Határok nélkül 1999. szeptember 27-i műsor:

Szerkesztő-műsorvezető: Debreceni Mihály:

-Jó estét kívánok, Debreceni Mihály vagyok, az ungvári rádió munkatársa, a mai műsor szerkesztője.

Ionescu:

- Amikor átvette a díjat dr. Czirják Árpád érseki helynök, felállva, vastapssal köszöntötték szülőfalujában, Gyergyócsomafalván.

Czirják:

- Szülőföldemen ez az elismerés különösképpen sokat mond számomra, átéreztem és átéltem azt, hogy én magam is ebből a népből vétettem és ez a nép érzi, hogy mit teszek érte, kezdeményeztem, hogy a csomafalvi értelmiséget gyűjtsük össze, ez sikerült is, több alkalommal párbeszédet folytattam a csomafalvi értelmiségiekkel, nagy örömömre szolgál, hogy kezdenek és kezdtünk ráérezni arra, a gyakorlat vonalán is tennünk kell valamit szülőfalunkért. Többször együtt voltunk, már összeforrtunk, ez a szeretet és ragaszkodás csengett ki a kegyed által említett tapsból.

Ionescu:

- Mit jelent az ön számára a Bocskai Szövetség díja?

Czirják:

- Emberek vagyunk, az oltár szolgái is jó néven veszik, ha munkájukat értékelik, öröm számomra, hogy egy történelmi személyiségnek a felidézése által is a történelmet megidézhetjük és az akkor nagyjainknak a buzgóságából, tanulhatunk, nyilván nekünk kell meglátnunk, az idők jelére figyelnünk, hogy itt és most mit kell tenni. Számomra nagyon fontos a jövő építés. Ezen a gyűlésen is több féle hangot hallhattunk, mint egyházi ember, és mint jövőben bízó ember azt szeretném megfogalmazni, végül is reményfakasztó emberek nélkül nem lehet elképzelni az életet, valójában nem annyira kétségbe ejtő a helyzetünk, mint sokan beharangozzák. Ebből a letargiából liturgiát kellene kihozni, éppen azért elsősorban reményfakasztó embereket kell megszólaltatni és a sok negatívum után fel kell figyelni arra, hogy milyen sok ember őszintén azon fáradozik, hogy tényleg a jövőnek az alapjait lerakjuk. Az egzisztencialista filozófia szerint az emberi lét emberré válás, egy folyamat, ugyan ezt elmondhatjuk a magyar identitásunkra vonatkozólag is. Magyarsági létünk a magyarrá válás, egy folyamat, s mihelyt ezt a folyamatot elindítjuk, és önzetlenül tényleg teszünk valamit, akkor ez a folyamat már elindult. Az egyháznak itt óriási szerepe van, össze kell fognia a reményt ébresztő jövőért dolgozó emberekkel. Bízom abban, hogy annyi megpróbáltatás után új korszaknak kell következnie. Kevesen maradunk, de ez a mag, ez a gyökér elég kell, hogy legyen ahhoz, hogy egy új világ szülessék itt Erdély tájain.

Ionescu:

- A Magyar Demokrata című független hetilap érzékenyen reagál minden olyan eseményre, amely a határon túli magyarság sérelmével jár. R. Papp Ágnes rovatszerkesztő elmondta, hogy megtiszteltetés, mint intézmény – megkapták ezt a díjat, és az hogy főleg itt Erdélyben vehetik át.

Pap Á: Rendkívüli módon meghatódtam. Azt jelenti számunkra, hogy nem dolgoztunk hiába, nem véletlenül maradt együtt ez a csapat és az az irány, amit képviselünk, a nemzeti keresztény érzékenység, szellemiség egy igenis szükséges dolog, megérte, hogy ez a csapat nehéz anyagi körülmények között is tovább vitte a lapot.

Ionescu:

- Szilágyi Ferenc irodalomtörténész, egyetemi tanár nem szereti, ha szembe dicsérik, pedig néha kell, és jó érzéssel tölti el az embert az elismerés.

Szilágyi: Természet kérdése. Nem véletlen, hogy én az első könyv méretű munkámat Arany Jánosról írtam. “Mintha pásztortűz ég” címmel – barátaim emlegetik, hogy Arany János-i természetem van, tényleg az a jelző is hozzá ragadt, hogy szemérmetes Arany János. Valaki mondta nekem, hogy többre becsüli ezeket a kitüntetéseket az állami kitüntetéseknél és én is így vagyok, és ez év ilyen szempontból – hát nem akarom használni én is ezt a szót, hogy szerencsés, hogy mondjuk jó év volt számomra, mert Kőrösi Csomáról több könyvet írtam és épp idén vettem át a kovásznai Kőrösi Csoma közművelődési egyesület díját, az új Csoma emlékháznak a tornácán.

