KÖZÍRÁS
Erdélyért kiáltom
„Megoszlanak a magyarok a szerint, hogy a világháború előtt, annak végén, ötvenhatban, vagy később emigráltak. Elkülönülnek az anyaországiak, az erdélyiek, a katolikusok, a reformátusok, az értelmiségiek és a kevésbé értelmesek... Egyben azonban megegyezhetnek. Abban, hogy a családban ápolnunk kell az anyanyelvünket, hagyományainkat. Ennek nincs jobb eszköze az idősebbekhez, a fiatalokhoz, és a gyerekekhez is szóló családi lapnál. Olyan majdnem politikamentes családi újságra gondolok, amely rendszeres lapszemlével tájékoztatná olvasóit a szülőföldjükön történtekről, lelki gondozást nyújtana felekezetek szerint, olvasmányt hozna, szórakoztatna, nevelne folytatásos regénnyel, tárcanovellával, olvasmányos történelemmel, nemzeti hőseink példamutatásainak ismertetésével... Nem folytatom. Családi laptervezetem mindenfelé szétküldtem a világba, bízom benne, hogy egyszer majd megvalósíthatóvá érik valahol.”
Részlet a Családi lapot című írásból
Erdélyért kiáltom - (Transsylvanicus) - közírások. NIS Kiadó, Kolozsvár,
l993. Erdélyi Kiskönyvtár -2
A teljes mű ide kattintva letölthető.
*
Magyar dolgok
„Egy a diktatúra idején külföldre kitántorgott barátom megunván azt, hogy ott mindenütt románnak tartják, valamilyen csellel-ügyeskedéssel új állampolgársága nyomán kapott útlevelébe születési helyéül nem Cluj-t, nem Kolozsvárt, hanem Klausenburgot, az országot jelölő rubrikába pedig Románia helyett Siebenbürgent íratott. A forradalom előtt hazalátogatva a határon idegennek nézték, angolul kérdezték, mit keres itt, ahol még a madár sem szívesen jár. Számos alkalommal magam sem kerülhettem el szülőhazám megnevezését, és külföldön, belföldön egyaránt ma is azt vallom, hogy erdélyi vagyok. És ha valamilyen pártba még egyszer be kell lépnem, akkor az csakis az Erdély Párt lehet.”
Részlet az Erdély Pártot! című vezércikkből
Magyar dolgok (Transsylvanicus)- közírások. NIS Kiadó, Kolozsvár,
2002. Erdélyi Kiskönyvtár – 22
A teljes mű ide kattintva letölthető.
*
Hazai utakon
1000 kilométer a Dunán.
1000 kilométer a Kárpátokban.
„Még megvan a derékszögben elhajló kettős tér, ahol
a regénybeli Csermely János elcsapott városi fogalmazó bolhaszínű felöltőjében,
Kiriljovics Pjotruska, alias Balthazár György pedig talpig igazmondó
gúnyfegyverzetben elkezdték a porverést a kisvárosban, ami annyira jól
sikerült, hogy szellemesen friss írójáról még halála után se akartak
tudomást venni e város lakói, nem ismerték el sem gyulafehérvárinak,
sem írónak. Pedig Klärmann József helyi, leginkább hitelbe dolgozó, élhetetlen
szabómesternek, ennek a vajszívű ruhaművésznek Bernát nevű fia itt cseperedik
fel a város «Balaton háborgatásához hasonló kövezetén», első karcolatait
a Gyulafehérvári Hírlap közli, itt illenék őt a leginkább számon tartani.”
Idézet Karácsony Benőre emlékező Pjotruska - fényben című írásból
Riportok.
Pusztai Péter borítója. A szerző fotóival
Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, l977
A teljes mű ide kattintva letölthető.
*
Szerelmes földrajz
Hatvanegy kilométer új Duna.
Keskenyvágányon.
Regények színhelyén.
„Mesélem otthon merre jártam.
- Rusuval találkoztál-e? - mosolyog rám könyvtárosi olvasottságával a feleségem.
- Rusuval?
- Vagy Russzal? Hát nem mindegy?
- Jaaa! A Méliusz-könyvből
valóval?...- csatlakozom némi késéssel a mosolyához, mint akinél
egy pillanatra fönnakadt a tantusz. És arra gondolok, hogy megértem én
is, és egykor megértettem a félelmet, amely az írót alattomosan gyomrozva
az utazás legváratlanabb pillanataiban hatalmába kerítette. De
most már értelmetlennek találom: szabadságot a nyíltság naponta kiélezett
ollójával kell szabnunk magunknak. A félelem nyüszítő szerszámait nyugodtan
és tiszta szívvel mindörökre megvethetjük”
Részlet a Mi az hogy : Enyed? című írásból
Szerelmes földrajz - riportok. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, l983.
Riportok.
Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1983.
A teljes mű ide kattintva letölthető.
*
Tanítók nyomában
„A Bethlen Gáborról elnevezett enyedi iskola kapujában mindig pillanatnyi zavart érzek. Talán azért, mert én mindig a kollégiumba lépek be ezen a kapun. A kollégium: tagjainak szellemi irányítást is adó diákotthon. Úgy tudom, és úgy hiszem, hogy a tanító- és óvónőképző esetében ez minden tekintetben pontosan így van. A jövendő tanítókat és óvónőket, itt Enyeden, elsősorban hivatástudatra nevelték, hogy a nevelői pálya beláthatatlanul nehéz útjára lépve, öntudattal, felelősségérzettel haladhassanak.”
Részlet a szerző előszavából
Riportkönyv.
NIS Kiadó, Kolozsvár, 1996.
A teljes mű ide kattintva letölthető.
*
Faragott fájdalom
Elrománosításunk naplója.
„A naplók sorsa kiszámíthatatlan. Ha csupán az erdélyi, hagyományosan
jó naplóírók munkáinak sorsára gondolunk, akad köztük amelyiket évszázadokra
eltemetett az ismeretlenség, és olyan is, amelyet néhány évtized múltán
nyomtatásban terjesztettek. Évtizeddel ezelőtt elkezdett elrománosításunk "apró" ügyeit
tartalmazó jegyzeteimet apósom házában rejtegettük, és most azért kell
előkeresnünk, mert napjainkban meggondolkodtató hasonlósággal ismétlődik
és folytatódik mindaz, amit a romániai magyar kisebbség a hatalom általi
erőszakos kisebbítésének tudtunk. A diktatúra nemzetiségi politikájának
folytatói elé tükröt kell tartanunk: akkor a szocializmus zászlója alatt,
most sajátosan értelmezett demokratizmusuk hangzatos jelszavaival törekednek
beolvasztásunkra. Vérző sebeink felmutatása a dolgunk: a segítőkész világnak
tudnia kell az igazságot! Továbbra is küzdenünk kell - talán az eddigieknél
jobban össze fogva fogunk majd küzdeni - a romániai magyarság megmaradásáért.”
Részlet a szerző előszavából
Georgeta Pusztai és Pusztai Péter grafikáival.
A borító Kathe Kollvitz Panasz című munkájának felhasználásával
készült.
NIS Kiadó, Kolozsvár, 1995
A teljes mű ide kattintva letölthető.
*
Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület - Stockholm
Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület, Stockholm – írta, összeállította és szerkesztette Tar Károly
„A világot visszatükröző művek és a befogadó közönség egymásra találását segítette és ápolta az EMKES. Tevékenysége összegezés és visszaigazolás a mai bizonytalan világban…” (Takács Gábor előszavából)
