-A Reform Tömörülés kolozsvári kongresszusán felmondta, hogy mondjam úgy, a harcot, tehát ők Szatmárnémetiben már nem álltak ki az elképzeléseik, terveik mellett, és így érdemi vita nagyon sok kérdésben nem is alakulhatott ki. Ennek folytán az történt Szatmárnémetiben, amit vártunk is, hogy az alapszabályzat-módosítások mind a szigorítás fele haladtak, a megválaszthatóság, a szavazati jog RMDSZ-en belül, amelyik egy vitatott kérdés volt hosszú hónapokon keresztül, az most lezárult, és szigorítással. Ennek mi temesváriak nem örülünk. Én ugyanakkor sok mindenben nem értek egyet a Reform Tömörüléssel, de például azzal se, hogy nem vettek részt a vitában, elszalasztottak egy nagy alkalmat, és szerintem most már négy évig nincs is lehetőségük egy nagyobb fórumon kifejteni elképzeléseiket. De azt hiszem, hogy most ezeket az elméleti vitákat félre kell tenni, és arra kell koncentráljunk, hogy hogyan menjünk tovább a megyénkben. Temes megyében mi mindig kiegyeztünk abban, hogy ha már azt mondjuk magunkról, hogy az RMDSZ a magyar kisebbséget képviseli különböző szinteken, akkor beleszólást kell kapjon minden olyan ember az RMDSZ munkájába a megyénkben, aki tiszteli, szereti és beszéli a magyar nyelvet. A kongresszusi szigorítások ezzel ellenkező irányba mutatnak. Ettől függetlenül én úgy érzem, hogy az alapszabályzatban maradtak még olyan kiskapuk, amelyeket, ha kihasználunk, Temes megyében úgy tudunk dolgozni, ahogy eddig.

Bartha Csaba:

-Milyen szigorításokra gondol itt?

Marossy Zoltán:

-Tehát a megválaszthatóság és a szavazás joga. A megválaszthatóságot, azt kerek perec kimondja az alapszabályzat, hogy RMDSZ-tisztségben csak RMDSZ tagsági könyvvel rendelkező egyén lehet, ugyanakkor a szavazati jog, itt is vannak szigorítások, eddig minden magyar ember szavazhatott, most csak RMDSZ-tag, illetve az RMDSZ-szel társult szervezeteknek a tagjai szavazhatnak ezentúl.

Bartha Csaba:

-Itt a belső választásokra gondol? Vagy egyszerűen RMDSZ-tisztségbe választani valakit, mondjuk megyei elnökké vagy alelnökké, vagy titkárrá?

Marossy Zoltán:

-Eddig az RMDSZ Alapszabályzata, az eléggé tág volt, és tulajdonképpen megengedte, hogy mindenki bárhol szerepelhessen, vagy bárhol szavazhasson, ha élvezi az illető közösség támogatását. Ezért mi nem is különítettük el azt, hogy RMDSZ-tisztségek, közképviseleti tisztségek, vagy egyéb magyar közösségen belüli szerepvállalások. Most, hogy így alakult az alapszabályzat, sajnos le kell szűkítsük, és egészen más rendszerben szerepelünk majd, mikor például SZKT-tagokat választunk az RMDSZ szövetségi képviselői tanácsába, és egészen másképp kell majd szabályoznunk azt, hogy ki képviselheti közösségünket helyi, megyei vagy országos szinten.

Bartha Csaba:

-Említette azt, hogy a civil szervezeteket is mindezek ellenére szeretnék bevonni az RMDSZ-tevékenységbe.

