérdéseink benne vannak a két ország viszonyának a homlokterében, amikor kormányközi vegyes bizottság űlése zajlik, amikor magas szintű tárgyalások vannak, a mi problémáink, ezek között szerepelnek. Remélem kellő hatékonysággal. Mi ebben a tekintetben alázatos kérelmezők vagyunk, akiknek a feladata az, hogy a magyarság nevében őszintén, finoman, óvatosan, de azért egyértelműen elmondjuk azt, hogy mi a gondunk, mi fáj, hol kellene előrelépni. Mindig együttesen kell jelen lenni a politikában. Mert, ha valamit kérünk egy olyan rendszerben, ahol nem szívesen hallanak kérelmekről, azt másképpen, mint határozottan nem lehet megtenni.

Műsorvezető:

_______________

"Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves magyar barátaim! Bár a természet tegnap este és ma éjjel még tett egy gyenge próbálkozást, hogy elejét vegye a mi találkozásunknak, de mindannyian láthatjuk, hogy még a természet erői sem jártak sikerrel. Külön öröm köszönteni itt önöket, a KMKSZ tagjait, hiszen Magyarországon mi a KMKSZ-t úgy tartjuk nyilván, mint egy olyan szervezetet, amely a Kárpát-medencében először alakult meg, amint a lehetőség erre megnyílott, a határon túl élő magyarok érdekeit képviselő szervezetként.

Önök is tudják, hogy egy másik nagy tervünk is valóra vált az elmúlt esztendőben, amikor a Magyar Állandó Értekezletet sikerült létrehozni odahaza Budapesten. Ma már létezik egy olyan állandó fórum, egyeztetési rendszer, ahol a határon túl élő magyarok szervezeteinek képviselői és a mindenkori magyar állam és Parlament vezetőinek képviselői megbeszélhetik az összmagyarság ügyes-bajos dolgait. Kárpátaljáról ennek a Magyar Állandó Értekezletnek a legitim állandó tagja, az éppen a KMKSZ.

Engedjék meg, hogy ezt a mai alkalmat fölhasználjam arra, hogy röviden tájékoztassam önöket arról, hogy mit végeztünk tegnap, hiszen, tegnap sor kerül Ukrajna és Magyarország miniszterelnökének, valamint az ukrán elnöknek a találkozójára. Valamit nem tudtunk megoldani és valamiben vannak kedvező fejlemények. A vereckei erőmű… emlékmű ..ügye, ami lassan erőpróbává válik a két ország között, kis túlzással lassan erőműnek is nevezhetjük így. Nos, tehát a vereckei emlékműnek a dolga az ebben a pillanatban nem tekinthető megoldottnak, de nem tekinthető reménytelennek sem. Tettem egy javaslatot az ukrán miniszterelnöknek arra vonatkozóan, hogy van itt egy adósság mintegy egy 1 millió dollár értékben, amellyel még a kórház építése kapcsán alakult ki és én azt javasoltam, hogy fontolják meg az ukrán hatóságok, hogy ennek az adósságnak egy részét, akár felét, vagy nagyobb részét, ez már tárgyalások kérdése, mi hajlandóak vagyunk leírni akkor, hogy ha itt Kárpátalján magyar intézmények fölújítására, újjáépítésére fordítják.

Vízumkérdés, kedves barátaim. Itt az ideje, s ebben meg is állapodtam az ukrán miniszterelnök úrral, hogy már most kezdjünk tárgyalásokat arról, hogy hogyan élünk majd együtt akkor, ha Magyarország már tagja az Uniónak, Ukrajna viszont még nem. Ami azonban most fontosabb az, az, hogy mi történik addig. Önök is látják, hogy vannak olyan közép európai országok, amelyek fontolgatják, illetve már meg is kezdték vízumkényszer bevezetését Ukrajna irányába. Magyarország Ukrajnát az utódállamok között különleges módon kezeli. Az egyetlen olyan utódállam, amellyel szemben az Uniós csatlakozásig nem fogunk vízumot bevezetni és nem nehezítjük a határátlépéseket az éppen Ukrajna lesz, és ebben önöknek nagy szerepe van.