Ionescu:

- Ön vallja, hogy egy nemzet megalázott helyzetében mindig nagyobb erővel fordul nyelve és múltja felé.

Szilágyi:

- A történelem folyamán mindig úgy volt, hogy ha a politikai hatalom elveszett, akkor a kulturális hatalom is és ez az egyetlen legbiztosabb, ami nem csak az értelmiséget érintette, hanem az egész nyelvi közösséget, a nyelvművelés és a nyelvvédelem volt.

Ionescu:

- A nyugati régióból Hámos László, a Magyar Emberi Jogok alapítványának elnöke nevében a Bocskai Szövetség Díját Kott Ferenc, a budapesti iroda képviselője vette át.

Kott:

- Hámos László, az Alapítványunk elnöke azért nem tudott ma itt lenni, mert az Egyesült Államokban a vajdasági magyarságot nagyon komolyan érintő amerikai törvénytervezet előkészítő munkálatai folynak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az amerikai szenátus külügyi bizottsága a nyár folyamán elfogadott egy törvényjavaslat szöveget, amelyben külön szakasz foglalkozik a vajdasági magyarság jogaival. Ha ezt az amerikai szenátus elfogadja, akkor az amerikai elnök föl lesz szólítva arra, hogy képviselje a Vajdaságban élő magyarság érdekeit.

Ionescu:

- A Kossuth rádió Határok nélkül című műsora rendszeresen beszámol az anyaország határain túl élő magyarok helyzetéről. Gecse Géza szerkesztőség vezető említette, hogy a helyi gondok enyhítéséhez a Határok nélkül szerkesztősége is hozzá járulhat.

Gecse:

- Most itt két dologról van szó. Ha Erdélyben vagyunk, és itt a temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi rádiónak a műsoraira gondolok, de ők a nyugati normás URH-n nem sugároznak. Megjelent most Erdélyben és folyamatosan jelenik meg néhány új kereskedelmi rádió, ez azt jelenti, hogy ők kábelhiánnyal küszködnek, tehát riportokat nehezen tudnak készíteni úgy ahogy az minden további nélkül elhangozhasson mondjuk a Kossuth rádióban és a Kossuth rádió ugye az egy nagy rádió, itt a helyi igények miatt is másként kell elkészíteni egy riportot. Én itt főként a tudásra gondoltam. A másik része a dolognak a megfelelő technikai háttér megléte. Dolgozunk most a rádióban egy olyan egyszerűsített vágó programon, amelyet egy 150 ezer forint körüli számítógépre már minden további nélkül “rá” lehet telepíteni. Egy tömörítő, illetve egy “kicsomagoló” program segítségével nagyon gyorsan meg lehet azt oldani, hogy ha valakinek számítógépe és Internet elérési lehetősége van, hogy azt “átjuttassa” hozzánk. Ez a dolognak az egyik része. A másik része viszont az, hogy törekszünk arra - és itt azért van kulcsjelentősége annak, hogy tegnap Székelyudvarhelyen jártunk a Príma rádiónál -, hogy a műsorainkat, azokat ne csak középhullámon lehessen itt hallani. A Magyar Rádió elnöke, Hajdu István alá is írta azt a szerződéstervezetet, amelyet most már a Príma rádió vezetői is aláírtak. És rövid időn belül, amint ők itt egyeztették itt a román országos rádió és televízió tanáccsal, el tud indulni a Határok nélkül azokon a területeken, ahol a Kossuth rádió középhullámon gyakorlatilag nem hallgatható. De ez bármelyik másik kereskedelmi vagy közszolgálati rádióra is igaz. El tud indulni nyugati normás URH-n, ami azt jelenti, hogy nincs kizárva annak a lehetősége, hogy Erdélyben hamarabb fognak bennünket jó minőségben hallani az emberek, mint odahaza Magyarországon.

Ionescu:

- Elmondta azt is, hogy a közszolgálati tv-állomások mellett a kereskedelmi tv-állomásoknak is alapvető funkciójuk kellene, hogy legyen az, hogy beszámoljanak a határon túl élő magyarság helyzetéről.

Gecse:

- Itt egy ellentmondásra utaltam. Az utóbbi két esztendőben, amióta a médiatörvény gyakorlati tapasztalatairól immár beszámolhatunk, az a gyakorlat alakult ki, hogy a határon túli magyarokkal a Duna televízió foglalkozik. Én úgy gondolom, hogy ez egy nem természetes állapot. A magyar alkotmányban benne van, hogy a határon túli magyarokkal való foglalatosság: alkotmányos kötelezettség. Semmi nem indokolja, hogy a kereskedelmi televíziók ne foglalkozzanak a határon túli magyarok ügyeivel. Én nem is értem egyszerűen azt, hogy ott miért nem jelennek meg a határon túli magyarság gondjai.