Marossy Zoltán:

-Az is érdekes, hogy akkor, mikor az RMDSZ-tisztségek, tisztségviselők körül szigorodik a helyzet, az a fejezet, amelyik arról szól, hogy országos szinten is a Szövetségi Egyeztető Tanácsba hogyan lehet embereket meghívni, behozni, a civileket aktívabbá tenni, ott például egy cikkelynél a Temes megyei javaslatot elfogadván nagyobb hatékonysággal dolgozhatnak a civilek az RMDSZ keretén belül. Ez egy ellentmondásnak látszik, és mi ezt éreztük, ez benne volt a régi alapszabályzatban is. És ezt tudva pont oda próbáltunk hatni, hogy ha már szigorúbb lesz kimondottan az RMDSZ-tagok sorsa - fejezzem így ki magam -, akkor tágítsuk a kaput, ahol a civilek bejöhetnek az RMDSZ-be, vagy az RMDSZ szélén, így mondják a reformosok, de mindenképpen ott vannak, és ott dolgozhatnak. Ez lett volna a mi elképzelésünk, ami nagyon kis részben valósult meg.

Bartha Csaba:

Marossy Zoltán:

- Én az utolsó percig reméltem, hogy az RMDSZ mai vezetőcsoportja lesz annyira józan, hogy nem megy el a végletekig, mivel a Reform Tömörülés feladta a harcot, alig képviseltették magukat Szatmárnémetiben. Itt is két javaslat volt. Az egyik javaslat az, amit megszavaztattak a kongresszussal, a másik pedig a tiszteletbeli elnök jogkörét szűkítette volna. Szerintem az utóbbival beérhették volna az RMDSZ mai vezetői, mert azért ne felejtsük el, hogy Tőkés Lászlót nem mint politikust választotta az RMDSZ tiszteletbeli elnöknek, hanem azért, amit annak idején Temesváron tett. És az akkori cselekedetei nélkül nem lenne ma RMDSZ, és ezért tévesnek tartom azt, hogy valóban nem jó politikai lépéseiért egy egészen más téren érje kár.

-Én az RMDSZ kongresszusáról keserű szájízzel és mondhatom, felfordult gyomorral távoztam. Ugyanis itt az RMDSZ Kongresszus "fő célkitűzése" sajnos az volt, hogyan lehet Tőkés László lába alól a szőnyeget kirántani. Úgyhogy azok, akik célul ezt tűzték ki, akár sikerélménnyel is távozhattak a kongresszus helyszínéről. Én azt hiszem, hogy inkább szemlesütve kellett volna távozni, mert megfosztani az erdélyi magyarságot attól az egyetlen szimbólumtól, amely neki az utóbbi húsz évben adatott, ez több, mint bűn, ez hiba.

Bartha Csaba:

- De ne felejtsük el, hogy Tőkés Lászlónak azért voltak olyan lépései, amelyek az RMDSZ hírnevét csorbították. Ugye, pont azt a szervezetet perelte be, amelynek tagja, sőt, tiszteletbeli elnöke volt.

- Ez így igaz.

Bartha Csaba:

- Ez igaz, de a kérdést kezelni kellett volna mindkét fél részéről. Az igaz, hogy óriási hibákat követett el. De hát hibát csak az tud elkövetni, aki dolgozik, és aki megpróbál valamit tenni a közösségért. Óriási hibákat követett el, viszont ezt valamilyen úton-módon rendezni kellett volna, nem azt, hogy megvonunk tőle egy olyan titulust, amelyet tulajdonképpen, hát, rajta kívül nem igazából érdemel ki senki. Nos, én is azon a véleményen vagyok, hogy a rendezetlen dolgainkat zárt ajtó mögött kell elintézni, tehát egymás között. De ennek meg kell teremteni a feltételeit. Sajnos az RMDSZ-ben pontosan az a probléma, hogy nem lehet ezeket a kérdéseket egymás között elintézni. Hiszen olyan nézetbeli különbségek vannak a szövetség működését és jövőjét, illetve magatartását illetően, amelyek már szinte feloldhatatlanok.

Bartha Csaba:

- Lépjünk tovább! Az alapszabályzatot megszavazta a kongresszus. Erről mi a véleménye?

- A pártosodás irányába tolja el az RMDSZ-t. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ-nek pártként kell megnyilvánulnia.

Bartha Csaba:

- Nem érdekvédelmi szervezetként?