A miniszterelnök úrral illetve a köztársasági elnökkel tárgyaltunk az ukrán-magyar együttműködés lehetőségeiről. Megkezdődött a szerencsére odahaza most már jobb gazdasági körülmények között megerősödött vállalkozások kiáramlása, érdeklődése és talán majd beruházása is Ukrajna területén. Ami azonban talán ennél jobban érdekli önöket az az, hogy tettem javaslatot, hogy az ukrán kormány vagy az ukrán elnök, ha lehet nevezzen ki egy személyes megbízottat - ezt én is megteszem - annak érdekében, hogy a két személyes megbízott együtt dolgozzon ki az ukrán-magyar határterületre, tehát a magyarországi oldalra is és Kárpátaljára nézve is regionális fejlesztési tervet annak érdekében, hogy ez a régió az itt élő magyar és más nemzetiségű, például ukrán polgárok valamilyen módon a Magyarországgal való szoros együttműködésnek az előnyeit a saját személyes életükben minél hamarabb érezhessék. Ehhez kell egy erős regionális együttműködés, komoly tervekkel, fejlesztési pénzekkel és beruházásokkal. Ezeknek a terveknek az elkészítését megindítjuk, amikor az ukrán kormány feje, vagy az ukrán állam feje, az elnök saját személyes megbízottját megnevezi. Én nagyon remélem, hogy ennek egy-két éven belül kézzelfogható, az önök életszínvonalában is visszaköszönő nyomait fölfedezhetjük majd.

Nos, miközben készültem az önökkel való találkozóra, azon túl, hogy tárgyaltunk Kijevben meg Lembergben, megpróbáltam összegyűjteni azokat az ügyeket, amelyek az önök élete szempontjából a legfontosabbak és ahol önök szeretnének illetve számíthatnak a magyar állam segítségére. Megtalálta a magyar kormány a megoldást arra, hogy az itt földhöz jutni akaró 12 ezer kárpátaljai magyar család hozzá is juthasson a földjéhez. Ami a beregszászi magyar főiskolát illeti, önök is tudják, hogy a magyar kormány támogatása nélkül ez az intézmény valószínűleg ma nem működhetne, s a jövőben sem nagyon változik meg ez a helyzet. Ezt a magyar kormány tudja és ennek erkölcsi és lelki felelősségét viselve készen áll arra, hogy a beregszászi magyar főiskola továbbra is működni tudjon és a szükséges támogatást megkapja. Hasonló a helyzet az Illyés Gyula Nemzeti Színház dolgában, ahol évről évre újabb és újabb támogatásokkal próbáljuk a színház helyzetét javítani. Arról is szeretném tájékoztatni önöket, hogy az egyik magyar minisztériumban, a Szociális és Családügyi Minisztériumban készülődik az a tervezet, amely jogilag végre tisztázza, lehetővé teszi, ezért az önök számára is emberségesebbé alakítja majd a magyarországi munkavállalásnak a lehetőségét. Mi tudjuk, hogy önöknek szükségük van arra, hogy bizonyos számban, bizonyos ideig Magyarországon dolgozhassanak. Nem tartom helyesnek, hogy ma az ehhez szükséges jogi feltételek nem elég egyértelműek, nem elégé segítőek és ezért időnként önöknek ezt a magyarországi munkavállalást megalázó módon kell szervezniük és intézniük. Ez nem helyes dolog, egy rendes anyaország nem viselkedhet így a határon túl élő nemzetiségekkel, ezért tisztességes, jogilag szabályozott formában, az emberi méltóság szükséges mértékét biztosítva oldjuk majd meg az önök munkavállalási lehetőségeit Magyarországon.