Szász Enikő:

-Pártként kell megnyilvánulnia a törvényhozásban, és pártként kell megnyilvánulnia a többséggel való viszonyban. Viszont érdekvédelemként kellene működnie, és feltétlenül biztosítania kellene azokat a demokratikus lehetőségeket szervezeten belül, amely alapul szolgálna egy ilyen színes, többpártrendszerű működéshez. Tehát tulajdonképpen ez egy skizofrén állapot, ami az RMDSZ-szel szemben, mint elvárás körvonalazódik, hiszen egyrészt más az elvárás a külső megjelenéssel szemben és más a belső megnyilvánulásokkal szemben, de hát ez egy olyan képződmény tényleg, amilyen nem nagyon volt, főleg az erdélyi magyarság életében, és ez az alakulási folyamat, az a tény, hogy ennek a kétféle elvárásnak, hogy' lehet megfelelni, hát ez bizony-bizony sok gonddal jár.

Bartha Csaba:

-Hát ez például az egyik óriási hiba. Mert ez kizárja azokat a magyarokat, akik bizonyos oknál fogva nem akarnak az RMDSZ-nek tagjai lenni. Például a Székelyföldön bizonyos embereknek az RMDSZ-struktúrában való befolyása miatt nagyon sok ember eltávolodott az RMDSZ-től. Na most ezektől az emberektől mégiscsak elvárja az RMDSZ, ugyebár, hogy választások alkalmával őrá szavazzanak. Viszont kizárja őket abból a lehetőségből, hogy jelölteket állítsanak, tehát bizalmukkal pozícióba tudjanak juttatni őáltaluk kedvelt embereket és képviselőket. Itt ez egy óriási hiba, egyrészt elvárni az emberektől, hogy rám szavazzanak, de megtiltani nekik azt, hogy beleszóljanak a szervezet dolgaiba.

-Az a tény, hogy Tőkés László nem lett tiszteletbeli elnökünk tovább, ez kettős veszteséget jelent. Tőkés László a romániai, 1989-es forradalomnak a kovaköve, a szikrája, az elindítója, Tőkés László forradalmi hős. Sajnos Tőkés László a hősi magatartása mellett, amikor a gyakorlati politikára kellett áttérni, iránytűt vesztett, és egyre inkább veszti a továbbiakban is. És 1990 után, ahelyett, hogy az RMDSZ-t támogatta volna, állandóan keresztbe tett és kellemetlenkedett, olyankor is, amikor bizony erre egyáltalán semmi szükség nem volt. Tőkés László nem tudott felnőni a gyakorlati politikához, megmaradt ellenzékinek akkor, amikor építeni kellett volna. Nyilatkozatot nyilatkozat után tesz közzé, amiben állandóan az RMDSZ-szel szemben valamilyen bántalmát sorakoztatja föl. Szomorú dolog az, hogy egy ekkora hatalmas tőkét, mint Tőkés László, nem tudunk a romániai magyarság érdekében felhasználni. Azt hiszem, hogy itt kettős a hiba, döntő hibás ebben a kérdésben Tőkés László személyesen, másrészt az RMDSZ sem tudott eléggé kollaborálni ezzel a kérdéssel. Egyébként már Domokos Géza is azt mondta, hogy Tőkés Lászlóval nem lehet egyszerűen kollaborálni, mert a saját véleményéből úgysem akar alábbhagyni.

Bartha Csaba:

- Alelnök Úr! Azonban ne feledjük azt, hogy ha Tőkés László saját véleményéből alábbhagyott volna 1989 előtt, akkor pont az Ön lakásában nem lehetett volna megalakítani a Bánsági Magyar Demokrata Szövetséget.

Dr.Bárányi Ferenc:

-Ez így igaz. Ezért mondtam, hogy kettős a veszteség. Tőkés László a mi hősünk, csakhogy akkor, amikor a hősiességnek már vége és dolgozni kell, arra már képtelen volt. Hiszen ő másképp nem tudja elképzelni az életét, csak ellenzékben.

Bartha Csaba:

- De voltak olyan pillanatok azért, amikor Markó Bélával egyetértett.

Dr.Bárányi Ferenc:

-Sőt, jelenleg is ugyanazon a véleményen vagyunk. Én tegnap írtam alá azt a listát, amiben kérjük a státustörvény eredeti formájának a megőrzését, és a listán ott szerepel Tőkés László aláírása is. Örömmel vettem, hogy őneki is ez a véleménye. Természetesen vannak jó megnyilvánulásai is, de olyan dolgokra ragadtatta el magát, ami egyenesen nevetséges. Csak Vadim Tudor és Tőkés László perelte be az RMDSZ-t.

Bartha Csaba:

Dr.Bárányi Ferenc:

Bartha Csaba:

- Vagy a közösség sérelmeit. Ugye, az autonómiatörekvések mellékvágányra kerültek az RMDSZ programjában.

Dr.Bárányi Ferenc:

-Ez így igaz. Autonómia törekvések, és ami a belső választásokat illeti. Ez is természetes, és a belső választások meg is fognak történni, és az autonómia is szépen, lassan. Hadd mondjam el egy nagy politikusnak az idézetét, aki azt mondta, hogy kicsi türelemmel a magyarok tíz év alatt úgyis elérnek mindent, amit akarnak ebben az országban. Ezt egy román politikus mondta, aki most már nem szerepel a politikai listán. Én látom, hogy szép, apró lépésekkel azért nagyon sok mindent keresztül tudott vinni az RMDSZ és nagyon sok mindent realizált. Az erdők, a földek, az egyházi tulajdonok visszaadása, legalább, hogy a törvényes keret megjelent, ez már valami. És ebből lehet valamit csinálni. Tőkés László ellenezte az 1996-os kormányban való részvételünket, ami nevetséges, hiszen minden politikai szervezetnek az a legfontosabb célja, hogy a hatalomból részesedjen. Most pedig, amikor nem vagyunk a kormányban...

Bartha Csaba:

- De ezzel - ne haragudjon, hogy a szavába vágok -, az RMDSZ érdekvédelmi feladata sokkal inkább csökkent.

Dr.Bárányi Ferenc:

-Na, hát hogy? Hát hogy' lehet ilyet mondani? Hát ez így nem igaz. Ha én tényleg a saját nemzetiségemet, azt az 1,5 milliót akarom védeni, és annak az érdekeit akarom képviselni, akkor én ott kell legyek fönn, a kormányban, hogy minél jobban tudjam képviselni.

Bartha Csaba:

- Igen, de akkor a kormánynak a része, és kéz kezet mos. Tehát ugyanazt kell csinálni, mint amit a kormánybeliek. Úgy kell politizálni, hogy mosolygunk feléjük, és mosolygunk a magyarság felé is. Nem?

Dr.Bárányi Ferenc:

Bartha Csaba:

- De mit?

Dr.Bárányi Ferenc:

-Például az egyházi tulajdonok visszaadását.

Bartha Csaba:

Dr.Bárányi Ferenc:

Bartha Csaba:

-Visszatérve a kongresszusra: nem volt lelkiismeret-furdalása Önnek, mint temesvárinak kimenni a mikrofonhoz, és azt mondani, hogy meg kell az RMDSZ tiszteletbeli tisztségét szüntetni? Ezt a kérdést azért teszem fel, mert többen mondták temesváriak, hogy éppen Bárányi Ferenc, aki temesvári, és aki tudja, hogy mi történt itt, Temesváron, pont ő javasolja, hogy megszüntessék ezt a tisztséget.