Nos, és végezetül tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim. Önök is tudják, hogy Magyarország számára Ukrajna kiemelt partner. Azt is tudják, hogy Magyarországnak hét szomszédja van és a másik hat együtt nincs akkora, mint amekkora Ukrajna. Ez önmagában indokolja, hogy a magyar állam a saját maga külpolitikájának kialakításakor mindig egy sajátos helyet szabjon meg az Ukrajnával ápolandó kapcsolatok számára. Én abban hiszek, hogy a világ most egy olyan irányba fejlődik, amikor az államközi kapcsolatok leginkább arra valók, hogy a regionális szinten való együttműködést elősegítsék. Ez az önök élete szempontjából kedvező világdivat. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy most ebben a XXI. század elejét jellemző európai gondolkodásban, amely nem az államokra összpontosít, hanem elsősorban a településekre és a régiókra, megtaláljuk Kárpátaljának is az őt megillető helyet. A regionális együttműködés az a forma, amelyben a kedvező magyar gazdasági fejleményeknek a hatását át tudjuk sugározni a határon túli területekre, így például ide önökhöz is. Fölgyorsítjuk a magyar autópálya építéseket, kedden dönt a kormány egyébként ebben a kérdésben. A hangsúlyt továbbra is az M3 autópálya építésére helyezzük, annak érdekében, hogy minél hamarabb elérjük az ukrán-magyar államhatárt és ez a régió minél hamarabb be tudjon kapcsolódni a magyar gazdaság vérkeringésébe. Az is egy jó hír a véleményem szerint, hogy Kárpátalján a beruházások, befektetéseknek mintegy 1/5-e az magyar befektetésnek minősül. És azt kell mondanom, hogy mi bízunk abban, hogy nemcsak Magyarországon mennek a dolgok majd jó irányba, hanem bízunk Ukrajna szuverenitásában is, és bízunk abban is, hogy az ukrán kormányzat képes lesz arra, hogy erőteljes és jó kormányt nyújtson ennek az országnak, és világos irányt szabjon Ukrajna fejlődése számára. Olyan világ elé nézünk, amikor magyarnak lenni nem hátrányos megkülönböztetést, hanem ha jól építik önök az anyaországgal a kapcsolatokat, akkor Európa egyik legsikeresebb, leggyorsabban fejlődő nemzetéhez való tartozást is jelenthet. Önök akkor lehetnek Ukrajnának jó polgárai, hogy ha megmaradnak jó magyaroknak. Kívánok ehhez önöknek jó lelkierőt, fizikai egészséget és sok sikert az előttünk álló esztendőkben.

  Műsorvezető:

A Beregszászi Tanárképző Főiskola megtekintése után Magyarország miniszterelnöke az Ökumenikus Szeretetszolgálatnak 40 ezer dolláros adományt nyújtott át. Ezt követően sajtótájékoztatót tartott, amelyen a KMKSZ elnökének a kárpátaljai közigazgatás átszervezésével kapcsolatos javaslatára is reagált.

"- Ismerjük az elgondolásokat, érdeklődéssel figyeljük. Ez idáig nem jutottak el ezek a fölvetések arra a szintre, hogy az ukrán kormányzat foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Amennyiben ez megtörténik, tehát eléri az ukrán politikában azt a szintet és súlyt az ügy, amikor az ukrán szervek ezzel foglalkoznak, akkor Magyarország készen áll arra, hogy erről a kérdésről is majd tárgyaljon Ukrajnával, de ez most még nem tudott szerepelni a napirendi pontok között embrionális állapota miatt. A gondolat olyan, amellyel érdemes foglalkozni. Nem Budapestről kell megmondani, hogy az ukrán közigazgatás alakulásának mik a szerencsés irányai, hát, ezt majd eldöntik részben Kijevben az ukrán hatóságok, részben pedig azok a nemzetiségiek, közöttük a magyarok, akik itt élnek Ukrajna területén. Ez megint egy olyan gondolat, ami itt született. És mint minden ilyen határon túli magyarok köreiben született gondolattal érdemes foglalkozni a magyar kormányzatnak.

Ami a gazdasági ügyeket illeti, mert a megbeszélések középpontjában ez állt. Ugye, egy gyors megállapodást kötöttünk arról, hogy három hónapon belül két találkozót tart az Ukrán-Magyar Gazdasági Vegyesbizottság. Ez eddig nem működött. Létezett ugyan, de már nagyon régen nem hívták össze. Most lesz egy ukrán földön és lesz egy magyar területen, összekötve üzleti találkozókkal. Azt várjuk ettől, hogy meggyorsulnak a kereskedelmi kapcsolataink, ezek most ugyanis zsugorodó félben vannak. Az elmúlt egy évben tehát az ukrán-magyar kereskedelemnek a kapacitása, volumene, az sajnos csökkent és nem növekedett. Ezt szeretnénk megfordítani ezt a folyamatot. Én azt is elmondtam a kormányzattal való megbeszéléseken, hogy én most már úgy látom elérte Magyarország azt a mértéket, amilyen mértékig érdemes külkereskedelmünket az EU országai felé irányítani. Ez több mint 70%. Magyarország ma külkereskedelmének nagyobb százalékát irányítja az EU országai felé, mint az EU-s országok maguk. Tehát, nekünk szükségünk van arra, hogy egy kiegyensúlyozottabb gazdasági kapcsolatrendszerünk legyen és ebből a szempontból Ukrajna kitüntetett partner.