Dr.Bárányi Ferenc:

-Mikor Tőkés László Temesvárra jött, még senki se tudta, hogy kicsoda Tőkés László, akkor hozzám jött, és arra kért, hogy támogassam. Minden vonalon támogattam. Mellette álltam a forradalom előtt, a forradalom alatt és a forradalom után is. Hogy aztán utána már a neptuni cécóval kapcsolatban más volt a véleményem, én a megbékélésnek a keresztényi híve voltam, ő viszont a konfrontációnak az elindítója. És itt szakítottuk el a babaruhát. Hogy aztán utána rájöjjek lassanként, hogy Tőkés László, aki számomra a forradalmi hős ideálja, a lehető legnagyobb tiszteletnek örvendő ember, akkor, amikor gyakorlati kérdésekről van szó, akkor teljesen iránytű nélküli, és mindig rosszat tesz. Sajnos Tőkés László többet rontott az RMDSZ imidzsének, mint amennyit javított. És ezért kénytelen voltam ezt javasolni, éppen az RMDSZ egysége érdekében. Minden magyarra szükségünk van, hiszen olyan kevesen vagyunk. Nekünk Tőkés Lászlóra is szükségünk van. Örvendtem, amikor Tőkés László kijelentette, hogy ő RMDSZ-tag - funkció nélkül. Az, hogy tiszteletbeli elnök most nincs, ez egyelőre megoldotta a kérdést. Hogy aztán a jövőben hogy' lesz, ez egészen más. Azért, mert Tőkés László nem tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-nek, attól mi még továbbra tiszteljük, és én személyesen is továbbra tisztelem.

Bartha Csaba:

- Ez a gesztus, amit Ön tett, mármint hogy javasolta, hogy szüntessék meg ezt a tisztséget az RMDSZ VII. Kongresszusán, nem volt bizonyos mértékig egy amolyan "kölcsön kenyér visszajár" gesztus? Gondolok itt arra, hogy annak idején, amikor Ön egészségügyi miniszter volt, és azt terjesztette a sajtó Önről, hogy a Securitate kollaboránsa volt, Tőkés László Önt felhívta telefonon, és elítélte.

Dr.Bárányi Ferenc:

-Tőkés Lászlóról is éppen annyiszor jelent meg az, hogy kollaboráns, mint énrólam, vagy talán még többször is. Tőkés László volt az, aki ennek ellenére, hogy róla is hasonló hírek terjengtek, engem nemcsak hogy felhívott, hanem az operatív tanácsnak levelet írt, és engem mélységesen elítélt, hogy aztán este felhívjon és megkövessen. Semmiféle kölcsön kenyérről nincs szó, én bepereltem ezt a securitatés cécóval foglalkozó országos bizottságot, megnyertem velük szemben a pert, és most olyan tiszta vagyok itt, mint Jeanne d'Arc az ítélőszék előtt.

Bartha Csaba:

- Használjuk ki az alkalmat. Mi áll az ítéletben?

Dr.Bárányi Ferenc:

-Idézem: "Pisztollyal az asztalon kényszerítették rá, hogy aláírjon egy kötelezvényt, utána nem kollaborált a Securitatéval, és visszautasította".

Bartha Csaba:

Dr.Bárányi Ferenc:

-Gyakran ismétlik alternatív szervezet létrehozásának a lehetőségét, a szükségességét. Erre szükség nincs, és nagyon remélem, hogy se Tőkés László, se a Reform Tömörülés sem pedig mások nem fognak alternatív, tehát az RMDSZ mellett még egy másik, hasonló szervezetet létrehozni.

Gecse Géza:

-Annyira egypárti fegyelmet vezetett be a mostani RMDSZ-vezetőség a szövetségben, hogy abban már nem fér el a sokszínűség. Erre az egyik legjobb példa éppen az a mozgalom, amelynek Bárányi úr is tagja. A Kereszténydemokrata Mozgalom tulajdonképpen egy szatelitpártja a hivatalos RMDSZ-nek, éppen ezért helye van az RMDSZ-ben. Ezzel szemben annak a Reform Tömörülésnek, amely meri vállalni saját, sokszor a hivatalostól elütő álláspontját, annak kint tágas, benn szoros. A demokráciásdi játékba beletartozik tíz platform. Most hirtelen létrehoztak három ál-önálló szervezetet, platformot az RMDSZ-ben, csak azért, hogy kifelé demonstrálják az RMDSZ pluralizmusát. Valójában az ifjúsági szervezetet, vagyis a Magyar Ifjúsági Értekezletet - az önálló útra tért Magyar Ifjúsági Tanáccsal szemben - központi utasításra hozta létre az RMDSZ vezetősége, azért, hogy csak számára kezes szervezetek legyenek jelen a szövetségben.