 Gecse Géza:

 Orbán Viktor:

- Igen, de a mostani magyar kormány programját lapozgatva mindenki láthatja, hogy a határon túli magyarok ügye az szerves részét képezi a magyar külpolitikai elgondolásoknak. Tehát, mi egy Kárpát-medencei össz-magyarságot érintő fölemelkedésben gondolkodunk. Ezt a KMKSZ összejövetelén is elmondtam, hogy a magyar gazdasági sikerek, amelyeknek az első jelei már megjelentek és amelyről most már az egész világ beszél, mi több most már mi magyarok is kezdjük otthon elhinni, hogy valóban egy az emberek tömeges felemelkedését jelentő szakaszába érkezett a magyar gazdaság. Nos, ennek a jótékony hatása nemcsak Magyarországon lesz majd érezhető, hanem a határon túli magyarok számára is érezhető lesz. Tehát én egy Kárpát-medencei össz-méretekben is érzékelhető jelentős magyar fölemelkedésre számítok és ezt tudatosan vállalt része is a mi gazdaságpolitikánknak. Tehát, támogatjuk az ide érkező beruházásokat. Nézzük például Kárpátalját, az itteni beruházások, magánvállalatok invesztícióinak 1/5-e, tehát több mint 20%-a az például magyar beruházás. Hasonló jeleket figyelhetünk meg Erdély irányába, Felvidék irányába, tehát itt egy kárpát medencei reneszánsz is kikerekedhet mindabból, amit most Magyarországon csinálunk. Én legalábbis bízom ebben.

 Gecse Géza:

 Orbán Viktor:

- Azt hiszem, hogy talán nincs a teremben olyan bátor ember, aki erre a kérdésre határozott választ tudna adni. Tárgyaltunk a kérdésről Kucsma elnök úrral való megbeszéléseken ez sorra került és továbbra is dolgozunk azon, hogy megoldást találjunk. Ez a megoldás most még nincs a kezünkben. Önök is tudják, hogy a határon túlról, de különösen Ukrajnából nagyon nagy az igény arra, hogy Magyarországra jöhessenek dolgozni. A magyarországi bérek, amiket mi nagyon alacsonynak gondolunk – azok is – és összevetve a magyarországi munka színvonalával és összemérve ezt a munkateljesítményt a nyugat-európai teljesítményekkel és összemérve a béreket is, amit ezért kapnak a magyar emberek, minden egyes magyar munkavállalót beleértve, magamat is egyébként, összevetve a nyugat-európai bérekkel, méltánytalanul alacsony. Azonban egy ukrajnai összevetésben ez meglehetősen magas bérnek számít. Ezért az Ukrajna területén élő magyarok szívesen jönnek és jönnének nagyobb számban is Magyarországra dolgozni. Ennek a rendszere ma, próbálok nem szükségtelenül súlyos szót találni, már majdnem megalázó, méltatlan. Holott ezek az emberek nem segélyért jönnek, hanem dolgozni akarnak. Úgy gondolom, hogy elemi kötelességünk, hogy egy áttekinthető, világos, jogokat megállapító és kötelezettségeket szabályozó jogi rendszert építsünk föl, amely ezt az emberileg fájdalmas és sértő elemet kiiktatja, vagy jellegét a Magyarországon való munkavállalásnak megszünteti. Még nem volt a kormány előtt az előterjesztés, sőt, még államigazgatási egyeztetésen is csak az első olvasatban fordult meg. Ez jogilag szabályozná, hogy hány munkavállalási engedély adható ki, ezek milyen időtartamúak, hogyan lehet igénybe venni őket, egy ember hányszor veheti igénybe, és így tovább, és így tovább.