Gecse Géza:

- Az egységnek is azért megvan a saját maga logikája. Tehát ha mi abból indulunk ki, hogy a Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja pártok szövetségeként jutott el oda, ahogy az RMDSZ eleve megalakult még 1989-ben, akkor lehet védeni ezt az álláspontot. Én úgy emlékszem, hogy...

Gecse Géza:

- Tehát akkor ez azt jelenti, hogy Önök most a belső választásoktól teszik függővé azt, hogy a Reform Tömörülés kiválik-e az RMDSZ-ből, vagy annak keretei között marad?

-Sajnos már nem sokat várhatunk a belső választásoktól, ugyanis a belső választásoknak a szatmárnémeti kongresszuson elfogadott szabályzata kizárja az egyenlő eséllyel való szabad megméretkezés lehetőségét, megtagadja az erdélyi magyar nemzeti közösség önkormányzati elvét, olyképpen, hogy csak a párttagoknak ad szavazati jogot. Márpedig mi az egész romániai magyarság részvételére tartunk igényt, éppen az erdélyi önkormányzat elve alapján. A most elfogadott szabályzat, az engedélyezett belső választások egyenesen a megtagadását jelentik a közvetlen titkos és szabad választások demokratikus követelményének, másfelől az önkormányzati elv követelményének, mely szerint minden választójogú magyar polgárnak részt kell venni a belső választásokban.

Gecse Géza:

- Na jó, de erre Markó Béla szövetségi elnök úr azt szokta mondani, hogy ez technikailag egy nagyon nehezen kivitelezhető dolog. Hiszen Romániában, ha adott egy parlamenti erőtér, akkor választásokra azok mehetnek, akik az adott szervezetnek a tagjai. Önöknek sem kellene különösebben húzódzkodniuk vagy félniük attól, hogy esetleg a jelenlegi RMDSZ-tagságban nincs meg a megfelelő hátterük.

-Tíz év alatt teljesen demoralizálták nemcsak az RMDSZ-en kívüli, hanem az RMDSZ-tag választókat is, és félős, hogy a belső választás még ebben a szűkített formájában sem lesz több, mint a megelőző időkre jellemző alapszervezeti és területi szervezeti típusú tisztújítás. Márpedig ezáltal éppen a romániai magyar nemzeti közösség mérvadó és mértékadó opciójának a hiányáról beszélhetünk. Nem tudja megjeleníteni a romániai magyar nemzeti közösség a politikai véleményét, nem tudja artikulálni.

Gecse Géza:

- Akkor ez azt jelenti, Püspök úr, hogy Önök még nem döntötték el, hogy szakítanak-e az RMDSZ-szel.

Gecse Géza:

- De ha a Reform Tömörülés esetleg kiválik az RMDSZ-ből, és önálló politikai pártot vagy mozgalmat alapít, akkor a Püspök úr nem tart velük?

-Van egy olyan elképzelésünk és tervünk, amely bizonyos fokig magába is foglalja a Reform Tömörülés törekvéseit, hogy a Szatmárnémetiben tartott egyházkerületi közgyűlés határozata alapján egyházkerületünk képviseleti alapon történő összefogással segíti elő a kezdeményező bizottság létrejöttét, és ez a kezdeményező bizottság kísérletet tesz arra, hogy RMDSZ-en belül és RMDSZ-en kívül olyan összefogást valósítson meg, amelynek révén el lehet jutni egy valódi erdélyi képviselet létrejöttéig. Ez a kezdeményező bizottság nem jelent kiválást az RMDSZ-ből, hanem legfeljebb az RMDSZ mellett és felett, de az RMDSZ-szel együtt, és a polgári köröket, az egyházakat, a civil szférát megszólítva próbál egy felvidéki típusú, szélesebb körű összefogást megvalósítani.